2011.01.26. 05:24
A tehetség felelősség (kommentár)
Bartókot nem kell bemutatni Európának. És nem csak őt. Még számos hozzá hasonló kiváló, a határainkon kívül is elismert tehetséget említhetnénk a múltból és a jelenből, úgyhogy akár telitalálatnak is tűnhet Hoffmann Rózsának, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkárának az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottsága előtti meghallgatásán tett bejelentése, miszerint európai tehetségnap bevezetésére tesz javaslatot a magyar kormány.
Ez a nap minden év március 25-e, Bartók Béla születésnapja lehetne. Igen, a tehetségeknek valóban kijár a figyelem, legyen hát egy olyan nap az évben, amikor ez a szokottnál is kiterjedtebb, s nemcsak egy-egy államon belül, hanem az egész unióban. Csakhogy. Van az évnek további 364 napja, amikor azokra kellene figyelni, akiket különös tehetséggel nem áldott meg a sors. Ők, bár abszolút tehetségtelennek nem nevezhetők, egyáltalán nem boldogulnak az életben, mert képtelenek versenyképes tudással befejezni az iskoláikat. Épp Hoffmann figyelmeztetett: ma a tanulók fele ér el közepes képzettségi szintet, a 25–34 éves korosztálynak pedig kevesebb mint egyharmada rendelkezik egyetemi végzettséggel. Egy prognózis: 2020-ig az alacsony képzettség iránti kereslet 12 millió munkahellyel csökken Európában. Nem születhet mindenki tehetségnek, de a tehetségeken (is) múlik, hogyan boldogulnak a többiek.
