Kultúra

2008.10.30. 03:29

Spirituális, lelki utazás

<b>Zalaegerszeg</b> - Kereken 20 éve él egy hátizsákból, vándorol a világban, keresi az élet nagy igazságait, s azt mondja: nincs is mása, mint amit ez idő alatt tanult. Amúgy tehetséges képzőművész, aki a buddhista filozófiában lelt rá a lelki egyensúlyra.

Horváth A. Attila

A zalaegerszegi Karnics Tibor különleges habitusú ember, egy különleges gondolatvilág képviselője. Két évtizede, súlyos családi veszteséget követően érezte úgy: válaszokra van szüksége, ezért mennie kell. Hosszas európai csavargás után Thaiföldön ismerkedett meg a buddhizmus vallási, világnézeti tanaival, majd 1994-től kilenc éven át egy európaiak számára fenntartott erdei szerzetesi közösségben élt. Egy ideje itthon van, spirituális utazása azonban nem ért véget; jelenleg előadásokon kívánja megosztani tapasztalatait az érdeklődőkkel, s könyvet is ír a lelki útkeresésről. A minap Egerszegen beszélgettünk vele.

- A sors mondta ki, hogy utaznom kell, ami azzal jár, hogy az anyagi dolgokhoz kevésbé ragaszkodom, mivel a tárgyak (a szó szoros értelmében) terhet jelentenek, ha hátizsákból él az ember. Amúgy 20 év ide vagy oda, ez egy időtlen utazás, afféle ébren álmodás, állandóan vándorolnom kell ugyanis, mindaddig, amíg az egészet át nem látom. Most egy időszak lezárult. Persze annak ellenére, hogy a vallási alapelvekhez tartom magam, itt, Magyarországon nem tudok buddhistaként élni, mivel nincs meg az ehhez szükséges archaikus kulturális háttér. Ám amit hazatérésem óta itthon tanultam, éppolyan fontos, mint a távol-keleti tapasztalataim - mondja.

S hogy milyen a vándorló életmód? Karnics Tibor szerint ez amolyan kényszer, hiszen amint megáll, lelki értelemben is leragad az ember. Ám a buddhizmus éppen az én visszaszorulását hangsúlyozza, így aztán a vándornak könnyű átvennie a helyi temperamentumot, járjon akár Görögországban, akár Németországban, vagy bárhol másutt.

- A Távol-Keletről hazatértem a gyökereimhez - mondja a képzőművész. - Portrérajzolásból, tehát tulajdonképpen a kézügyességemből élek. Az önfenntartás érdekében bizony fel kell vállalni ezt a prostituálódást , hiszen az utazás állandó magánnyal és egzisztenciális bizonytalansággal jár. Ezt viszont egyáltalán nem bánom. Egyébként ha nem találkozom a buddhizmussal, én ma komoly beteg vagyok. A meditációval elnyerhető égi hallást ugyanis tudni kell kezelni; a buddhizmusban a szent könyvek is azzal kezdődnek: úgy hallottam.



Karnics Tibor járja a világot és az élet nagy igazságait keresi
Fotó: Katona Tibor

Tibor előadásain és könyvében arra kíván rámutatni: a magyar őskultúrában jelenlévő életfa, vagy tetejetlen világfa olyan eurázsiai szimbólum, amely az emberek lelki utazását jelképezi, és ezáltal kapcsolatot teremt például a buddhizmus és a Kárpát-medencei kultúra között (Buddhát is gyakran faként ábrázolták, alatta egy üres trónussal). A pilisszántói keresztkő alapján vászonra festett egy stilizált életfát, hogy ezen szemléltesse a spirituális utazás lényegét. Első hallásra talán kissé bizarr a mondanivaló:

- A Föld északi és déli mágneses pólusa felcserélődik; ez elfogadott tudományos elmélet. Persze lassú folyamatról van szó, de a következtében más erők hatnak majd itt, a Kárpát-medencében is. A pólusváltás hatással lesz az emberekre: óriási keveredés várható a vallásokban, kultúrákban. Ez a vízöntő kora, ha úgy tetszik. Összességében pozitív változás kezdődik: az anyagi emberből létrejön a szellemi ember. Azért jöttem haza Thaiföldről, hogy elmondjam mindezt az embereknek. Ez az én véleményem; lehet cáfolni, lehet rá legyinteni. De én így hallottam...Karnics Tibor hangsúlyozza: nem a buddhizmus propagálásával kíván foglalkozni idehaza, arra viszont szeretne rámutatni, hogy az erkölcsi alap a beugró mden valláshoz. Hozzáteszi: rátalált egy vallási-kulturális bázisra és egy kozmikus tudásra. Ezt, gondoljon bárki bármit róla, nem lehet elvenni tőle.

Ezek is érdekelhetik