Kultúra

2016.10.05. 21:05

Nyelvében él a nemzetiség is - Kétnapos konferenciát tartanak a fővárosban a horvát kisebbségek hetilapjairól

Budapest - Ahogy Széchenyi István mondta: Nyelvében él a nemzet. És természetesen a nemzeti kisebbség is - tehetnénk hozzá annak apropóján, hogy ma és holnap a kisebbségi írott és elektronikus média jelenéről és jövőjéről tartanak nemzetközi konferenciát Budapesten.

Mihovics József

Az alkalmat az kínálja, hogy idén 25 éves a hazai horvátok hetilapja, a Hrvatski Glasnik (Horvát Hírmondó).

Blazsetin Branka: - Mind több helyre igyekszünk elvinni jó hírünket Fotó: Croatica Médiaközpont

- A konferencián többek közt arról lesz szó, mi a szerepe a médiának a kisebbségi identitás megőrzésében - mondta a részletekről Blazsetin Branka, a magyarországi Croatica Nonprofit Médiaközpont vezetője, a Hrvatski Glasnik és a Radio Croatica főszerkesztője. - Természetesen azokról a fejlesztésekről is szó esik, amelyeknek köszönhetően mind jobban megfelelhetünk rendeltetésünknek, annak, hogy az olvasók anyanyelvén írjunk, szóljunk, tájékoztassunk napi, heti történésekről, népszerűsítsük történelmi, kulturális örökségünket. Ideértve az anyaország értékeit is. Ezen kívül olyan földhözragadt témát is feszegetünk, mint amilyen a hirdetési piac megnyerése. Az előadók sorában a szomszédos országok, Horvátország, Szerbia és Ausztria média szakemberei is szerepelnek. Velük az együttműködésről, az írások, hírek, műsorok cseréjéről is tárgyalunk, akárcsak jelenlétünkről a többségi nemzet és az anyaország médiájában. Természetesen a határon túliak is beszámolnak az ottani kisebbségi sajtó helyzetéről.

A hazai horvát nyomtatott sajtó múltjáról a főszerkesztő elmondta: annak gyökerei a 19. század második felére nyúlnak vissza, amikor is Kalocsán adták ki a sokácok és bunyevácok lapját. Később, 1910-től tizenkét éven át a gradiscei (burgenlandi) horvátok Győrben szerkesztették és nyomtatták hetilapjukat, amely a második világháborút követően Bécsbe került, és ma is ott jelenik meg. Magyarországon a nagy világégés után a nagyobb létszámú kisebbségek saját lapot kaptak, a horvátok 1946-ban. Az 1956-os szünetet követően 1957-től a délszláv szövetség égisze alatt jelent meg a Narodne Novine, a hazai horvátok, szerbek és szlovének egykori szócsöve. A nagy fordulatot a rendszerváltozás hozta, s 1991-ben - miután szétváltak a ,,délszlávok - a horvátok saját hetilapot alapítottak Hrvatski Glasnik néven, amelyet a magyar állam finanszíroz.

- Ugyancsak fontos dátum életünkben az 1999-es esztendő, ekkor alakult meg kiadónk, a Croatica, amely iskolai tankönyveket, valamint szakmai és szépirodalmi alkotásokat is megjelentet - folytatja Blazsetin Branka. - A hetilapot öt főállású, köztük egy dél-zalai kolléga írja. Igyekszünk minden régióban jelen lenni. A lapban külön oldala van Baranyának, Bácskának, Budapest környékének, Vas és Győr-Sopron megyének, továbbá Somogynak és persze Dél-Zalának. Ezeken a helyeken gyakran tartunk olvasói fórumokat, ahol különböző korosztályokkal találkozunk. Így a jövőbeli olvasóinkkal, az iskolásokkal, akiknek külön megjelenési lehetőséget biztosítunk, hasonlóan a Zalai Hírlap SÉTA összeállításaihoz.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!