Kultúra

2013.05.24. 07:57

Így éltünk a hetvenes években

Zalaegerszeg - Mit jelent a pol-beat? A Cocom-lista? A közveszélyes munkakerülés? Akinek újat mondanak a fenti fogalmak, a Göcseji Múzeumban magyarázatot talál rájuk. Legújabb kiállításuk a hetvenes évekbe kalauzol el bennünket, évtizedes léptekkel haladó sorozatuk harmadik részeként.

Magyar Hajnalka

Forrónadrág, banánszoknya, trapéz gatya.   Fonográf, LGT, ABBA, Boney M, diszkó,  sóderozás a  táborban. 1200-es Zsiguli,  BRG magnó, NDK robotgép,    camping pohár. Szindbád, Csillagok háborúja, Mézga Géza. Balatoni villa,  dzsörzé Jugóból, Hofi szilveszteri kabaréi... A hetvenes évek horizontja.

- A Kádár János nevével fémjelzett puha diktatúra fénykorában járunk, ez a magyarországi szocializmus legnyugalmasabb, megrázkódtatásoktól mentes évtizede, amely az anyagi gyarapodás lehetőségét kínálta fel az ország lakóinak - kezd korfestésbe Béres Katalin történész muzeológus, a zalaegerszegi Göcseji Múzeum tárlatának rendezője. - A kedvezményekért cserébe azonban továbbra is azt várta el az állam, hogy az emberek  ne feszegessék a rendszer alapjait: a szovjet csapatok jelenlétét, az MSZMP vezető szerepét, s az 1956-os forradalom ellenforradalomként való megjelenítését.

A hatvanas években még élt a remény, hogy a társadalmi-gazdasági struktúra liberalizálható, erre kínált esélyt  az 1968-as új gazdasági mechanizmus. Ám a reformot   1972-ben  visszavonták, s a rendszer megkövesedett. Az emberek pedig  inkább saját gyarapodásukra koncentráltak, semmint a  politikára. A  torzulásokat azonban nem lehetett a végtelenségig palástolni, kitűnik ez a  korabeli viccből is: Mi a különbség a létező és a működő szocializmus között? A létező szocializmus nem működik, a működő szocializmus pedig nem létezik...

- Rengeteg mai bajunk gyökeredzik ebben az évtizedben - folytatja Béres Katalin. - A magyar társadalom túlnyomó többségében kialakult az állami gondoskodás mindenhatóságának hamis illúziója, s e mentalitásnak napjainkig nyögjük a  hatásait. Mint például az öngondoskodás hiánya, a kiskapuk keresése, a korrupció iránti elnéző magatartás, a köztulajdon semmibe vétele, a  demográfiai problémák...

Fotó: Pezzetta Umberto

Sokakban máig nosztalgia él a Kádár-rendszer biztonsága iránt, pedig a hetvenes évek stabilitása, létbiztonsága  látszat volt csupán - mutat rá a tárlat.  Az 1973-as olajárrobbanás hatása Magyarországra is begyűrűzött, a hatalom az életszínvonal folyamatos emelését csak az ország súlyos eladósításával tudta biztosítani.

- A felvett hiteleket azonban a modernizálás helyett a fogyasztás támogatására, a pazarló gazdaság fenntartására fordították, amely az évtized végére csődközeli állapotba sodorta az országot - folytatja a történész. -  Aztán  1979 nyarán, a nagyarányú áremelésekkel elérkezett  az igazság pillanata. Véget ért a 3,60-as kenyér korszaka...

A kiállítás, a korábbi évtizedeket bemutató előzményekhez hűen most is tematikus enteriőrökkel és utcaképekkel idézi meg a kort. A rekvizítumok jelentős részét múzeumbarát zalaiak adományozták vagy kölcsönözték, hatalmas segítséget nyújtva a közelmúltat dokumentáló gyűjtemény gazdagításához. A tárgyakon túl filmek, fotók,   zeneszámok teszik teljesebbé az élményt.

Az első blokk a korszak egyik kultikus helyszínét, a garázst mutatja be,  a fusi, a buhera kitüntetett terepét, ahol nem egyszer a gyárból hazamentett szerszámokkal, alkatrészekkel folyt a munka. Itt születtek meg a roppant ötletes, ám számos esztétikai kihívással küzdő csettegők is, a háztájiban használatos,  legkülönfélébb járművek összeépítésével keletkező szállító járművek.

Az 1977-es zalaegerszegi  május elsejei felvonulás dísztribünje fotóposzteren tárul  elénk, mellette a munka világa elevenedik meg, a  számítástechnika hajnalát képviselő szekrény méretű  memóriaegység utal a lassú technikai  fejlődésre. A szórakozás terepeként a Tulipán presszó látható, a fémvázas, műbőr széken banánszoknyában, hímzett indiai ingben feszít a Márka üdítőt kortyoló leányzó.

Az évtizedben rengeteg lakás épült, amelyeket gyakorta az egerszegi bútorgyárban készült Freddy III. szekrénysorral rendeztek be. A kiállításban látható példány tetején "elegáns" alkoholos üvegek sorakoznak, a polcokon  tófeji kerámiák,  a falakon méretes subaszőnyegek. A családi házak korabeli extráját  pedig a  betonvasból készült kerítés képviseli,  amit  át lehetett ugyan ugrani, viszont jó sokba került.

Bár a sikerpropaganda nem lankadt, a hetvenes évek második felétől  a népesség fogyása és a gazdaság leszakadása megállíthatatlanná vált. Az úttörő és KISZ-táborokba sem feltétlenül az ideológia vonzotta a fiatalokat. A   tábortűzek mellett  már nem csak a  dalok, de a tűpontosan célba találó viccek is szárnyaltak. Például: Mi a szocializmus? A munkásosztály önuralma...

Ezek is érdekelhetik