Földprogram a rászorulóknak - Nem csak a szociális cél érvényesül, hanem az agrárjelleg is erősödik

Ezt a határ menti városban élő, három gyermekét élettársával nevelő főállású édesanya, Horváth Ferencné mondta lapunknak az áprilisban indult szociális földprogram kapcsán.

– Harminc darab csirkét és 40 kiló tápot kaptam – hallottuk tőle. – Két módon hasznosítjuk majd az állatokat, a jércéket meghagyjuk tojni, a kakasokat pedig levágjuk, és mennek a fagyasztóba.

Mint azt Mikóné Farkas Ildikó önkormányzati képviselőtől, az önkormányzat humán és ügyrendi bizottságának elnökétől megtudtuk: a szociális földprogram többévnyi kihagyás után indulhatott el újra Letenyén.

– Bizottságunk javaslatára döntött úgy a képviselőtestület, hogy megpróbálkozik a program újraindításával – hallottuk Mikóné Farkas Ildikótól. – Hiszen a képviselőtestület célja, hogy a határ menti városban nőjön a foglalkoztatás, s ehhez – ha kismértékben is – hozzájárulhat a szociális földprogram. Ennek keretében előnevelt csirkéket, valamennyi időre elegendő tápot, illetve burgonya vetőgumót osztottunk szét a rászorulók között. Kettős hasznosítású csirkéket kaptak a résztvevők, melyek egyrészt a háztartásokban hús célra is felhasználhatók, amelyek pedig nem kerülnek a kés alá, tovább tarthatók tojatásra.

Horváth Ferencné egyik gyermekével, Bernadettel, aki boldogan szorítja magához a szépen fejlett baromfikat Fotó: Letenyei önkormányzat

A bizottsági elnök elmondta: az önkormányzat az Emberi Erőforrás Minisztériumától egymillió forint támogatást kapott a projekt lebonyolításához, amihez a városnak nem kellett semmit hozzátenni. A rendelkezésre álló összegből alacsony nyugdíjjal rendelkező személyeket, romákat, fiatal házasokat, alacsony jövedelmű család tagjait, tartósan munkanélkülieket, vagy megváltozott munkaképességű embereket tudtak támogatni állattal és/vagy szaporítóanyaggal.

– Úgy gondoltuk, hogy a célcsoportok hátrányos helyzete mérsékelhető a földprogrammal – jelentette ki az elnök asszony. – Tizennyolc családhoz szállítottunk csirkéket és tápot, tizenöthöz pedig burgonya vetőgumót és növényvédőszert. Családonként 30 darab előnevelt csirkét és 39 kilogrammnyi tápot, illetve 30 kilogramm vetőburgonyát és több, mint hatezer forint értékű növényvédőszert tudtunk adni. Ismeretterjesztő előadásokra is sor került az állattenyésztéshez, a burgonya betegségeihez, felhasználásához kapcsolódóan.

Mikóné Farkas Ildikó hozzátette: joggal merül fel a kérdés, hogy miért éppen egy városban indul el ilyen mezőgazdasági program? A válasz egyszerű: Letenye a középkorban mezővárosi funkcióval bírt, s ezt a jellegét máig megtartotta, az egyedutai településrészen például még mindig számos megművelt földterület, illetve állattartó, mezőgazdasággal foglalkozó porta található.

Kérdésünkre azt is jelezte: jövőre folytatni szeretnék a programot, az erről szóló pályázatot már be is nyújtották. Annyi változás azonban lesz, hogy a burgonya nem fog szerepelni benne, ugyanis a növény sok törődést igényel, és a termelés eredményességi mutatója nem túl jó. Ezért a burgonya helyett is csirkéket juttatnának a rászorulóknak.