Kultúra

2011.09.13. 14:45

Hónapokig gyakorolta a japán gésák különleges járását

A távol-keleti teaházak hangulatából adott ízelítőt Geszty Glória színművész a minap, a zalaegerszegi hangversenyteremben megrendezett japán fesztiválon. A televíziós szerkesztőként, műsorvezetőként is ismert színésznő gésa-produkciója az ősi japán versforma, a haiku és a tanka világába kalauzolta a közönséget.

Magyar Hajnalka

Nem csak a műsor volt autentikus, Geszty Glória viselete és mozdulatai ugyancsak.

– Mindig vonzottak a keleti kultúrák, de valamennyi közül a japánt találom a legbársonyosabbnak – fogalmaz érzékletesen a színésznő. – A költészetük utánozhatatlan, szinte légies kifinomultsággal képesek pár sorba, ecsetvonásba belesűríteni akár egy drámára való érzelmet. Ez nagyon közel áll az én lelki alkatomhoz is.

A gésaműsort Vihar Judit költő, műfordító a Magyar– Japán Baráti Társaság elnöke szerkesztette, a színpadra állításban Pinczés István rendező segédkezett, a zenei anyagot pedig Szigethy István állította össze, aki maga is aktív szerepet vállal a tavasszal megalakult egerszegi baráti társaság életében.


– Ő volt a segítségemre tanácsadóként abban is, hogy elmélyüljek a japán szokásokban, tradíciókban, hiszen minden ízében hiteles produkciót akartam – részletezi Geszty Glória. – Ennek érdekében a fellépéseken eredeti, hajból készült gésaparókát (kacura) viselek, ami a saját tulajdonom, akárcsak az ünnepi alkalomra való, kézzel hímzett kimonó, amit bizony jó időbe telik magamra ölteni.

Mint elmeséli, a produkcióra készülődve három hónapig gyakorolta az alapjárást, a módon, hogy térdei közé papírlapot szorított, aminek nem volt szabad onnan kicsúsznia. S mindehhez a gésák jellegzetes lábbelijét, a magas talpú, merev fapapucsot (okobo) viselte, ami lakkozott bőrpántokkal simul a lábfejre.

– Fontos volt számomra, hogy minden apróság a helyén legyen. Például, hogy a tradícióknak megfelelően tartsam a napernyőt, vagy hogy illő mozdulatokkal hajoljak meg, hiszen nő és férfi egészen másként teszi azt. A sminkem is előírás szerinti, a három fő színt (piros, fekete, fehér) tartalmazza. A nyak hátsó részét ugyancsak sminkelik, de egy W alakú részt szabadon hagynak, ott kivillan a nő eredeti bőrszíne. A japánoknál a tarkó és az alsó nyakcsigolya tájéka számít a legigézőbb női testrésznek, azért is van úgy hátraejtve a kimonó, hogy látni engedje ezt az „erogén zónát”.



A műsorban a japán líra gyöngyszemeit, tankákat és haikukat hallott a közönség. A tanka öt, a haiku mindössze három sorból áll. A nyitó haiku 712-ben született, s a legenda szerint maga a tengeristen a szerző. A záródarab pedig Vihar Judit verse, amit a Japánt sújtó tavaszi cunami ihletett, s így hangzik: „Március 11./ Cseresznyevirágra hulló/ vérző könnycsepp.”

A műsor Zalaegerszegen debütált, de máris több helyre kapott vele meghívást Geszty Glória. Tekintve, hogy hazánkban igencsak feljövőben van a japán kultúra iránti érdeklődés, bizonyára gyakorta kell még kimonót öltenie. 


További információk: 
● Geszty Glória játszott a Madáchban, a Békéscsabai Jókai Színházban, a Karinthy és a Ruttkai Éva Színházban.
● A Hagymácska címszerepéért a Magyar Televízió nívódíját kapta, a Hoféliában hosszú évekig Gertrúd királynőt alakította Hofi Géza mellett. Szerepelt számos magyar és egy brazil filmben, továbbá olaszországi musicalben. Utoljára az Evangélium Színház Az ember tragédiája előadásán Udvaros Béla rendező öt szereppel bízta meg, Hippiától a jósnőig.
● 1992 óta televíziós főszerkesztő, műsorvezető is. 2007 óta a Hatos Csatorna Tea Glóriával című, kultúrával, egészséggel, életmóddal foglalkozó magazinműsorát vezeti.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!