Mentőöv a kölcsönben fuldoklóknak

A bagodi Csuka házaspár feszült figyelemmel kísér minden olyan hírt, amely pénzügyei alakulását érintheti. Az elmúlt időszakban az egészen 226 forintos árfolyamig száguldó svájci frank borzolta idegeiket, s a nyomában járó törlesztőrészlet-emelkedés, most azonban némi remény látszik felcsillanni az alagút végén: a Fidesz nyolcpontos javaslatcsomagja, mely a devizahitelesek gondjait hivatott enyhíteni.

- Öt éve 157 forintos árfolyamon vettük fel svájci frank alapú hitelünket, egészen pontosan 10 millió forintot, s két hete, amikor bent voltam a bankban, kiderült: adósságunk jelenleg 15 millióra rúg. Ráadásul, mikor ezek a számítások készültek, 208 forinton állt a svájci frank, mostanra pedig jócskán elkerülte már a 220-at, s a kamat is emelkedett. A kezdeti 75-80 ezer forintos részletünk mára 171 ezerre nőtt, s az elmúlt hetek folyamatait látva további emelkedésre számíthatunk - mondja elkeseredetten a feleség, Csuka Miklósné.


REMÉNYEK

Az asszony már azt is végiggondolta, a kormánypárt csütörtökön nyilvánosságra hozott javaslatcsomagjából mi az, ami gyógyírt jelenthetne a család számára.

Az asszony már azt is végiggondolta, a kormánypárt csütörtökön nyilvánosságra hozott javaslatcsomagjából mi az, ami gyógyírt jelenthetne a család számára.

– Nekünk már az is sokat segítene, ha középárfolyamon számolnák ki a havi törlesztőrészletet. Futamidő hosszabbításban mi nem nagyon gondolkodhatunk, hiszen férjem és én is nyugdíjasok vagyunk, s 12 év még mindig hátra van a törlesztésből. Édesanyámtól azonban örököltem egy családi házat, amit, ha áron alul is, de értékesíteni tudnánk, biztosan élnénk az ingyenes előtörlesztés lehetőségével.

A tervezet sok devizahiteles gondját enyhítheti, csak nehogy későn jöjjön a segítség, teszi hozzá az asszony, megjegyezve: 200–220 ezes havi jövedelmükből, bár csak családi segítséggel, s komoly lemondások árán, de még ki tudják gazdálkodni a törlesztőrészlet mellett a közüzemi díjakat is. Egyelőre. De a vész most már a hozzájuk hasonló kétkeresős családokat is elérte, a devizahitelek tömeges bedőlése pedig senkinek sem lenne jó. 


VALÓSÁG

Egy pénzügyi szakember segítségével kiszámítottuk, mennyi plusz pénzt jelenthetne a hitelesek számára, ha a nyolc pontból valóság lenne, azaz ha a csomag – változatlan formában – valóban hatályba is lépne. Modellünkben svájci frank alapú hitellel dolgoztunk – egy hétmilliós, húszéves futamidejû kölcsönt vettünk alapul. Amennyiben ennek futamidejét öt esztendővel kitoljuk, az 5 ezer forinttal csökkenti a havi törlesztőrészletet, a tartozást viszont akár kétmillió forinttal is megemelheti. Az pedig, ha a hitelt folyósító bank az eladási árfolyam helyett középárfolyamon számolná ki a törlesztés összegét, havi 800 forint megtakarítást eredményezne.

Egy pénzügyi szakember segítségével kiszámítottuk, mennyi plusz pénzt jelenthetne a hitelesek számára, ha a nyolc pontból valóság lenne, azaz ha a csomag – változatlan formában – valóban hatályba is lépne. Modellünkben svájci frank alapú hitellel dolgoztunk – egy hétmilliós, húszéves futamidejû kölcsönt vettünk alapul. Amennyiben ennek futamidejét öt esztendővel kitoljuk, az 5 ezer forinttal csökkenti a havi törlesztőrészletet, a tartozást viszont akár kétmillió forinttal is megemelheti. Az pedig, ha a hitelt folyósító bank az eladási árfolyam helyett középárfolyamon számolná ki a törlesztés összegét, havi 800 forint megtakarítást eredményezne.

Az előtörlesztés ingyenessé tétele viszont jelentős segítség is lehet, hiszen előtörlesztési díjat akkor is fizetni kell, ha egy kedvezőbb konstrukciójú hitelre szeretnénk átváltani a jelenlegit. Ennek díja viszont az idén március előtt felvett kölcsönök esetében a fennálló hitelösszeg akár hat százaléka is lehet, míg a március 1-je után leszerződött hiteleknél két százalék. 

AGGÁLYOK

A Magyar Bankszövetség álláspontja szerint a tervezet több pontja elfogadhatatlan, szakmaiatlan, s amellett, hogy alkotmányossági aggályokat vet fel, érdemben nem segíti a bajba jutottakat. A szervezet épp ezért szakmai egyeztetéseket sürget, s hatásvizsgálatok készítését szorgalmazza. Kérdéses azonban, hogy minderre lesz-e elegendő idő, hiszen a hírek szerint egy héten belül a parlament elé terjesztik a törvényjavaslatot.

A Magyar Bankszövetség álláspontja szerint a tervezet több pontja elfogadhatatlan, szakmaiatlan, s amellett, hogy alkotmányossági aggályokat vet fel, érdemben nem segíti a bajba jutottakat. A szervezet épp ezért szakmai egyeztetéseket sürget, s hatásvizsgálatok készítését szorgalmazza. Kérdéses azonban, hogy minderre lesz-e elegendő idő, hiszen a hírek szerint egy héten belül a parlament elé terjesztik a törvényjavaslatot.

– Senki nem vitatja, hogy a válság következtében, önhibájukon kívül bajba jutott, fizetési problémákkal küzdő hiteleseknek segíteni kell, ám 2008 novembere óta ezt csak a bankok tették meg. Eddig 131 ezer szerződést módosítottak – fogalmaz Müller János, a Bankszövetség vezető tanácsadója, megjegyezve: noha a Bankszövetség nem szokta véleményezni a politikai pártok nyilatkozatait, a Fidesz által bejelentett nyolc pont mind a bankszektorra, mind az ügyfelekre nézve komoly és súlyos hatással lehet, így erre reagálni kell.

A tervezet egy része törvényi erővel avatkozna be a korábban megkötött kétoldalú polgárjogi szerződésekbe, ami alkotmányossági aggályokat vet fel, teszi hozzá a tanácsadó.

– Azon javaslat, miszerint egy adós tartozásának az összege nem haladhatja meg az ingatlan piaci értékét, az ügyfelek érdekében is teljességgel elfogadhatatlan, hiszen egyrészt, ha ez a javaslat megvalósul, az a bankok számára kiszámíthatatlan plusz terhet, veszteséget jelent, másrészt megkérdőjelezi a jelzálogalapú hitelezés teljes intézményének mûködését. Ezzel ugyanis kérdésessé válik, hogy a bankok tudnak-e, mernek-e hitelt nyújtani, ami a jövőbeli ügyfelek helyzetét nehezíti. Az a veszteség pedig, amit ez okoz, aggodalmat kelthet a betétesekben is, akiktől a hitelként folyósított összegek származnak.

A csomag olyan elemeket is tartalmaz, amelyek a banki etikai kódexben is benne vannak. A Bankszövetség álláspontja szerint azonban a kódex most is rendelkezik törvényi háttérrel, hisz a hitel- és pénzintézeti, valamint a tisztességtelen kereskedelemi magatartás tilalmáról szóló törvény benne foglaltatik bevezetőjében, ez pedig jogszabályi erőre emeli a kódexet. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tehát lehetősége van az ellenőrzésre, amit meg is tesz, s ha szükséges, komolyan szankcionál. Arra a felvetésre, hogy mi történik, ha a javaslatcsomag törvényerőre emelkedik, Müller János nem kívánt reagálni.   

OLDALTÖRÉS: Javaslat - pontról pontra

Javaslat – pontról pontra

Javaslat – pontról pontra

Javaslat – pontról pontra

A tavaly elfogadott banki kódex szigorított elemei mellett korábbi felvetések és teljesen új javaslatok is szerepelnek a bajba jutott devizahitelesek megsegítését célzó csomagban.

A tavaly elfogadott banki kódex szigorított elemei mellett korábbi felvetések és teljesen új javaslatok is szerepelnek a bajba jutott devizahitelesek megsegítését célzó csomagban.

 – Azzal, ha a bankok középárfolyamon számítanák a törlesztőrészleteket, a hitel nagyságától függően pár száz, legfeljebb egy-két ezer forinttal csökkenne a havi fizetnivaló – kezdi Sági Péter regisztrált pénzügyi tervező, megjegyezve: e tervet korábban a PSZÁF elnöke, Szász Károly is felvetette. – Az ötlet persze támogatható, hisz´ a bank egy hitelfelvétel során a kamaton, kezelési költségen is keres, így az átváltásnál elengedheti a marzsot.

Az egyoldalú szerződésmódosítást a banki kódex is korlátok közé szorította már, igaz, az új tervezet a módosítás teljes tilalmát mondja ki, ami Sági Péter szerint nehezen keresztülvihető, hisz´ időközben a bank költségei is emelkedhetnek, így például akkor, ha módosul az ország hitelbesorolása vagy változik az alapkamat. Az viszont jogos követelés, hogy az internet-előfizetés vagy a papír drágulása ne jelenjen meg a kölcsön díjában.

– Az előtörlesztés a legtöbb bajba jutott számára nem járható út, s ha lenne is rá forrás, ahelyett, hogy ezzel realizálnák az árfolyamveszteséget, képezzenek belőle inkább biztonsági tartalékot. A futamidő-hoszszabbítást is csak végső esetben javaslom, ezzel ugyanis emelkedik a tartozás, s a hatás annál kisebb, minél hosszabb volt az eredeti futamidő. Ez azonban a legtöbb banknál már rutineljárás a fizetési nehézséggel küzdőknél. S ha jelezzük a bankban: baj van, sokszor már most sem számolnak fel büntetést. A pontok egyike kimondja: az adóssal szembeni követelés nem haladhatja meg a jelzálog alá vett ingatlan aktuális értékét, így fizetésképtelenség esetén a bank csak az ingatlant vihetné, a többi vagyontárgyat nem. Ez leginkább a japán jenben eladósodottaknak jelentene segítséget, náluk ugyanis a hitel a duplájára is emelkedhetett. 



Szerintem (Varga Lívia jegyzete)
A nyári 29 pont után itt a Fidesz újabb 8 pontja. A jövő héten már törvényjavaslat lesz a csomagból, s ne legyen kétség: a parlament a lehető leggyorsabban elfogadja majd. A bajban lévő hitelesek talán utolsó szalmaszálként tekintenek a javaslatra, s az ötlet még azok körében is népszerû, akik nem adósodtak el. A csomag ugyanis nem igényel állami forrást, viszont keményen a sarokba szorítja a bankszektor szereplőit, melyeket manapság divatos utálni, s minden baj fő forrásaként megjelölni. Utóbbi álláspontban van igazság, hisz´ a válság az amerikai bankok felelőtlen hitelezési gyakorlata miatt robbant ki. Minden más csak következmény. A Bankszövetség tiltakozik, alkotmánysértést emleget, a bankok elemzői pedig számolnak: mekkora veszteséget okozhat e nyolc pont a krízis ellenére még mindig jól prosperáló szektornak? A felzúdulás – az ő nézőpontjukból – érthető, hiszen a 200 milliárdos extra adó után újabb békát kell lenyelniük. A fő kérdés mégis az: elég érett-e a magyar társadalom arra, hogy segítségként, és ne kiskapuként használja (ki) a hamarosan törvénybe foglalt lehetőséget? A hírek szerint ugyanis a kilakoltatási moratórium kihirdetése után megnőtt a nemfizetők száma. Egy újabb ilyen hullám pedig beláthatatlan következményekkel járna...