Kultúra

2012.02.13. 09:23

Közönség elé lépett a csapat

Orvos, méhész, pedagógus... Hogy mi a közös bennük? Szabadidejükben szívesen ragadnak ceruzát, ecsetet, s ebbéli képességeiket a Tánczos György vezette körben csiszolgatják.

Magyar Hajnalka

Induláskor a Keresztury ÁMK-ban vertek tanyát, de egy év múltán áttették székhelyüket az Ady-iskolába.

- Nagyon sokféle technikát kipróbálunk, s ahhoz, hogy vásznat feszítsünk vagy alapozzunk, mégiscsak megfelelőbb helyszín az Ady festészet műhelye - beszél az indulásról Tánczos György, aki maga is az iskola művésztanára.

A csapat tagjai a legkülönfélébb életutakat járják. Akad közöttük nyugdíjas pedagógus, orvosból kettő is, építészettel foglalkozó, de méhész ugyancsak. A közös az, hogy szerdánként összetalálkoznak, és alkotással, szakmai csevejjel töltik az időt. Mivel a tagok eltérő előképzettséggel érkeztek, mindent az alapoknál kezdtek. Úgymint ceruzahasználat, diófapác, tus, akvarell, s eljutottak a fedőfestékekig, a tojástempera mellett már olajjal is dolgoznak.

- Csendéleteket állítunk be, amikor lehetőség adódik, modell után dolgozunk, de ha jó az idő, kimegyünk Gébártra, és a szabad ég alatt keresünk témát - részletezi Tánczos György. - A tagok nagyon motiváltak, megesik, hogy a foglalkozásra 20-30 otthon készített munkával érkeznek, amelyeket aztán kielemzünk.

S hogy kit mi vitt a körbe?

- Régen is rajzoltam, annak idején Dús László festőművész szakkörét látogattam, ami ugyanitt volt, a Móriczban, ahol most a kiállításunk megnyílt - mondja Nagy Miklósné, aki épületgépész technikus volt a Zalatervnél. - Nyugdíjas lettem, előjöttek a régi emlékek, milyen jó dolog is rajzolni, festeni... Csatlakoztam a körhöz, s jól tettem. Kikapcsol, megnyugtat, élményt ad. A tárlaton akvarellekkel szerepelek, de a rajzot is nagyon szeretem, sőt, már egy olajfestménybe is belefogtam. Nem könnyű technika...

- Szerettem volna olyan közösséghez tartozni, ahol mintegy harmincévnyi kihagyás után tovább tudom fejleszteni a rajztudásomat - csatlakozik dr. Nagy Edit, a Zala Megyei Kórház radiológusa, aki hat éve került Pécsről az egerszegi kórházba. - Többféle hobbitechnikával is foglalkozom, tavaly az Egészségügyi dolgozók másként című kiállításon egyedi ékszerekkel és üvegfestményekkel szerepeltem Egerben.

A szénrajz, a pasztell és a grafika áll hozzá a legközelebb, s azok a témák, ahol plasztikusan megragadhatja a fény és az árnyék játékát.

- A beállított tanulmányok hátteréül drapéria szolgál, s a textil lágy esése, gyűrődése bennem mindig az emberi arc ráncait idézi fel. Munkám során nagyon sok idős emberrel találkozom, s ezek az élmények, benyomások kihatnak a vizuális világomra. E tárlaton szintén főként idős emberek portréit mutatom be.

Otthon is rajzol, két gyermeke és férje szigorú kritikus.

- Számít a véleményük, meg persze a tanár úré , aminek köszönhetően sokat bátorodtam. Alapos képzést kapunk, az ember magabiztosabban bánik a technikákkal, s még egy kis művészettörténeti kalandozásra is futja az időből. Az emberi arc ráncait idézik fel a drapéria gyűrődései

- Számít a véleményük, meg persze a tanár úré , aminek köszönhetően sokat bátorodtam. Alapos képzést kapunk, az ember magabiztosabban bánik a technikákkal, s még egy kis művészettörténeti kalandozásra is futja az időből. Az emberi arc ráncait idézik fel a drapéria gyűrődései

- Számít a véleményük, meg persze a tanár úré , aminek köszönhetően sokat bátorodtam. Alapos képzést kapunk, az ember magabiztosabban bánik a technikákkal, s még egy kis művészettörténeti kalandozásra is futja az időből. Az emberi arc ráncait idézik fel a drapéria gyűrődései

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!