Ne olyan legyen, mint a tojáson ülő lúd

2014-et a sokak által méltán legnagyobbnak tartott magyar építész, Ybl Miklós születésének 200. évfordulója alkalmából Ybl-emlékévnek és egyúttal a Magyar építészet évének nyilvánították. Ybl 89 ismert épületét budapesti és vidéki műemlék-látogató túrák, városséták során ismerhették meg az érdeklődők. Zalában – legnagyobb sajnálatunkra – nincs Ybl-épület. De milyen apropóból került Ságodba a kiállítás?

– Változtatni szeretnénk a szomorú valóságon, hogy az emberek többsége nem ismeri Ybl Miklós hihetetlenül gazdag életművé – mondta Bor Tamás, az Ybl Egyesület tagja. – A festők, a költők, az írók mellett az építészek neve is legyen az alapműveltség része. Ságodba pedig úgy kerültünk, hogy 18 éves koromig itt nevelkedtem, és bár Budapesten élek, szeretnék a tudásomból köszönetképpen visszaadni a gyökereimhez.

A budapesti Operaház épülete korabeli képeslapon

A helyiek pedig nagy érdeklődéssel fogadták az Ybl-kiállítást.

– Az Ybl által 1845-től 1891-ben bekövetkezett haláláig tervezett híres, és a nagyközönség által kevésbé ismert templomokat, kápolnákat, mauzóleumokat és síremlékeket szedtük egy csokorba. Nem csak a legfontosabb adatok ismertetésére szorítkozunk – jegyezte meg Bor Tamás –, igyekszünk érdekességekkel is szolgálni. A kaplonyi ferences templom és a Károlyi család kriptája (1842-47) volt Ybl Miklós legelső önálló alkotása, már akkor megmutatkozott tehetsége, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy gróf Károlyi István, az akkor egészen fiatal, 31 éves Ybl Miklóst bízta meg a fóti plébániatemplom tervezésével. Nem kellett csalódnia: Fót ma is az ország egyik legszebb templomával büszkélkedhet, a tervező pedig megalapozta a hírnevét.

A nagycenki templom építésével maga Széchenyi István bízta meg Yblt, kikötve, hogy „minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, mégis elég tágas Isten házát" építsen. A „legnagyobb magyar" az első tervet nem hagyta jóvá, személyes beszélgetésen változtatásokat javasolt: „Egyre kérem még: ne helyezze ön, hacsak megfér ez az egyházi építkezés géniuszával a tornyot elől a kapuzat fölé mi nekem úgy tűnt fel falusi templomainkon, mint a tojáson ülő lúd, legyen szerintem ezért a torony a templom egyik vagy másik oldalához ragasztva és karzattal ellátva."

Bor Tamás,Ybl szakrális épületeiről beszélt a rendezvényen. Fotó: Fincza Zsuzsa

– Utolsó művét, a budapesti Szent István Bazilikát, mint Lipótvárosi templomot 1851-ben Hild József, az esztergomi és az egri székesegyház alkotójának tervei szerint kezdték építeni, de anyagi nehézségek miatt a kivitelezés fél évszázadig elhúzódott. Hild számos tervvariánst dolgozott ki, e változatok lényegében a templom magasítását célozták, mivel időközben Lipótváros házai egyre magasabbak lettek, s ezt a templomnak mindenképpen túl kellett szárnyalnia. Hild halála után 1867 márciusában Pest város tanácsa az épület további építésztervező művezetését Ybl Miklósra bízta, aki legnagyobb megdöbbenésére repedéseket észlelt a kupola tartópillérein. A Hild tervei szerint már felfalazott kupola hamarosan beomlott – az építkezés ezután egy évig szünetelt. Ybl a régi terveket átdolgozta, újakat készített, és művezetőként az 1891-ben bekövetkezett halálág ellenőrizte az építkezést. I. Ferenc József császár és apostoli király öt és fél évtizeddel az építkezés megkezdése után, 1906-ban tette le az épület zárókövét.

És hiába volt „csak" Ybl szakrális életműve a bemutató tárgya, a hallgatóság kérésére szó esett a híres Ybl-palotákról, bérházakról és a 130 éves Magyar Állami Operaházról is. Ez utóbbival – mint Kónya Miklósné, a házigazda Gyöngyvirág egyesület vezetője megjegyezte – a ságodi gyerekek tavaly osztálykiránduláson ismerkedtek.