Mi segít nekünk életben maradni?

A szülők adtak rá, hogy a Matyóföld szélén cseperedő három gyereket megérintse a művészet. Édesapjuk Ady és Petőfi verseket mondott fejből, s Móricz novelláit vehették le a könyvespolcról. A legidősebb gyerek, István Thália hívéül szegődött. Dr. Pinczés István Jászai- és Ucsimura-díjas színházi rendező életéről kértünk szinopszist.

Mesél földmíves őseiről, az Isonzónál lábát vesztő  nagypapáról, a sárospataki líceumban kántornak tanuló, ám a hétköznapokban könyvelőként dolgozó apáról. És Erzsike tanító néniről, akinek  úgy került a keze alá, hogy már folyékonyan olvasott. Nagyapja mutatta meg neki a betűket a megyei lap hasábjain.

- Viszont nem tudtam szótagolni... Láttam a könyvünkben, hogy Ot-tó ü-tött, ta-lált ö-töt, de nem értettem, mit keres ott az a sok kis vonás. Be is hívták a szüleimet, hogy gond lesz, a Pistike nem tudja majd elválasztani a szavakat.

De el tudta. Az első katartikus élménye a János vitézhez fűződik, ötévesen. Amikor édesanyja odaért a történetben, hogy a hazatérő Jancsit Iluska halálhíre fogadja, a varrógépre borulva zokogott.

- Mert micsoda igazságtalanság ez a sorstól? Hiába mondta anyukám, hogy jóra fordul minden, vigasztalhatatlan voltam. Szintén hatalmas élmény volt a Légy jó mindhalálig, amire édesapám moziba is elvitt. Elszakadt a film... A szünet alatt felmentünk a vetítőbe, s láttam, hogy a gépész miként ragasztja össze a szalagot. Azt a kockát, amit kivágott, nekem adta. Nagyon sokáig ereklyeként őriztem.

A bevésődő élmények mélységét mutatja, hogy Pinczés István musicalt rendezett a Móricz regényből a Hevesi Sándor Színházban (továbbá több határon túli színpadon, Japánban, Finnországban, összesen vagy 16 alkalommal dolgozva fel Nyilas Misi történetét), s  nemzetközi sikerre vitte a János vitéz bábos adaptációját is.

Apja nyelvtanulásra ösztönözte, így követve nyomdokát Sárospatakra ment, speciális angol tagozatos osztályba. A debreceni tudományegyetemen is angol, magyar szakot választott. Feleségével az egyetem Főnix színpadán ismerkedett meg.

- Csinos volt, nagyon gondoskodó, s szépen mondott verseket - tárja fel a vonzalom eredőjét. - S persze a gyöngybetűkkel írt egyetemi jegyzetei is nagyon jól jöttek - veszi aztán tréfára a dolgot. Dr. Palásthy Ildikó ma már a Debreceni Hittudományi Egyetem oktatási rektor-helyettese. Két fiuk  Budapesten él, egyikük közgazdász,  másikuk pszichológiával foglalkozik.

De kanyarodjunk még vissza a pályakezdéshez. Angliában töltött egy hónapot nyelvgyakorlaton, s a véletlen elvezette Marcel Marceau pantomim művész estjére.  Beleszeretett a műfajba, hazatérve tanfolyamot szervezett. Három éven át heti tíz órában tanulták Regős Páltól a gesztusszínház elemeit, aztán 1977-ben a Mímosz csoporttal megnyerték a Ki mit tud?-ot. Major Tamás, Szinetár Miklós, Pernye András, említ néhány tagot a legendás zsűriből.

- Egy hetes finnországi út volt a jutalom, ebből öt nap volt a vonatozás, és kettőt töltöttünk Helsinkiben...

A  katedrát is kipróbálta egy szakközépiskolában.

- Szerettem tanítani. Már Sárospatakon meggyőztek a tanáraim,  hogy a legszebb dolog a  következő generáció formálása.  A magyar nyelv és irodalom tanítása mellett jazz-klubbot, iskolarádiót, angol szakkört szerveztünk. Nem a pálya, hanem a kor protekcionizmusának a bűne, hogy csalódtam, s gyorsan kikopott alólam a katedra.

A debreceni Csokonai-színházhoz került rendezőasszisztensnek, megtanulta a színészvezetést, a világítást, a díszletezést, s közben elvégezte a Színművészeti Főiskola drámaelméleti szakát. A diploma megszerzése után Örkény István Pisti a vérzivatarban című drámájával debütált a Kölcsey  kamaraszínházban. A siker nyomán megkapta a rendezői kinevezést, s ezt követően 25 évet húzott le a debreceni teátrumban, színre víve vagy félszáz  darabot.

- A  fürdőkádban ülve fogott legjobban az agyam, ott leptek meg a legkreatívabb ötletek - kapunk ízelítőt az ihlet  furcsa természetrajzából.

Iglódi István invitálására 2003-ban a Pesti Magyar Színházhoz igazolt át, ekkoriban hívták először rendezni Zalaegerszegre, a Hevesi-színházba is. A Stúdiószínpadon vitte színre Háy János istendrámáját, a Herner Ferike faterját. A Magyar Színházban eltöltött  nyolc  év után a szabadúszók kenyerét választotta.

A japán kultúra jószolgálati nagykövete, ötven alkalommal járt Japánban, legutóbb épp a Griff Bábszínházzal,  a János vitézzel.  De honnan a kapcsolat a szigetországgal?

- 1980-ban egy Csehov darabbal szerepeltünk a kazincbarcikai nemzetközi színházi fesztiválon, s  egy amerikai professzornak annyira megtetszett az előadás, hogy meghívta New Yorkba. Nagy bonyodalmak árán sikerült is kijutnunk, az OKISZ párttitkára volt a delegációvezető... Ott  ismerkedtünk össze egy japán színházzal, amely ugyanazt a Csehov darabot vitte. Megnéztük egymás produkcióját, meghívás lett a vége.

Három évvel később már fesztivált nyertek Tojamában, ş85-ben pedig felkérték, rendezze meg japán társulattal, japán nyelven Örkény Tóték című drámáját. Beszippantotta a keleti kultúra, a tradicionális színház misztikuma.

- Pedig mindig anglomán voltam, középiskolásként is a Beatles szövegeit fordítottuk, a   japán kultúrából legfeljebb a filmek (Onibaba, A homok asszonya, A vihar kapujában) jutottak el hozzánk.  Aztán megérintett ez a hagyományokat szinte muzeális precizitással őrző világ. A kjogen, a kabuki és a no színház többszáz éves rituálékat visz tovább, a  4-5 éves fiúgyerek (lány nem lehet színész) az apjától és a nagyapjától tanulja el pontosan ugyazokat a mozdulatokat, hangsúlyokat, amelyeket ők is  az őseiktől örökítettek át. 

Kétlaki. Amióta elnyerte a Griff igazgatói posztját, hetente átszeli az országot Debrecentől Zalaegerszegig. Közben jár az agya, keze ügyében kis  notesz (persze japán), amibe belefirkantja az ötleteit. Nem kertészkedik,  nem főz, a színházi munka kitölti  napjait, s néha az éjszakáit is.  Megesik, hogy hajnali 3-kor érkezik tőle e-mail.  Amúgy jól alszik, de az el nem végzett munka bármeddig képes ébren tartani.  A sportot   kiszorította a színpad, pedig fiatalon szertornázott, gyűrű, lóugrás, lólengés szerepelt a repertoárján,  és focizni, úszni  is szeretett.

Közel áll hozzá a groteszk és az  abszurd. Hogy miért?

- Ha ugyanannak a dolognak a színét  és a fonákját  is látjuk,  a kettő közötti feszültségből humor születik. Amivel már  el lehet   viselni  a szörnyűségek súlyát. Igazi nagy tragédiákat nem is rendeztem... Jobban vonz Svejk bájos hülyesége, ami hozzálop egy kis humort  a világ borzalmához. Ez  a derék katonának  és nekünk is  segít életben maradni.

NÉVJEGY

Születés: Gelej,  1953. március 28.

Iskolák, tanulmányok:
Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1977 (magyar-angol szak)
Színművészeti Főiskola, 1982 (színház- és drámaelmélet)
Színház- és Filmművészeti Egyetem - doktori iskola, (DLA) fokozat, 2010. Témája a  művészi hatáselemek jelhálós vektorizációja Beckett Godot-ra várva c.drámája angol szövegváltozatában

Színházak:
1978-2002: Csokonai Színház, Debrecen
2003-2011  Pesti Magyar Színház
2012- Griff Bábszínház, Zeg.

Díjak, elismerések:
1990  Jászai Mari-díj
1993  a japán kultúra jószolgálati nagykövete
1994  Uchimura-díj (ITI-Japán)
2004  a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje
2007  Főnix-díj