Kultúra

2010.01.15. 07:29

A szabadkai grafikus, Molnár Imre miniatűr világa

A nagykanizsai Hevesi-iskola galériájában 2010 első tárlataként a minap nyílt meg Molnár Imre szabadkai grafikus, festőművész Miniatűr világom című kiállítása, mely január 29-éig látogatható.

Kelemen Valéria

A náluk először kiállító művész tavaly, Bene János festőművész zselickislaki alkotótáborában kötött barátságot a Hevesi galériát vezető Lengyák Istvánnal, s jó pedagógusként első szóra el is fogadta a felkérést, hogy munkáit bemutassa Zalában.

Molnár Imre szívesen próbálja ki alkotói erejét a grafika és a festészet mikrovilágában, s ezt bizonyítja a kanizsai iskola galériájában felvonultatott 160 miniatúrája és közel 30, már nagyobb méretű grafikája. Miként a kiállítás megnyitóján Lengyák István fogalmazott: a szabadkai vendég hatalmas türelemmel és precizitással alkalmazza a különböző metszettechnikákat.

- A rajzolás mindig is közel állt hozzám, emellett kirándultam kicsit a színek világába - mondta Molnár Imre, aki nyolc évig a szabadkai gimnáziumban is tanított, s rajztanárként jelenleg 5-8. évfolyamos általános iskolásokat oktat. - Másfél évtizede láttam egy belgrádi művész miniatűr-kiállítását Szabadkán, s az adta meg a kezdő lökést ahhoz, hogy megpróbálkozzam a miniatúrákkal. S mivel a munka során érdekes dolgok és formák keletkeztek, hát folytattam tovább. Az akvarellel készült formákból valójában egy mikrovilág bontakozik ki, olyan miniatűr, láthatatlan világ, ami a formák belsejében, struktúrájában létezik. Ezeket gyakran nagy rajzokban is megjelenítem. Nem másolom a miniatúrákat, de egyik a másikra mindenképpen hat, át-átszűrődnek bizonyos dolgok. Időnként, ha megunom az egyik technikát, akkor csinálom a másikat, így egy darabig grafikával foglalkozom, aztán újra miniatúrákat rajzolok.

Molnár Imrének nincsenek meghatározott témái, leggyakrabban véletlenszerű ötletekből keletkeznek a rajzai, de előfordult, hogy napi esemény - mint például az ikertornyok lerombolása, a tiszai halpusztulás - adott számára inspirációt.

- A természet, a maga megszámlálhatatlan formájával és megjelenésével, mindig jelen van az alkotásaimban, hiszen a kövek, a csigaházak és a kérgek repedései mindig valamilyen érdekes ötletet adnak, akárcsak az élővilág, így mindent fel tudok használni mint témát - összegzett a szabadkai művész-tanár.

Ezek is érdekelhetik