2013.05.24. 07:57
Így éltünk a hetvenes években
Zalaegerszeg - Mit jelent a pol-beat? A Cocom-lista? A közveszélyes munkakerülés? Akinek újat mondanak a fenti fogalmak, a Göcseji Múzeumban magyarázatot talál rájuk. Legújabb kiállításuk a hetvenes évekbe kalauzol el bennünket, évtizedes léptekkel haladó sorozatuk harmadik részeként.
Forrónadrág, banánszoknya, trapéz gatya. Fonográf, LGT, ABBA, Boney M, diszkó, sóderozás a táborban. 1200-es Zsiguli, BRG magnó, NDK robotgép, camping pohár. Szindbád, Csillagok háborúja, Mézga Géza. Balatoni villa, dzsörzé Jugóból, Hofi szilveszteri kabaréi... A hetvenes évek horizontja.
- A Kádár János nevével fémjelzett puha diktatúra fénykorában járunk, ez a magyarországi szocializmus legnyugalmasabb, megrázkódtatásoktól mentes évtizede, amely az anyagi gyarapodás lehetőségét kínálta fel az ország lakóinak - kezd korfestésbe Béres Katalin történész muzeológus, a zalaegerszegi Göcseji Múzeum tárlatának rendezője. - A kedvezményekért cserébe azonban továbbra is azt várta el az állam, hogy az emberek ne feszegessék a rendszer alapjait: a szovjet csapatok jelenlétét, az MSZMP vezető szerepét, s az 1956-os forradalom ellenforradalomként való megjelenítését.
A hatvanas években még élt a remény, hogy a társadalmi-gazdasági struktúra liberalizálható, erre kínált esélyt az 1968-as új gazdasági mechanizmus. Ám a reformot 1972-ben visszavonták, s a rendszer megkövesedett. Az emberek pedig inkább saját gyarapodásukra koncentráltak, semmint a politikára. A torzulásokat azonban nem lehetett a végtelenségig palástolni, kitűnik ez a korabeli viccből is: Mi a különbség a létező és a működő szocializmus között? A létező szocializmus nem működik, a működő szocializmus pedig nem létezik...
- Rengeteg mai bajunk gyökeredzik ebben az évtizedben - folytatja Béres Katalin. - A magyar társadalom túlnyomó többségében kialakult az állami gondoskodás mindenhatóságának hamis illúziója, s e mentalitásnak napjainkig nyögjük a hatásait. Mint például az öngondoskodás hiánya, a kiskapuk keresése, a korrupció iránti elnéző magatartás, a köztulajdon semmibe vétele, a demográfiai problémák...
Fotó: Pezzetta Umberto
Sokakban máig nosztalgia él a Kádár-rendszer biztonsága iránt, pedig a hetvenes évek stabilitása, létbiztonsága látszat volt csupán - mutat rá a tárlat. Az 1973-as olajárrobbanás hatása Magyarországra is begyűrűzött, a hatalom az életszínvonal folyamatos emelését csak az ország súlyos eladósításával tudta biztosítani.
- A felvett hiteleket azonban a modernizálás helyett a fogyasztás támogatására, a pazarló gazdaság fenntartására fordították, amely az évtized végére csődközeli állapotba sodorta az országot - folytatja a történész. - Aztán 1979 nyarán, a nagyarányú áremelésekkel elérkezett az igazság pillanata. Véget ért a 3,60-as kenyér korszaka...
A kiállítás, a korábbi évtizedeket bemutató előzményekhez hűen most is tematikus enteriőrökkel és utcaképekkel idézi meg a kort. A rekvizítumok jelentős részét múzeumbarát zalaiak adományozták vagy kölcsönözték, hatalmas segítséget nyújtva a közelmúltat dokumentáló gyűjtemény gazdagításához. A tárgyakon túl filmek, fotók, zeneszámok teszik teljesebbé az élményt.
Az első blokk a korszak egyik kultikus helyszínét, a garázst mutatja be, a fusi, a buhera kitüntetett terepét, ahol nem egyszer a gyárból hazamentett szerszámokkal, alkatrészekkel folyt a munka. Itt születtek meg a roppant ötletes, ám számos esztétikai kihívással küzdő csettegők is, a háztájiban használatos, legkülönfélébb járművek összeépítésével keletkező szállító járművek.
Az 1977-es zalaegerszegi május elsejei felvonulás dísztribünje fotóposzteren tárul elénk, mellette a munka világa elevenedik meg, a számítástechnika hajnalát képviselő szekrény méretű memóriaegység utal a lassú technikai fejlődésre. A szórakozás terepeként a Tulipán presszó látható, a fémvázas, műbőr széken banánszoknyában, hímzett indiai ingben feszít a Márka üdítőt kortyoló leányzó.
Az évtizedben rengeteg lakás épült, amelyeket gyakorta az egerszegi bútorgyárban készült Freddy III. szekrénysorral rendeztek be. A kiállításban látható példány tetején "elegáns" alkoholos üvegek sorakoznak, a polcokon tófeji kerámiák, a falakon méretes subaszőnyegek. A családi házak korabeli extráját pedig a betonvasból készült kerítés képviseli, amit át lehetett ugyan ugrani, viszont jó sokba került.
Bár a sikerpropaganda nem lankadt, a hetvenes évek második felétől a népesség fogyása és a gazdaság leszakadása megállíthatatlanná vált. Az úttörő és KISZ-táborokba sem feltétlenül az ideológia vonzotta a fiatalokat. A tábortűzek mellett már nem csak a dalok, de a tűpontosan célba találó viccek is szárnyaltak. Például: Mi a szocializmus? A munkásosztály önuralma...