Egy szeretetre méltó ember: Fejtő Ferenc emlékére tábla került a szülőház falára

A Nagykanizsai Zsidó Hitközség alelnöke, Lévai Péterné és az író fia, Charles Fejto a Fő úti zsinagógában beszélt a Fejtő-emléknap lényegi mondanivalójáról, a tervezett programról augusztus 26-án.


Charles Fejto beszédét fogadott gyerekei hallgatják 
Fotó: Horváth-Balogh Attila


- Augusztus 30-án ünnepeljük Fejtő Ferenc 100. születésnapját, egy nappal az igazi születésnap előtt, ugyanis hétfőn Budapesten, a Fiumei úti Sírkertben 11 órakor síremlék-avatásra kerül sor - mondta Lévai Péterné. - Úgy éreztük, Nagykanizsa kötelessége méltó módon megemlékezni híres szülöttéről, ennek a folyománya a vasárnap 15 órakor, a zsinagógánál kezdődő rendezvényünk. Meglátogatjuk a városnak azokat a pontjait, helyeit, amelyek Fejtő Ferenc számára sokat jelentettek, elmegyünk a szülőházhoz, a nagypapa, a nagymama házához, megnézzük az egykori nyomdát, s természetesen kilátogatunk a zsidó temetőbe is.

A város több pontját érintő program során Charles Fejto emléktáblát avatott édesapja szülőházának falán.

Fejtő Ferenc emléktáblája 
Fotó: Horváth-Balogh Attila


A szép számú emlékező a Fő úti zsinagógánál gyülekezett délután, hogy onnét induljanak rövid városnéző sétára, melynek során Kunics Zsuzsa muzeológus vezetésével megtekintették a Fejtő életútja szempontjából fontos kanizsai vonatkozású épületeket. Az anyakönyvek tanúsága szerint a Csengery út 22. alatti épület volt Fejtő Ferenc szülőháza  falán fia, Charles avatott emléktáblát. A séta végén az érdeklődők kilátogattak az izraelita temetőbe is, ahol a család sírhelyénél elhelyezték az emlékezés köveit. 

A zsinagógához való visszatérést követően előbb Marton István polgármester, majd Dr. Feldmájer Péter, a Mazsihisz alelnöke méltatta Fejtő munkásságát. Havas Judit előadóművész pedig az író A zsidó és az Úristen című könyvéből olvasott fel részletet. Ennek éppen a napokban készült el a hangos könyv változata, mely bolti forgalomban még nem kapható  aki azonban akart, tegnap Kanizsán már vásárolhatott a kiadványból. A piarista diák Fejtőről (akkor még Fischelről) Vereb Zsolt, a Piarista Általános Iskola és Gimnázium igazgatója mesélt.

Az emlékezők sorából nem lehet kihagyni Konrád György írót, aki baráti kapcsolatot ápolt írótársával.
- Párizsban ismerkedtünk meg, s már kezdetektől nagyon sok mindenben egyetértettünk -mondta. - Fiatal koromban a népi demokráciák történetéről szóló munkája alapvető olvasmányom volt. Szeretetre és tiszteletre méltónak tartottam a személyét.

A megemlékezés végén Charles Fejto a Fejtő Ferenc Alapítvány céljairól, terveiről beszélt. 
 
 
 Idén lesz emlékszoba

Bár vasárnapra tervezték a Fejtő-emlékház avatását, az eseményre mégsem kerülhetett sor. Dr. Székely István, a kanizsai hitközség elnöke jelezte: kissé megcsúsztak a munkálatokkal, ám feltett szándékuk, hogy idén már látogatható lesz a Fő út 6. alatti kialakítandó múzeum. Mint arról korábban beszámoltunk: Fejtő Ferenc párizsi bútoraiból, könyveiből, dokumentumaiból kerülhet jó néhány szülővárosába.


augusztus 26:

A 26-ai sajtótájékoztatón Lévai Péterné azt is elmondta, hogy a vasárnap délután folyamán egykori barátai, ismerői, így többek közt dr. Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke, valamint Konrád György író beszél Fejtő Ferencről, Vereb Zsolt, a Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon igazgatója pedig a piarista diák Fejtőről tart előadást. Charles Fejto a Fejtő Ferenc Alapítvány terveiről, céljairól számol be az érdeklődőknek - mint ahogy azt részben már megtette a tegnapi sajtótájékoztatón is. Elmondta: hosszú ideje árva és szegény sorsú ázsiai gyermekek istápolásával, taníttatásával foglalkozik - valami ilyesmi, illetve francia, magyar és olasz diákok cserekapcsolatainak életre hívása, s nem utolsósorban: édesapja szellemiségének átörökítése lenne az alapítvány feladata. 

MTI Fotók: Varga György