Kultúra

2009.12.10. 05:45

Dél-zalai szakember végezte a gyűjtőmunkát a horvát tájszótárhoz

Régi álmát váltotta valóra dr. Rácz Erika, a murakeresztúri általános iskola pedagógusa, aki szerzőtársaival összeállította a Mura menti horvátok tájszótárát. A több ezer kifejezést tartalmazó kötet jelentősége abban rejlik, hogy készítői az utolsó előtti pillanatban leltározták fel a még élő szavakat.

zaol.hu

- A dr. Duro Blaekával, a Csáktornyai Főiskola dékánjával és prof. dr. Nyomárkay István akadémikussal közösen jegyzett szótárban körülbelül 10 ezer szót szerepeltetünk, méghozzá példamondatokkal, az irodalmi horvát és magyar jelentésen kívül a német fordítással együtt - magyarázta Rácz Erika, aki hosszú ideig a murakeresztúri oktatási intézmény vezetői posztját is betöltötte. - Előbbi Blaeka, utóbbi Nyomárkay tanár úr munkáját dicséri, én pedig a tényleges gyűjtést, ahogy mondani szokták az operatív munkát végeztem. Azt hiszem, könyvünk jól használható, segítségével kiválóan tanulmányozható a káj-horvát nyelv. Véleményem szerint különösen azért jelentős, mert az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még megmenthetők ezek az ősi kifejezések. Sajnos, nem túlzok, ezt alátámasztja az is, hogy az ifjabb generáció már nem beszéli a dialektust. Hiába az iskolai horvát nyelvoktatás, ott ugyanis az irodalmi nyelvet sajátítják el a gyerekek. Ugyanakkor a szülői házban jobbára már csak a nagyszülők használják a régi nyelvet, s az esetek többségében ők sem a gyerekekkel, hanem egymás közt. A történelmi múlt sem segített minket abban, hogy megőrizzük nyelvünk értékeit: a Trianon utáni Magyarországon gyakran gúny, nevetség tárgyai lettek tájszólásukkal az itteni horvátok. Azzal, hogy egy ilyen szótár megjelenhetett - amihez ráadásul horvátországi dialektológiai szakember és magyar akadémikus is adta nevét, munkáját - úgy vélem, a Mura mentén élő népcsoport nyelve visszakapta presztízsét.

A tanárnő nézetei szerint egyébként a Fityeházon, Molnáriban, Murakeresztúron, Petriventén, Semjénházán, Tótszentmártonban, Tótszerdahelyen, illetve a beköltözéseknek köszönhetően Letenyén és Nagykanizsán élő horvátok egy etnikai csoportot képeznek a muraközi horvátsággal. Mint mondta, az a véleménye, hogy - ellentétben egyes tudományos álláspontokkal - nem bevándorolt etnikumról van szó, a dél-zalai horvátok falvaik őslakosságának tekinthetők, azaz, mindig is itt, ezen a vidéken éltek. Ezt látszik igazolni, hogy amikor Szent László királyunk 1093-ban megalapította a zágrábi egyházmegyét, a ma horvátságnak hívott tájegység településeit ahhoz csatolták. Sőt, Murakeresztúr a légrádi apátság fennhatósága alá tartozott. Vajon mi más oka lett volna az uralkodó lépésének (azaz, hogy a magyar egyházmegye helyett egy horváthoz sorolta e vidék hívő népességét), mint az, hogy e náció eredetileg is horvát volt? - tette fel a kérdést Rácz Erika.

A szakember, alig hogy végzett a nagy feladattal, már tervezi a még nagyobbat.

- A szótár 10 ezer szavánál sokkal többet ismerek, mintegy 16 ezret - így a szakember. - Mivel ez a könyv elsősorban a tudománynak készült, álmom, hogy egyszer összeállíthatok olyat, ami a magyar nyelvhez közelebb álló fonológiai jelölésekkel segítené a nyelvhű kiejtést, s hozzájárulna szép nyelvünk megőrzéséhez. Az anyag kész van, a többi pénz kérdése.

- A dr. Duro Blaekával, a Csáktornyai Főiskola dékánjával és prof. dr. Nyomárkay István akadémikussal közösen jegyzett szótárban körülbelül 10 ezer szót szerepeltetünk, méghozzá példamondatokkal, az irodalmi horvát és magyar jelentésen kívül a német fordítással együtt - magyarázta Rácz Erika, aki hosszú ideig a murakeresztúri oktatási intézmény vezetői posztját is betöltötte. - Előbbi Blaeka, utóbbi Nyomárkay tanár úr munkáját dicséri, én pedig a tényleges gyűjtést, ahogy mondani szokták az operatív munkát végeztem. Azt hiszem, könyvünk jól használható, segítségével kiválóan tanulmányozható a káj-horvát nyelv. Véleményem szerint különösen azért jelentős, mert az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még megmenthetők ezek az ősi kifejezések. Sajnos, nem túlzok, ezt alátámasztja az is, hogy az ifjabb generáció már nem beszéli a dialektust. Hiába az iskolai horvát nyelvoktatás, ott ugyanis az irodalmi nyelvet sajátítják el a gyerekek. Ugyanakkor a szülői házban jobbára már csak a nagyszülők használják a régi nyelvet, s az esetek többségében ők sem a gyerekekkel, hanem egymás közt. A történelmi múlt sem segített minket abban, hogy megőrizzük nyelvünk értékeit: a Trianon utáni Magyarországon gyakran gúny, nevetség tárgyai lettek tájszólásukkal az itteni horvátok. Azzal, hogy egy ilyen szótár megjelenhetett - amihez ráadásul horvátországi dialektológiai szakember és magyar akadémikus is adta nevét, munkáját - úgy vélem, a Mura mentén élő népcsoport nyelve visszakapta presztízsét.

A tanárnő nézetei szerint egyébként a Fityeházon, Molnáriban, Murakeresztúron, Petriventén, Semjénházán, Tótszentmártonban, Tótszerdahelyen, illetve a beköltözéseknek köszönhetően Letenyén és Nagykanizsán élő horvátok egy etnikai csoportot képeznek a muraközi horvátsággal. Mint mondta, az a véleménye, hogy - ellentétben egyes tudományos álláspontokkal - nem bevándorolt etnikumról van szó, a dél-zalai horvátok falvaik őslakosságának tekinthetők, azaz, mindig is itt, ezen a vidéken éltek. Ezt látszik igazolni, hogy amikor Szent László királyunk 1093-ban megalapította a zágrábi egyházmegyét, a ma horvátságnak hívott tájegység településeit ahhoz csatolták. Sőt, Murakeresztúr a légrádi apátság fennhatósága alá tartozott. Vajon mi más oka lett volna az uralkodó lépésének (azaz, hogy a magyar egyházmegye helyett egy horváthoz sorolta e vidék hívő népességét), mint az, hogy e náció eredetileg is horvát volt? - tette fel a kérdést Rácz Erika.

A szakember, alig hogy végzett a nagy feladattal, már tervezi a még nagyobbat.

- A szótár 10 ezer szavánál sokkal többet ismerek, mintegy 16 ezret - így a szakember. - Mivel ez a könyv elsősorban a tudománynak készült, álmom, hogy egyszer összeállíthatok olyat, ami a magyar nyelvhez közelebb álló fonológiai jelölésekkel segítené a nyelvhű kiejtést, s hozzájárulna szép nyelvünk megőrzéséhez. Az anyag kész van, a többi pénz kérdése.

A tanárnő nézetei szerint egyébként a Fityeházon, Molnáriban, Murakeresztúron, Petriventén, Semjénházán, Tótszentmártonban, Tótszerdahelyen, illetve a beköltözéseknek köszönhetően Letenyén és Nagykanizsán élő horvátok egy etnikai csoportot képeznek a muraközi horvátsággal. Mint mondta, az a véleménye, hogy - ellentétben egyes tudományos álláspontokkal - nem bevándorolt etnikumról van szó, a dél-zalai horvátok falvaik őslakosságának tekinthetők, azaz, mindig is itt, ezen a vidéken éltek. Ezt látszik igazolni, hogy amikor Szent László királyunk 1093-ban megalapította a zágrábi egyházmegyét, a ma horvátságnak hívott tájegység településeit ahhoz csatolták. Sőt, Murakeresztúr a légrádi apátság fennhatósága alá tartozott. Vajon mi más oka lett volna az uralkodó lépésének (azaz, hogy a magyar egyházmegye helyett egy horváthoz sorolta e vidék hívő népességét), mint az, hogy e náció eredetileg is horvát volt? - tette fel a kérdést Rácz Erika.

A szakember, alig hogy végzett a nagy feladattal, már tervezi a még nagyobbat.

- A szótár 10 ezer szavánál sokkal többet ismerek, mintegy 16 ezret - így a szakember. - Mivel ez a könyv elsősorban a tudománynak készült, álmom, hogy egyszer összeállíthatok olyat, ami a magyar nyelvhez közelebb álló fonológiai jelölésekkel segítené a nyelvhű kiejtést, s hozzájárulna szép nyelvünk megőrzéséhez. Az anyag kész van, a többi pénz kérdése.

A tanárnő nézetei szerint egyébként a Fityeházon, Molnáriban, Murakeresztúron, Petriventén, Semjénházán, Tótszentmártonban, Tótszerdahelyen, illetve a beköltözéseknek köszönhetően Letenyén és Nagykanizsán élő horvátok egy etnikai csoportot képeznek a muraközi horvátsággal. Mint mondta, az a véleménye, hogy - ellentétben egyes tudományos álláspontokkal - nem bevándorolt etnikumról van szó, a dél-zalai horvátok falvaik őslakosságának tekinthetők, azaz, mindig is itt, ezen a vidéken éltek. Ezt látszik igazolni, hogy amikor Szent László királyunk 1093-ban megalapította a zágrábi egyházmegyét, a ma horvátságnak hívott tájegység településeit ahhoz csatolták. Sőt, Murakeresztúr a légrádi apátság fennhatósága alá tartozott. Vajon mi más oka lett volna az uralkodó lépésének (azaz, hogy a magyar egyházmegye helyett egy horváthoz sorolta e vidék hívő népességét), mint az, hogy e náció eredetileg is horvát volt? - tette fel a kérdést Rácz Erika.

A szakember, alig hogy végzett a nagy feladattal, már tervezi a még nagyobbat.

- A szótár 10 ezer szavánál sokkal többet ismerek, mintegy 16 ezret - így a szakember. - Mivel ez a könyv elsősorban a tudománynak készült, álmom, hogy egyszer összeállíthatok olyat, ami a magyar nyelvhez közelebb álló fonológiai jelölésekkel segítené a nyelvhű kiejtést, s hozzájárulna szép nyelvünk megőrzéséhez. Az anyag kész van, a többi pénz kérdése.

A szakember, alig hogy végzett a nagy feladattal, már tervezi a még nagyobbat.

- A szótár 10 ezer szavánál sokkal többet ismerek, mintegy 16 ezret - így a szakember. - Mivel ez a könyv elsősorban a tudománynak készült, álmom, hogy egyszer összeállíthatok olyat, ami a magyar nyelvhez közelebb álló fonológiai jelölésekkel segítené a nyelvhű kiejtést, s hozzájárulna szép nyelvünk megőrzéséhez. Az anyag kész van, a többi pénz kérdése.

A szakember, alig hogy végzett a nagy feladattal, már tervezi a még nagyobbat.

- A szótár 10 ezer szavánál sokkal többet ismerek, mintegy 16 ezret - így a szakember. - Mivel ez a könyv elsősorban a tudománynak készült, álmom, hogy egyszer összeállíthatok olyat, ami a magyar nyelvhez közelebb álló fonológiai jelölésekkel segítené a nyelvhű kiejtést, s hozzájárulna szép nyelvünk megőrzéséhez. Az anyag kész van, a többi pénz kérdése.

- A szótár 10 ezer szavánál sokkal többet ismerek, mintegy 16 ezret - így a szakember. - Mivel ez a könyv elsősorban a tudománynak készült, álmom, hogy egyszer összeállíthatok olyat, ami a magyar nyelvhez közelebb álló fonológiai jelölésekkel segítené a nyelvhű kiejtést, s hozzájárulna szép nyelvünk megőrzéséhez. Az anyag kész van, a többi pénz kérdése.

- A szótár 10 ezer szavánál sokkal többet ismerek, mintegy 16 ezret - így a szakember. - Mivel ez a könyv elsősorban a tudománynak készült, álmom, hogy egyszer összeállíthatok olyat, ami a magyar nyelvhez közelebb álló fonológiai jelölésekkel segítené a nyelvhű kiejtést, s hozzájárulna szép nyelvünk megőrzéséhez. Az anyag kész van, a többi pénz kérdése.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!