EBESZ-képviselő: több ponton is problematikus az új magyar médiaszabályozás

Kovács Zoltán azt hangsúlyozta, nem feltételezésekből kell kiindulni, nem a törvény olvasata, hanem a rendszer működése számít.

Dunja Mijatovic a Kovács Zoltánnal közösen tartott nemzetközi sajtótájékoztatón ugyancsak problémás pontnak nevezte, hogy az új médiatörvény nem támogatja a közszolgálati média függetlenségét, és azt mondta, a médiatanács tagjainak 9 évre szóló mandátuma is aggályos.
   
Kovács Zoltán azt mondta, az EBESZ-képviselővel konstruktív párbeszédet folytatott, a félreértéseket részben sikerült eloszlatni. Hangsúlyozta: a médiaszabályozás körüli vitát, eszmecserét vissza kell terelni "az adott esetben fundamentalista színben feltüntethető politikai állásfoglalások" helyett a józan ész és szakmai vita terepére.
   
A bécsi székhelyű nemzetközi szervezet médiaügyekben illetékes képviselője - aki az utóbbi hónapokban többször bírálta az új magyar médiaszabályozást - elmondta: az államtitkárral folytatott egyeztetésen megállapították, egyaránt fontos értéknek tartják, hogy a média szabadsága minden demokratikus társadalom része. Ezt üdvözölte, de hozzátette, a médiára vonatkozó kötelezettségvállalások tekintetében nézeteik több ponton eltérnek.
   
A bosznia-hercegovinai EBESZ-képviselő reményét fejezte ki, be fog bizonyosodni, hogy a magyar kormány támogatja a média szabadságát. Mint mondta, egy médiatörvénynek nem korlátoznia, hanem szabályoznia kell a véleménykifejezés szabadságát.
   
Megjegyezte: budapesti tárgyalásai nem azt jelentik, hogy máshol, akár más EBESZ-államban ne lennének problémák. Kijelentette, ha problémát érzékel, felemeli a szavát a régi és az újabb demokráciákban egyaránt.
   
Kovács Zoltán azt mondta, az EBESZ decemberi közleménye olyan éles megállapításokat tartalmazott, amelyek "számos véleményt voltak képesek lángra gyújtani". Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az EBESZ-nek nagy a felelőssége, egy ilyen nagy tekintélyű szervezetnek "rendkívül gondosan kell eljárnia, amikor megfogalmazza véleményét". Hozzátette, az EBESZ és Magyarország között a törvény elfogadása előtt is volt kapcsolat, "ennek formája azonban nem tette lehetővé, hogy a nézeteltérések arra szintre kerüljenek, ahol megértjük egymást". Most erre megnyílt az út, folytatni lehet az eszmecserét - állapította meg.
   
A nagy érdeklődés mellett megtartott sajtótájékoztatón, amelyen több nyugati nagykövetség is képviseltette magát, az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország nyitott a párbeszédre a médiatörvényről, mert ezt alapvetően szakmai vitának tekinti. Kiemelte azt is, hogy az alapvető értékeket illetően nincsen vita. Megerősítette azt a kormányzati álláspontot, hogy Magyarország hajlandó egyeztetni a teendőkről, "ha az Európai Unió bármely szerve olyan tényezőt tárna fel, amely ellentmond a közös értékeknek". Hozzátette, szerinte erre jelen pillanatban nincs szükség, mert "a törvény minden elemében kiállja az egyetemes értékek próbáját".
   
Kovács Zoltán szerint nem feltételezésekből kell kiindulni, nem a törvény olvasata, az előzetes vélemény, hanem a rendszer működése számít. Jelezte, az ezzel kapcsolatos nézetkülönbséget az EBESZ képviselőjével nem sikerült áthidalni. (Dunja Mijatovic egy szombati osztrák lapinterjúban kijelentette: nem elég megvárni, hogyan alakul a médiatörvény gyakorlata, módosítani kell a törvényt.)
   
Az államtitkár kifejezte meggyőződését: az új törvény a gyakorlatban tudja majd bizonyítani, hogy képes a közös értékeket közvetíteni. Azt mondta, a médiatanács és tagjainak felelősségteljes munkája dönti el, hogy a testület független-e vagy sem, ezt nem lehet előre megítélni, és aki így tesz, az szerinte politikai szempontok alapján közelíti meg a kérdést.
   
A kommunikációért felelős államtitkár világossá tette: a magyar álláspont szerint az EU csak úgy vethet fel aggályt a médiatörvénnyel összefüggésben, ha hasonló probléma esetén azt más ország esetében is szóba hozza. A magyar médiatörvény legtöbb rendelkezése Európában ismert, "nincs takargatnivalónk" - mondta. Egy kérdésre válaszolva visszautasította azt az állítást, hogy a médiatörvényről nem folytak előzetes egyeztetések az érintettekkel.
   
Kovács Zoltán végül azt is megjegyezte: a kritikák mellett illene elismerni a magyar médiatörvény pozitív elemeit, azokat az előremutató intézkedéseket, amelyekről érdemtelenül kevés szó esik.