Lenti

2015.04.15. 11:32

A helyzet komoly, de nem reménytelen - Képregényektől és szépirodalomig

Lenti - Tizenhét évesen több hazai és országos versmondó verseny győztese, Radnóti Diplomás versmondó a lendvai Pál Péter, akit a lenti közönség a 2015 januárjában megrendezett városnapi ünnepségen hallhatott. Akkor előadásával maradandó élmény nyújtott. Ma már nemcsak mondja, hanem írja is verseket.

Korosa Titanilla

A versmondó nemrég a Kerka-parti városban mutatta be  első verses kötetét.

Pál Péter kiskora óta versek közt él, egészen fiatalon kóstolt bele a versmondásba, édesanyja és nagyanyja olvastak neki gyerekverseket és már nagyon korán megszeretették vele a költészetet. Az első szavalóversenyeken alsós általános iskolásként vett részt, kisebb-nagyobb sikerrel. Mérföldkő életében a Schmidt István, Radnóti-díjas rendezővel való találkozás volt, aki évek óta mentora, segíti a felkészülését, a verses és prózai művek feldolgozását. Nyert már József Attila, Csengery Dénes és Vörösmarty Mihály emlékét őrző vers- és prózamondó versenyeket és még az általános iskolában lett Szúnyogh Sándor díjas fogalmazó.

- Az első verseket az általános iskolás évek alatt írtam - mondta. -  De ezek csak az iskolaújságban való megjelenést érték el, majd nyolcadikban álltam elő komolyabb művekkel. Ezeket elküldtem Bence Lajos költőnek, aki akkor azt mondta, a helyzet komoly, de nem reménytelen. A mai napig sem tudom, hogy ezzel mire gondolt, de azért talán mégis van ennek valami értelme, megszületett az első verseskötet, így mindenképpen folytatom az írást és olyan vizekre is elevezek, ahova mások még nem tették  a lábukat.

A kép a Digitális freskók, Pál Péter verseskötetének bemutatóján készült. Balról Szemes Péter irodalomtörténész, középen Pál Péter, jobbról Bence Lajos költő

Visszatérve a versmondásra, Péter azt mondja, ez is egy elsajátítható tudomány. Ha megvannak az alapvető nyelvi kompetenciák, hangerő, orgánum, akkor van mire építeni olyan elemeket, mint az artikulálás, hanglejtés. Ideális a helyzet, ha mindezekhez megfelelő értelmező készség is párosul. Mindezek egyesülésével vár a pódium.

- Mennyire népszerű ma a versmondás a fiatalok körében?

- Népszerűnek tartom, hiszen minden iskolából van két-három tanuló, akik rendszeresen részt vesznek ilyen versenyeken és eredményt is érnek el. Viszont itt is, mint a sportnál megvan a versenyoldala, folyik a harc a továbbjutásért, a helyezésekért, mindenki próbálja a maximumot nyújtani, de többnyire azok kerülnek ki győztesként, akiknek nagyobb a tapasztalatuk és olyan verseket tudnak választani, amikkel képesek azonosulni, illenek hozzájuk. Én az utóbbi időben már azon dolgozom, hogy olyan versekkel sikerüljön azonosulnom, amelyek nem az én alkatomra, hangomra íródtak. De az a varázslatos ebben, hogy a végtelenségig lehet fejlődni, sőt, még tovább is.

- Milyennek találod a költészet helyzetét napjainkban?

- A költészet, azt gondolom, nem egy olyan dolog, amit fenntartani, élesztgetni kell, hanem egyszerűen csak űzni, csinálni. Mindenkinek megvan az a lelki világa, ami kicsit talán elvontabb, ahova a reális világból, a valóságból szabadulni tud. Vannak akik ezt felismerik és rendszeresen használják, próbálják kifejezni, papírra vetni és velük szemben vannak olyanok, akiknél ez még nem jelent meg. Céljaim, törekvéseim egyike, hogy a korombeliek között népszerűsítsem az irodalmat, hogy rájöjjenek arra, nem robotok, hanem élőlények, megvan a lelkük, a belső világuk, ami csodálatos dolog, hiszen a lelke mindannyiunknak más. Ha eljutnánk addig a pontig, ahol mindenki megpróbálná ezt valamilyen módon kifejezni és meghallgatnánk egymást, talán egy olyan sorsdöntő fordulatig jutnánk, hogy cifrább és lazább lenne a világ, nem kéne szégyenkezni és beskatulyázni magunkat és másokat. Így tudnánk igazán megismerni önmagunkat és a körülöttünk élőket és a világot.

- Könnyen lehet érvényesülni az irodalmi életben? Mik a terveid a jövőre nézve?

- Ami a versírást illeti, úgy vélem, számomra jó érvényesülési lehetőséget jelent, hogy író-olvasó találkozókon vagy könyvbemutató esteken elmondhatom történetemet, véleményemet, felolvashatok néhány verset. Ami az előadóművészetet illeti, még hezitálok. Lehet, hogy megpróbálom a színművészetivel. Még két évem van a középiskolában, addig fejlesztem ezt az oldalt is és próbálok minél több tudást begyűjteni, hogy bárhol érvényesülni tudjak.

Pál Péter arról is beszélt, nincs igazán kedvence, vers vagy próza egyre megy, az írók, költők közül pedig többeket is kedvel, időszakoktól függően. De nem csak a szépirodalom körül forognak gondolatai, szívesen forgatja a képregényeket is, amik szuperhősökről szólnak, egyik kedvenc figurája  Rosszcsomt Peti volt, talán mert ugyanúgy hívták, mint őt, és lehet, hogy néhány ötletet ezekből a történetekből merített írásaihoz.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!