A púpos MZ újra száguld

Köszönhetően a MECSÉ-nek, azaz a magyar-NDK munkaerőcsere egyezménynek. Ennek keretében sok fiatal honfitársunk dolgozott németföldön. Részese volt ennek a programnak a zalaegerszegi Molnár Attila is, aki 1968-tól három évet töltött Halléban. Mégis csak hat évvel ezelőtt jutott hozzá a sokak által főleg púpos MZ-ként ismert kétkerekűhöz.

- Négy évig győzködtem tulajdonosát, hogy adja el nekem, mire 2006-ban rászánta magát - meséli a számos veteránmotorral büszkélkedő, hatvanas éveiben járó, motoros körökben jól ismert férfi. - Nyolcvanezer forintot fizettem az 1970-ben gyártott gépért. A felújítását szakemberre, Horváth Tamásra bíztam, én az alkatrészek beszerzéséből vettem ki részemet. A benzintank beömlőnyílásának gumiját, a térdvédőket, a teleszkóp gumiharmonikáját, az ülés borítását sikerült megvenni. Az eredetivel egyezőek a bowdenek és sok apróságot kellett hozzá felkutatni. Hat év előkészület után tavaly ősszel kezdődött a felújítás és nemrég sikerült az eredetivel egyező állapotba hozni a motorkerékpárt. Ma ebből a modellből jó, ha kétszáz darab lelhető fel a világban, pedig az adatok szerint közel 13 ezer készült 1969-73 között. Az interneten 4500 eurót is megadnak érte - árul el néhány adatot.

Molnár Attila első motorja is MZ volt, de a 250/2 jelű.

- Február végén vásároltam 1969-ben, húsvétra már ezzel jöttem haza, pedig nem is volt jogosítványom. Helyette itthon a németnyelvű fényképes gyári belépőmet mutattam fel, ott kint meg egy arcképes magyar igazolványt. Persze megszereztem a vezetői engedélyt is, de csak rá egy évre, még az NDK-ban - említi meg a turpisságot.

De térjünk vissza az ETS Trophy Sportra, amely hosszú nevét a nemzetközi hatnapos megbízhatósági túraversenyeken, 1963-69 között zsinórban elért MZ sikerekre való utalásként kapta.

Ennél a típusnál jelent meg a teleszkópos villa, ami felváltotta korábban alkalmazott Early-lengővillát. A modell erőforrása 250 köbcentis, kétütemű motor, amely 19 - internetes adatok szerint - 21 lóerőt adott le (Az eltérés a teljesítmény DIN, illetve SAE szerinti mérésből adódik.) Ez négyfokozatú váltón át közel 130 km/órás tempóra is késztette a járművet. Némi többlethez lehetett jutni, ha a légszűrőt kiiktatták és duplán hajtogatott nejlonharisnyát húztak a karburátor torkára.

- Ezzel a megoldással akár 130 felett is lehetett repeszteni, de akkor már 6-7 litert elfogyasztott százon a 22 literes tankból - magyarázza Molnár Attila. - Ez az űrméret egyébként érezhetően megnövelte a többi típushoz képest a hatótávolságot, de a viszonylag magasan lévő plusz súly érzékenyebbé is tette a kétkerekűt a szélre, az úthibákra. A benzin túlzott lötyögését ezért középen terelőlemezzel küszöbölték ki. No meg ez nagy, púpos tartály adta fő jellegzetességét az ETS-nek.

A most felújított motorkerékpárt 1970-ben vette meg az NDK-ban első letenyei tulajdonosa, aki testvérnek adta tovább 1974-ban, akkor hozták Magyarországra. Tőle került három év múltával Zalaegerszegre, s ott talált rá negyedszázaddal később Molnár Attila.

Az 1956-ben MZ-re keresztelt gyár azaz: (Motorradwerk Zschopau) elődje 1904-ig textilüzem volt, ekkor vette át a vezetését Jörgen Skafte Rasmussen és gőzkazán szerelvényeket kezdett el gyártani. Az első világháborúban átálltak a gőzgépekre (DKW = Dampf-Kraft-Wagen - gőzhajtású gép), több-kevesebb üzleti sikerrel. Ekkor csatlakozott a gyárhoz Hugo Ruppe, akinek tanácsára kétütemű gyerekmotorokat kezdtek el tervezni (DKW = Des Knaben Wunsch - a fiúk kívánsága), majd 1919-től segédmotorok hajtására is alkalmassá tették erőforrásaikat. A DKW 1928-ra a világ legnagyobb motorkerékpár gyára lett. A második világháború során a kis zschopau-i gyár motorkerékpárokat és stabil motorokat szállított a hadsereg számára. Németország veresége után a szovjetek lefoglaltak és elszállítottak minden gépet és felszerelést.  A gyártás 1950-ben indult újra az IFA DKW RT 125 összeszerelésével. A gyár 2008-ban végleg bezárt.