Új ''házmester'' az oktatásban - Zajlanak az átalakítás előkészületei

A törvényekből fő szabályként az olvasható ki, hogy az óvodák fenntartása önkormányzati feladat marad, az általános- és középiskolák pedig átkerülnek az államhoz. A közoktatás szakmai irányítása minden esetben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a hozzá tartozó, jövő év elején létrejövő, területileg a járásokhoz igazodó tankerületek hatáskörébe fog tartozni. Minden megyében lesz egy olyan tankerület, amely többletfeladatokat kap, az egész megyére kiterjedően szervezi például a szakképzést és a kollégiumi ellátást. Az állam a 3000 fő alatti településeken az iskolák épületeinek működtetését is átveszi, a nagyobb településeken viszont az önkormányzatok továbbra is vállalhatják az ingatlan fenntartását, erről nyilatkozniuk kell.

A napokban Zalaegerszegen tartott előadást az átszervezésről Marekné dr. Pintér Aranka, a szeptember elején létrejött Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott elnöke. Azzal a hasonlattal élt, hogy egyfajta "házmesterváltás" zajlik az oktatásban, de ettől a lakók (esetünkben az iskolák) ugyanúgy élik az életüket, mint eddig, a változás nem okozhat fennakadást. Az oktatásirányítási rendszer átszervezése azért időszerű, hangsúlyozta, mert demográfiai problémák vannak, sok helyen leromlott az infrastruktúra és szűkösek a fenntartói források. A kistelepüléseken nem múlhat azon az oktatás színvonala, hogy az önkormányzat milyen helyzetben van; ezért, s a szakmai munka kiteljesítése, valamint az átláthatóság céljából is szükséges a fokozott állami szerepvállalás, hangzott el. Az sem tartható, hogy az ügyesen pályzók és jól lobbizók képesek fejlesztéseket véghezvinni az iskolákban, a többiek viszont nem. E téren is kiegyenlítő szerepet vállal az állam.

Az esélyegyenlőség-teremtés a tankerületek feladata lesz, s teendőik közé fog tartozni költségvetés-készítés, a pedagógusbérek kifizetése, a csoportlétszámok engedélyezése, az igazgatói döntések másodfokú elbírálása és az iskolák szakmai munkájának ellenőrzése. Az önkormányzatokat a technikai dolgozók bére terheli, ahol vállalják a működtetést. Ahol nem, ott ezeket is a tankerület állja. Az intézmények gazdasági önállósága megszűnik, de a szakmaiság megerősödik - von mérleget az előadó.

Azokra a felvetésekre, hogy mi történik, ha a tankerület és az önkormányzat nem tud dűlőre jutni bizonyos kérdésekben, Marekné dr. Pintér Aranka azt válaszolta: tárgyaljanak addig, míg meg nem egyeznek, s jelezte: az együttműködésre nagy hangsúlyt kell fektetni a jövőben.

Bár a tanácskozáson elhangzott, hogy október végére kiderül, hány önkormányzat fog iskolát működtetni, s mennyi intézményt vesz át teljesen az állam, a települések még bizonytalanok. Zalaegerszeg arra készül, hogy vállalja a működtetést, de közgyűlési döntés eddig nem született. Balaicz Zoltán alpolgármester elmondta: létrehoztak egy ad hoc bizottságot, és elkezdték felmérni, milyen feladatkör és mennyi alkalmazott marad a városnál az átalakítás után, de még a napokban is kaptak új híreket, amelyek alapján át kell írni a számokat. Kiderült például, hogy a szakképzés kizárólag állami feladat lesz, ezzel tehát nem lesz dolguk a városoknak (sem).

- Arra készülünk, hogy az épületek működtetése, a fűtés, karbantartás és felújítás a városnál marad, de még nincs elég információ a döntéshez, ezért az önkormányzatoknak adott október végi határidő szerintem ki fog tolódni. Reméljük, a következő hetekben számos nyitott kérdés tisztázódik - nyilatkozta lapunknak Balaicz Zoltán.

Az oktatási rendszer átalakításáról úgy vélte: szükséges lépés, mert az elmúlt húsz évben az önkormányzatok eltérő anyagi lehetőségei miatt nagy mértékben csökkent az esélyegyenlőség: a tehetősebb települések jobb minőségű oktatást tudtak biztosítani.

- Egyetértek, hogy a kistelepüléseken az iskolák fenntartásáról az állam gondoskodjon. Sajnálom azonban, hogy a megyei jogú városoknak nem, vagy csak részben hagyják meg ezt a jogkört, mert mi azt hiszem, nagyon jó gazdái vagyunk az intézményeinknek.

A pacsai iskola jövő év elejétől állami kézben lesz, az épületfenntartást is beleértve.

- Pacsa háromezer fő alatti település, de ettől függetlenül mi is kezdeményezhettük volna, hogy maradjon nálunk az általános iskola működtetői jogköre. A másik fenntartóval, a zalaigricei önkormányzattal azonban úgy látjuk, ezt nem tudjuk vállalni - összegezte Henczi Zoltán polgármester. - Abban azonban biztos vagyok, hogy továbbra is lesz kiadásunk az iskolával kapcsolatban, mert a törvény szerint az állam hozzájárulást kérhet a fenntartáshoz. Szerintem kérni is fog, de erről még nincs információnk. Azt is hallottam már, hogy az állam elvonja a gépjárműadó egy részét - volt szó 55 százalékról, most 45 százalékról -, annak fejében, hogy magára vállalja a közoktatást, de konkrétumot nem tudunk.

Tisztázandó kérdés akad még bőven, erre a Klebelsberg-központ elnöke is kitért. Például hogy ki tankol az iskolabuszba, főleg ha szociális célokra is használják, hiszen az utóbbi önkormányzati feladat. Az sem mindegy, hogy az állam és az önkormányzat hogyan osztja meg a költségeket, ha egy épületben van az óvoda és az iskola.

Gyakran kérdezik, hogy a szülő szabadon dönthet-e, hogy melyik iskolába íratja a gyermekét. Marekné dr. Pintér Aranka elmondta: igen, de a törvényben az is benne van, hogy az iskola működtetője hozzájárulást kérhet a bejárók után.

Lesznek iskolabezárások?

Sok faluban félnek, hogy elveszítik iskolájukat, feltételezve, hogy az állam bezárja a kisebbeket. Az egerszegi tanácskozáson az hangzott el, hogy a kormányzat pont azért vállalja a 3000 fő alatti településeken az épületek működtetését is, hogy ne kelljen bezárni a kisiskolákat. Más kérdés, hogy iskolának ott kell lennie, ahol van gyerek - jelentette ki Marekné dr. Pintér Aranka. A 3000 fő alatti települések is vállalhatják egyébként az iskola működtetését egyedi megállapodás alapján, de csak ha van rá pénzük.