Kultúra

2013.05.15. 15:36

David Bowie a múzeumban

London - Hosszú sor kígyózik mostanában reggelente a londoni Viktória és Albert Múzeum előtt, a bebocsátásra várók mind a David Bowie-kiállításra szeretnének jegyet venni.

Szente Ottó

A világ legnagyobb iparművészeti és design múzeumaként számon tartott intézményben március végén nyílt meg a szenzációsnak beharangozott tárlat, s az elővételben kínált jegyek pillanatok alatt elkeltek, pedig a 15,50 fontos (kb. 5500 forint) ár nem számít olcsónak, még az angol fővárosban sem. (A múzeum állandó kiállításai egyébként ingyen látogathatók.) Viszont a helyszínen is árusítanak nap mint nap jegyeket, ezért igyekszik mindenki nyitásra ott lenni, hogy biztosan hozzájusson a belépőhöz.

A tárlat emblémája David Bowie  Aladin Sane című, 1973-ban megjelent albumának borítóját idézi

"David Bowie is" - ez a tárlat címe, s ahogy látom, kevesen próbálkoznak a magyarításával. Magam úgy értelmezem, hogy David Bowie van (létezik). Meglehet nem szabatos a nyelvi megfelelés, s a kifejezés sem szépségdíjas, de a tárlat kiötlőinek gondolataival talán egybecseng. Hiszen az van a V&A termeiben felmutatva, hogy a David Bowie néven megismert, de egyébként 1947-ben David Robert Jones néven anyakönyvezett extravagáns művész  zeneszerző, zenész, énekes, színész és producer, élete és munkássága nélkül talán kicsit más lenne a világ. Hogy milyen hatást gyakorolt Bowie a kultúrára.

David Bowie nevét alighanem azok is ismerik, akik nem érdeklődnek mélyebben a hatvanas években szárnyra kelt (akkor még ellen-)kultúra iránt. Fél évszázad alatt 136 millió lemezét adták el  s ebben nincsenek benne a tíz évi szünet után, idén kiadott új, The Next Day című albuma adatai , a rangos Rolling Stone magazin a 39. helyre sorolta a minden idők 100 legnagyobb előadójának listáján. Zenéje nem sorolható egyetlen irányzathoz, számos stílust elegyítve teremtett egyedi hangzást. Szerepeket vállalt filmekben, rengeteg előadóval, együttessel dolgozott együtt, de divattervezőkkel, képzőművészekkel is. London Brixton városrészében született, élt Berlinben is, ma New Yorkban lakik.

Jegyre várva. A sor végéről alig látni el a múzeumbejáratig

A kiállítás kurátorai a hírek szerint két és fél évig készítették elő a tárlatot, több mint 300 tételt sorakoztattak fel, a kézírásos dalszövegektől, kottáktól kezdve, a fellépő ruhákon keresztül a hangszerekig, és persze rengeteg fényképet. Ha azonban csak ezekből állt volna össze a bemutató, aligha hagynánk el azzal az érzéssel a kiállítóteret, amit eddig múzeumlátogatóként talán még soha nem érezhettünk, merthogy az efféle intézményektől merőben szokatlan élményt kaptunk. Ez pedig a multimédia teljes körű felhasználásának köszönhető. Ahogy haladunk a kiállítás tárlói, paravánjai között, egyrészt folyamatosan halljuk David Bowie zenéjét a jegyhez kapott fejhallgatóból, másrészt lépten-nyomon videóvetítéssel találkozunk. Az eszköz hol tévéképernyőnyi, hol száz négyzetméternyi vetítővászon, hol koncertrészletet, hol videoklipet esetleg más performanszt látunk. A híradásokból tudható: hogy a látogatóknak a legkiválóbb hangzásélményben legyen részük, a V&A az előkészületi munkák során audio specialistákat hívott segítségül, egyrészt ők adták a tárlatvezető rendszert, másrészt bevetették 3D-s hangszimulátor rendszereiket is.

A V&A Múzeum augusztus 11-éig látogatható David Bowie-tárlata azt hiszem jelzi a kiállításrendezés fejlődési irányát is, minden bizonnyal sok követője lesz már a közeli jövőben.

 


A híres londoni iparművészeti múzeumot 1852-ben alapították, ebben Albert herceg (Viktória királynő férje) játszott kezdeményező szerepet, új épületének emelése pedig Viktória királynőhöz köthető, aki 1899-ben rakta le annak alapkövét, ekkortól viseli a Victoria & Albert Museum nevet. Mintegy ötezer év emlékei, kerámiák, bútorok, üveg- és fémtárgyak, szobrok, ékszerek, textíliák, festmények és fotók láthatóak a gyűjteményben.

Ezek is érdekelhetik