Ötven éven keresztül gyógyított, dr. Buzási Ferenc közvetlenségével feloldotta a stresszt

- Generációkat gyógyíthattam, ami feltölt energiával, hiszen ha csak néhány embernek is, de megváltoztattam a fogorvoslásról alkotott képét - mesélte a 75 éves dr. Buzási Ferenc. - Az egyik negyvenéves páciensem a minap nálam járt, s elmondta, hogy egykor a rendelőm előtt az autóban ülve ordított, hogy ő bizony nem megy be. Kimentem, s bekísértem a rendelőbe, ahol minden mozzanatot elmagyaráztam neki. Legközelebb feszültség nélkül jött, és a gyermekeit is elhozta.

A doktor közvetlensége és embersége szinte varázsütésre feloldotta ezt a fajta stresszt a betegeiben. Olyannyira sikeres volt ebben, hogy két páciense a váróteremben talált egymásra, s szerelmükből házasság lett.

- Szerény körülmények között élő vasutas szülők gyerekeként az édesapámhoz hasonlóan műszaki pályát akartam választani - folytatta. - Az akkori Landler, ma Batthyány-gimnáziumban tett érettségi után bizonytalan voltam, nem tudtam dönteni, merre indulok. Ezért a Deák téri könyvesboltban kötöttem ki. A hely az értelmiség találkozóhelye volt, a kórház akkori igazgatója Fendler főorvos bátorított, hogy álljak orvosnak. A tétovázásom miatt két évet veszítettem, így az egy évvel rövidebb képzést kínáló, fogorvosi hivatás mellett tettem le a voksomat.

Fotó: Szakony Attila

Amikor Ferenc közölte a szüleivel a döntését, ők elsápadtak, de végül kiálltak és támogatták fiúkat.

- Boldog egyetemista éveket töltöttem Budapesten, hamar rájöttem, hogy a manuális készségeket igénylő fogorvoslást nekem találták ki - tette hozzá. - Friss diplomával a kezemben Letenyére kerültem. Fiatalként addig látogatóban sem jártam soha vidéken, mégis óriási körzetet bíztak rám, 30 településsel. A vidéki emberek elkényeztettek, komoly tisztelet övezte az ottani működésemet. Megtaláltam a közös hangot velük, jó indítása volt az életemnek. Hét év után Nagykanizsára költöztünk és a rendelő intézetben dolgoztam.

Fotó: Szakony Attila

Azonban szerinte az állami betegellátás akkoriban nem volt olyan szinten, hogy színvonalas munkát végezhessen. A város két legnagyobb gyára viszont korszerű körülményeket biztosított, a rendelőkben az akkori kornak megfelelő műszerezettség állt a rendelkezésére.

- Mindig nyitott voltam az újra, ezért a rendszerváltáskor elsőként nyitottam rendelőt a belvárosban - fogalmazott a fogorvos. - Az emberek általában már a váróban rettegnek. Ezért barátságos, kulturált, esztétikus körülmények között láttam el a betegeimet. Ehhez nem volt elég csak a szaktudás, a műszer, olyan atmoszféra és mentalitás kialakítására törekedtem, ami oldotta a feszültséget. Azt akartam, hogy az emberek önszántukból forduljanak hozzám, mert ez a bizalmi viszony csökkenti az izgalmakat és nagyban megkönnyíti az eredményes munkát. A visszajelzésekből kiderült: a rettegés valóban csökkent.

Dr. Buzási Ferenc azon szerencsés emberek közé tartozik, aki a fogfájást csak hírből ismeri. Tanulmányaiból viszont pontosan tudja, hogy ez a kellemetlen és borzasztó fájdalmak közé tartozik, s a fogkezelés is ebbe a kategóriába tartozik.

A fogorvos évek óta intenzíven jár továbbképzésekre és kongresszusokra, úgy érzi a mai modern technológiák alkalmazásában már nem tudja, s nem is akarja felvenni a versenyt a fiatalokkal.

- Ötven éve diplomáztam, nem lesz könnyű letenni a fúrót - mosolygott. - Néhány éve vettem egy szőlőbirtokot a közeli Förhéncen, s meg akartam tanulni a vörösbor készítését. A nedűimmel borászati viadalon nyertem érmeket. Örülök, hogy a szüleim lehetővé tették, hogy azt a hivatást választhattam, amiben kiteljesedtem. Mindennél többet ért a betegek kezelések utáni őszinte mosolya.