A néptanító gyűjteni ment (fotókkal)

A templomkertben felállított tablók fotóin a zalai falvakban felnőttek számára csupa ismerős jelenet elevenedett meg: regős gyerekek csoportképe, kenderáztatás, nagymosás a patak partján (úgynevezett párolás), tisztaszoba,   fonás a rokkán. Az alkalmi tárgyi csendéletek pedig a paraszti  munkák eszközeit mutatták be. Ottjártunkkor a felnőttek meg is mutatták a gyerekeknek, hogyan kell használni a cséphadarót, a kaszát. (A tárgyak megőrzése  a helybeli Bálint Gyulát dicséri, így most ezek az eszközök az ő szőlőhegyi hajlékában várnak jobb sorsukra.) A kaszahasználathoz egyébként kiválóan passzolt az a rekkenő hőség, amellyel az augusztusi szombat megajándékozta a lelkes nemesrádóiakat, hiszen az aratás hangulatát idézte meg.

Az időutazásnak Gönczi Ferenc születésnapja adott apropót. Kiss Gábor, a megyei könyvtár igazgatója méltatásában kiemelte, ahogy Söjtör és Kehida  neve egybeforrt Deák Ferencével, Alsórajké pedig Kisfaludi Stróbl Zsigmondéval, úgy  igaz, egyelőre halványabban, de Nemesrádó a neves néprajzkutatóéval kell, hogy eggyé váljon. Biztatott minden  helybelit, legyen büszke  arra, hogy Gönczi falujában él, hirdesse, földijük  volt az az ember, aki a Göcsej és Hetés néprajzkincsét az utolsó pillanatban felgyűjtötte, megőrizte az utókornak. Gönczi az 1890-es évektől kezdve végezte intenzív gyűjtőmunkáját a Muraközben és Göcsejben, majd Somogyban, mivel a kaposvári múzeum igazgatói posztja volt az utolsó munkahelye. (Előtte majd’ negyven évig tanító, illetve szakfelügyelő, tanfelügyelő  volt, árva létére a maga erejéből tudott kiemelkedni, tanulni.) A zalai és somogyi tájegységeket érintő teljes néprajzi felmérés még ma is kincsesbányája a Gönczi után következő kutató és tudós nemzedékeknek.

A zalaiak igyekeznek is őrizni, fejleszteni, közkinccsé tenni  a páratlan gyűjtőmunka eredményeit. A Deák Ferenc Megyei Könyvtár a napokban felső tagozatosoknak szóló levelezős műveltségi játékot indít, ezen kívül a Göcseji Múzeummal karöltve szervezett  Gönczi-emléknap körvonalazódik az ősz folyamán. A korábbi elképzelések között nagyobb ívű tervek is szerepeltek,  ezek megvalósulását  a köz- és önkormányzati szféra  szűkös anyagi helyzete nem tette lehetővé.

Életrajz
Gönczi Ferenc 1861-ben született Nemesrádón, 1948-ban halt meg Kaposváron. 1880-tól tanított a dél-dunántúli kisközségekben. A tanítóképzőt a Felvidékenvégezte. Haláláig a kaposvári múzeum igazgatója volt.