Őrségi kódisállásos

A stílusát tekintve az őrségi kódisállásos lakóépületekre hasonlító egykori Gönc-ház helytörténeti és honismereti, valamint néprajzi gyűjteménynek is helyet ad.

Egy úgynevezett hetési tájház kialakítására a községi magyar önkormányzat már 2002-es megalakulása után javaslatot tett, ezt követte a kiszemelt épület, a település főutcáján álló XIX. századi, úgynevezett Gönc-ház megvásárlása. Ezt a közösség elnöke, Cár Anna ismertette lapunkkal, aki azt is hozzátette, a napokban átadott épület megvásárlása, a felújítás, valamint az ott elhelyezett tárgyak, eszközök restaurálása több tízmillió toláros nagyságrendet emésztett fel.

- A végösszeg tulajdonképpen pontosan még nem ismert, ám azt szeretném kiemelni, hogy jelentős állami támogatást is kaptunk a hetési tájház kialakításához - sorolta az örömteli fejleményeket Cár Anna.

A tájház kiválasztásakor az egykori lakóépület mellett viszonylag könnyed megközelíthetősége szólt, de azt a tényt is figyelembe vették, hogy a helyiségeknek az elrendezése az úgynevezett soros házak szerkezetére utal, vagyis a szoba, a konyha, a kamra, az istálló és a pajta egymást követték. A hajlított ház rövid végével az utca felé fordult, a lakórészhez pedig - az udvart keresztezve - csatlakozott a kamra, az istálló, illetve a pajta. Az egykori Gönc-ház, mely a XX. század folyamán jegyzői lak és orvosi lakás is volt, ennek az elrendezésnek felelt meg.

Az épület kiválasztását és berendezését több néprajzzal is foglalkozó szakember segítette, hiszen három alkalommal is helyet adott a község szakmai táboroknak. Ennek során Ferkov Jakab, a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatója, valamint a Szegedi Tudományegyetem néprajz tanszakának két oktatója, Bod László és Simon András vezetésével sikerült azt a jelentős mennyiségű tárgyi eszközt és dokumentumot összegyűjteni, melyet két hete már látogatni is lehet.

A tájháznak a néprajzi gyűjtemény elhelyezésén túl másik funkciója is akad, itt kívánják elhelyezni a település híres szülötte, Dobronoki György jezsuita szerzetes szellemi hagyatékát. Ebből az elgondolásból kiindulva magát az intézményt is róla nevezték el.

Dobronoki György nem csak papként vált ismertté, a XVII. század egyik legismertebb tudósa volt, aki Pázmány Péter segítőjeként többek között ott bábáskodott a nagyszombati egyetem létrehozásán is. Ezenkívül a zágrábi egyetem, a győri, a homonnai és a soproni kollégiumok alapítása is az ő nevéhez köthető.

- Vannak még elképzelésink az épületet illetően, azt szeretnénk, ha abból kultúrtörténeti emlékhely válna - tette még hozzá Cár Anna. - Fontosnak tartjuk ugyanis a kézműves örökség átadását, illetve a természetközeli életmód megismertetését, ezekre a Dobronoki György Tájház kifejezetten alkalmas volna.

Egy úgynevezett hetési tájház kialakítására a községi magyar önkormányzat már 2002-es megalakulása után javaslatot tett, ezt követte a kiszemelt épület, a település főutcáján álló XIX. századi, úgynevezett Gönc-ház megvásárlása. Ezt a közösség elnöke, Cár Anna ismertette lapunkkal, aki azt is hozzátette, a napokban átadott épület megvásárlása, a felújítás, valamint az ott elhelyezett tárgyak, eszközök restaurálása több tízmillió toláros nagyságrendet emésztett fel.

- A végösszeg tulajdonképpen pontosan még nem ismert, ám azt szeretném kiemelni, hogy jelentős állami támogatást is kaptunk a hetési tájház kialakításához - sorolta az örömteli fejleményeket Cár Anna.

A tájház kiválasztásakor az egykori lakóépület mellett viszonylag könnyed megközelíthetősége szólt, de azt a tényt is figyelembe vették, hogy a helyiségeknek az elrendezése az úgynevezett soros házak szerkezetére utal, vagyis a szoba, a konyha, a kamra, az istálló és a pajta egymást követték. A hajlított ház rövid végével az utca felé fordult, a lakórészhez pedig - az udvart keresztezve - csatlakozott a kamra, az istálló, illetve a pajta. Az egykori Gönc-ház, mely a XX. század folyamán jegyzői lak és orvosi lakás is volt, ennek az elrendezésnek felelt meg.

Az épület kiválasztását és berendezését több néprajzzal is foglalkozó szakember segítette, hiszen három alkalommal is helyet adott a község szakmai táboroknak. Ennek során Ferkov Jakab, a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatója, valamint a Szegedi Tudományegyetem néprajz tanszakának két oktatója, Bod László és Simon András vezetésével sikerült azt a jelentős mennyiségű tárgyi eszközt és dokumentumot összegyűjteni, melyet két hete már látogatni is lehet.

A tájháznak a néprajzi gyűjtemény elhelyezésén túl másik funkciója is akad, itt kívánják elhelyezni a település híres szülötte, Dobronoki György jezsuita szerzetes szellemi hagyatékát. Ebből az elgondolásból kiindulva magát az intézményt is róla nevezték el.

Dobronoki György nem csak papként vált ismertté, a XVII. század egyik legismertebb tudósa volt, aki Pázmány Péter segítőjeként többek között ott bábáskodott a nagyszombati egyetem létrehozásán is. Ezenkívül a zágrábi egyetem, a győri, a homonnai és a soproni kollégiumok alapítása is az ő nevéhez köthető.

- Vannak még elképzelésink az épületet illetően, azt szeretnénk, ha abból kultúrtörténeti emlékhely válna - tette még hozzá Cár Anna. - Fontosnak tartjuk ugyanis a kézműves örökség átadását, illetve a természetközeli életmód megismertetését, ezekre a Dobronoki György Tájház kifejezetten alkalmas volna.

Egy úgynevezett hetési tájház kialakítására a községi magyar önkormányzat már 2002-es megalakulása után javaslatot tett, ezt követte a kiszemelt épület, a település főutcáján álló XIX. századi, úgynevezett Gönc-ház megvásárlása. Ezt a közösség elnöke, Cár Anna ismertette lapunkkal, aki azt is hozzátette, a napokban átadott épület megvásárlása, a felújítás, valamint az ott elhelyezett tárgyak, eszközök restaurálása több tízmillió toláros nagyságrendet emésztett fel.

- A végösszeg tulajdonképpen pontosan még nem ismert, ám azt szeretném kiemelni, hogy jelentős állami támogatást is kaptunk a hetési tájház kialakításához - sorolta az örömteli fejleményeket Cár Anna.

A tájház kiválasztásakor az egykori lakóépület mellett viszonylag könnyed megközelíthetősége szólt, de azt a tényt is figyelembe vették, hogy a helyiségeknek az elrendezése az úgynevezett soros házak szerkezetére utal, vagyis a szoba, a konyha, a kamra, az istálló és a pajta egymást követték. A hajlított ház rövid végével az utca felé fordult, a lakórészhez pedig - az udvart keresztezve - csatlakozott a kamra, az istálló, illetve a pajta. Az egykori Gönc-ház, mely a XX. század folyamán jegyzői lak és orvosi lakás is volt, ennek az elrendezésnek felelt meg.

Az épület kiválasztását és berendezését több néprajzzal is foglalkozó szakember segítette, hiszen három alkalommal is helyet adott a község szakmai táboroknak. Ennek során Ferkov Jakab, a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatója, valamint a Szegedi Tudományegyetem néprajz tanszakának két oktatója, Bod László és Simon András vezetésével sikerült azt a jelentős mennyiségű tárgyi eszközt és dokumentumot összegyűjteni, melyet két hete már látogatni is lehet.

A tájháznak a néprajzi gyűjtemény elhelyezésén túl másik funkciója is akad, itt kívánják elhelyezni a település híres szülötte, Dobronoki György jezsuita szerzetes szellemi hagyatékát. Ebből az elgondolásból kiindulva magát az intézményt is róla nevezték el.

Dobronoki György nem csak papként vált ismertté, a XVII. század egyik legismertebb tudósa volt, aki Pázmány Péter segítőjeként többek között ott bábáskodott a nagyszombati egyetem létrehozásán is. Ezenkívül a zágrábi egyetem, a győri, a homonnai és a soproni kollégiumok alapítása is az ő nevéhez köthető.

- Vannak még elképzelésink az épületet illetően, azt szeretnénk, ha abból kultúrtörténeti emlékhely válna - tette még hozzá Cár Anna. - Fontosnak tartjuk ugyanis a kézműves örökség átadását, illetve a természetközeli életmód megismertetését, ezekre a Dobronoki György Tájház kifejezetten alkalmas volna.

- A végösszeg tulajdonképpen pontosan még nem ismert, ám azt szeretném kiemelni, hogy jelentős állami támogatást is kaptunk a hetési tájház kialakításához - sorolta az örömteli fejleményeket Cár Anna.

A tájház kiválasztásakor az egykori lakóépület mellett viszonylag könnyed megközelíthetősége szólt, de azt a tényt is figyelembe vették, hogy a helyiségeknek az elrendezése az úgynevezett soros házak szerkezetére utal, vagyis a szoba, a konyha, a kamra, az istálló és a pajta egymást követték. A hajlított ház rövid végével az utca felé fordult, a lakórészhez pedig - az udvart keresztezve - csatlakozott a kamra, az istálló, illetve a pajta. Az egykori Gönc-ház, mely a XX. század folyamán jegyzői lak és orvosi lakás is volt, ennek az elrendezésnek felelt meg.

Az épület kiválasztását és berendezését több néprajzzal is foglalkozó szakember segítette, hiszen három alkalommal is helyet adott a község szakmai táboroknak. Ennek során Ferkov Jakab, a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatója, valamint a Szegedi Tudományegyetem néprajz tanszakának két oktatója, Bod László és Simon András vezetésével sikerült azt a jelentős mennyiségű tárgyi eszközt és dokumentumot összegyűjteni, melyet két hete már látogatni is lehet.

A tájháznak a néprajzi gyűjtemény elhelyezésén túl másik funkciója is akad, itt kívánják elhelyezni a település híres szülötte, Dobronoki György jezsuita szerzetes szellemi hagyatékát. Ebből az elgondolásból kiindulva magát az intézményt is róla nevezték el.

Dobronoki György nem csak papként vált ismertté, a XVII. század egyik legismertebb tudósa volt, aki Pázmány Péter segítőjeként többek között ott bábáskodott a nagyszombati egyetem létrehozásán is. Ezenkívül a zágrábi egyetem, a győri, a homonnai és a soproni kollégiumok alapítása is az ő nevéhez köthető.

- Vannak még elképzelésink az épületet illetően, azt szeretnénk, ha abból kultúrtörténeti emlékhely válna - tette még hozzá Cár Anna. - Fontosnak tartjuk ugyanis a kézműves örökség átadását, illetve a természetközeli életmód megismertetését, ezekre a Dobronoki György Tájház kifejezetten alkalmas volna.

- A végösszeg tulajdonképpen pontosan még nem ismert, ám azt szeretném kiemelni, hogy jelentős állami támogatást is kaptunk a hetési tájház kialakításához - sorolta az örömteli fejleményeket Cár Anna.

A tájház kiválasztásakor az egykori lakóépület mellett viszonylag könnyed megközelíthetősége szólt, de azt a tényt is figyelembe vették, hogy a helyiségeknek az elrendezése az úgynevezett soros házak szerkezetére utal, vagyis a szoba, a konyha, a kamra, az istálló és a pajta egymást követték. A hajlított ház rövid végével az utca felé fordult, a lakórészhez pedig - az udvart keresztezve - csatlakozott a kamra, az istálló, illetve a pajta. Az egykori Gönc-ház, mely a XX. század folyamán jegyzői lak és orvosi lakás is volt, ennek az elrendezésnek felelt meg.

Az épület kiválasztását és berendezését több néprajzzal is foglalkozó szakember segítette, hiszen három alkalommal is helyet adott a község szakmai táboroknak. Ennek során Ferkov Jakab, a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatója, valamint a Szegedi Tudományegyetem néprajz tanszakának két oktatója, Bod László és Simon András vezetésével sikerült azt a jelentős mennyiségű tárgyi eszközt és dokumentumot összegyűjteni, melyet két hete már látogatni is lehet.

A tájháznak a néprajzi gyűjtemény elhelyezésén túl másik funkciója is akad, itt kívánják elhelyezni a település híres szülötte, Dobronoki György jezsuita szerzetes szellemi hagyatékát. Ebből az elgondolásból kiindulva magát az intézményt is róla nevezték el.

Dobronoki György nem csak papként vált ismertté, a XVII. század egyik legismertebb tudósa volt, aki Pázmány Péter segítőjeként többek között ott bábáskodott a nagyszombati egyetem létrehozásán is. Ezenkívül a zágrábi egyetem, a győri, a homonnai és a soproni kollégiumok alapítása is az ő nevéhez köthető.

- Vannak még elképzelésink az épületet illetően, azt szeretnénk, ha abból kultúrtörténeti emlékhely válna - tette még hozzá Cár Anna. - Fontosnak tartjuk ugyanis a kézműves örökség átadását, illetve a természetközeli életmód megismertetését, ezekre a Dobronoki György Tájház kifejezetten alkalmas volna.

A tájház kiválasztásakor az egykori lakóépület mellett viszonylag könnyed megközelíthetősége szólt, de azt a tényt is figyelembe vették, hogy a helyiségeknek az elrendezése az úgynevezett soros házak szerkezetére utal, vagyis a szoba, a konyha, a kamra, az istálló és a pajta egymást követték. A hajlított ház rövid végével az utca felé fordult, a lakórészhez pedig - az udvart keresztezve - csatlakozott a kamra, az istálló, illetve a pajta. Az egykori Gönc-ház, mely a XX. század folyamán jegyzői lak és orvosi lakás is volt, ennek az elrendezésnek felelt meg.

Az épület kiválasztását és berendezését több néprajzzal is foglalkozó szakember segítette, hiszen három alkalommal is helyet adott a község szakmai táboroknak. Ennek során Ferkov Jakab, a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatója, valamint a Szegedi Tudományegyetem néprajz tanszakának két oktatója, Bod László és Simon András vezetésével sikerült azt a jelentős mennyiségű tárgyi eszközt és dokumentumot összegyűjteni, melyet két hete már látogatni is lehet.

A tájháznak a néprajzi gyűjtemény elhelyezésén túl másik funkciója is akad, itt kívánják elhelyezni a település híres szülötte, Dobronoki György jezsuita szerzetes szellemi hagyatékát. Ebből az elgondolásból kiindulva magát az intézményt is róla nevezték el.

Dobronoki György nem csak papként vált ismertté, a XVII. század egyik legismertebb tudósa volt, aki Pázmány Péter segítőjeként többek között ott bábáskodott a nagyszombati egyetem létrehozásán is. Ezenkívül a zágrábi egyetem, a győri, a homonnai és a soproni kollégiumok alapítása is az ő nevéhez köthető.

- Vannak még elképzelésink az épületet illetően, azt szeretnénk, ha abból kultúrtörténeti emlékhely válna - tette még hozzá Cár Anna. - Fontosnak tartjuk ugyanis a kézműves örökség átadását, illetve a természetközeli életmód megismertetését, ezekre a Dobronoki György Tájház kifejezetten alkalmas volna.

A tájház kiválasztásakor az egykori lakóépület mellett viszonylag könnyed megközelíthetősége szólt, de azt a tényt is figyelembe vették, hogy a helyiségeknek az elrendezése az úgynevezett soros házak szerkezetére utal, vagyis a szoba, a konyha, a kamra, az istálló és a pajta egymást követték. A hajlított ház rövid végével az utca felé fordult, a lakórészhez pedig - az udvart keresztezve - csatlakozott a kamra, az istálló, illetve a pajta. Az egykori Gönc-ház, mely a XX. század folyamán jegyzői lak és orvosi lakás is volt, ennek az elrendezésnek felelt meg.

Az épület kiválasztását és berendezését több néprajzzal is foglalkozó szakember segítette, hiszen három alkalommal is helyet adott a község szakmai táboroknak. Ennek során Ferkov Jakab, a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatója, valamint a Szegedi Tudományegyetem néprajz tanszakának két oktatója, Bod László és Simon András vezetésével sikerült azt a jelentős mennyiségű tárgyi eszközt és dokumentumot összegyűjteni, melyet két hete már látogatni is lehet.

A tájháznak a néprajzi gyűjtemény elhelyezésén túl másik funkciója is akad, itt kívánják elhelyezni a település híres szülötte, Dobronoki György jezsuita szerzetes szellemi hagyatékát. Ebből az elgondolásból kiindulva magát az intézményt is róla nevezték el.

Dobronoki György nem csak papként vált ismertté, a XVII. század egyik legismertebb tudósa volt, aki Pázmány Péter segítőjeként többek között ott bábáskodott a nagyszombati egyetem létrehozásán is. Ezenkívül a zágrábi egyetem, a győri, a homonnai és a soproni kollégiumok alapítása is az ő nevéhez köthető.

- Vannak még elképzelésink az épületet illetően, azt szeretnénk, ha abból kultúrtörténeti emlékhely válna - tette még hozzá Cár Anna. - Fontosnak tartjuk ugyanis a kézműves örökség átadását, illetve a természetközeli életmód megismertetését, ezekre a Dobronoki György Tájház kifejezetten alkalmas volna.

Az épület kiválasztását és berendezését több néprajzzal is foglalkozó szakember segítette, hiszen három alkalommal is helyet adott a község szakmai táboroknak. Ennek során Ferkov Jakab, a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatója, valamint a Szegedi Tudományegyetem néprajz tanszakának két oktatója, Bod László és Simon András vezetésével sikerült azt a jelentős mennyiségű tárgyi eszközt és dokumentumot összegyűjteni, melyet két hete már látogatni is lehet.

A tájháznak a néprajzi gyűjtemény elhelyezésén túl másik funkciója is akad, itt kívánják elhelyezni a település híres szülötte, Dobronoki György jezsuita szerzetes szellemi hagyatékát. Ebből az elgondolásból kiindulva magát az intézményt is róla nevezték el.

Dobronoki György nem csak papként vált ismertté, a XVII. század egyik legismertebb tudósa volt, aki Pázmány Péter segítőjeként többek között ott bábáskodott a nagyszombati egyetem létrehozásán is. Ezenkívül a zágrábi egyetem, a győri, a homonnai és a soproni kollégiumok alapítása is az ő nevéhez köthető.

- Vannak még elképzelésink az épületet illetően, azt szeretnénk, ha abból kultúrtörténeti emlékhely válna - tette még hozzá Cár Anna. - Fontosnak tartjuk ugyanis a kézműves örökség átadását, illetve a természetközeli életmód megismertetését, ezekre a Dobronoki György Tájház kifejezetten alkalmas volna.

Az épület kiválasztását és berendezését több néprajzzal is foglalkozó szakember segítette, hiszen három alkalommal is helyet adott a község szakmai táboroknak. Ennek során Ferkov Jakab, a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatója, valamint a Szegedi Tudományegyetem néprajz tanszakának két oktatója, Bod László és Simon András vezetésével sikerült azt a jelentős mennyiségű tárgyi eszközt és dokumentumot összegyűjteni, melyet két hete már látogatni is lehet.

A tájháznak a néprajzi gyűjtemény elhelyezésén túl másik funkciója is akad, itt kívánják elhelyezni a település híres szülötte, Dobronoki György jezsuita szerzetes szellemi hagyatékát. Ebből az elgondolásból kiindulva magát az intézményt is róla nevezték el.

Dobronoki György nem csak papként vált ismertté, a XVII. század egyik legismertebb tudósa volt, aki Pázmány Péter segítőjeként többek között ott bábáskodott a nagyszombati egyetem létrehozásán is. Ezenkívül a zágrábi egyetem, a győri, a homonnai és a soproni kollégiumok alapítása is az ő nevéhez köthető.

- Vannak még elképzelésink az épületet illetően, azt szeretnénk, ha abból kultúrtörténeti emlékhely válna - tette még hozzá Cár Anna. - Fontosnak tartjuk ugyanis a kézműves örökség átadását, illetve a természetközeli életmód megismertetését, ezekre a Dobronoki György Tájház kifejezetten alkalmas volna.

A tájháznak a néprajzi gyűjtemény elhelyezésén túl másik funkciója is akad, itt kívánják elhelyezni a település híres szülötte, Dobronoki György jezsuita szerzetes szellemi hagyatékát. Ebből az elgondolásból kiindulva magát az intézményt is róla nevezték el.

Dobronoki György nem csak papként vált ismertté, a XVII. század egyik legismertebb tudósa volt, aki Pázmány Péter segítőjeként többek között ott bábáskodott a nagyszombati egyetem létrehozásán is. Ezenkívül a zágrábi egyetem, a győri, a homonnai és a soproni kollégiumok alapítása is az ő nevéhez köthető.

- Vannak még elképzelésink az épületet illetően, azt szeretnénk, ha abból kultúrtörténeti emlékhely válna - tette még hozzá Cár Anna. - Fontosnak tartjuk ugyanis a kézműves örökség átadását, illetve a természetközeli életmód megismertetését, ezekre a Dobronoki György Tájház kifejezetten alkalmas volna.

A tájháznak a néprajzi gyűjtemény elhelyezésén túl másik funkciója is akad, itt kívánják elhelyezni a település híres szülötte, Dobronoki György jezsuita szerzetes szellemi hagyatékát. Ebből az elgondolásból kiindulva magát az intézményt is róla nevezték el.

Dobronoki György nem csak papként vált ismertté, a XVII. század egyik legismertebb tudósa volt, aki Pázmány Péter segítőjeként többek között ott bábáskodott a nagyszombati egyetem létrehozásán is. Ezenkívül a zágrábi egyetem, a győri, a homonnai és a soproni kollégiumok alapítása is az ő nevéhez köthető.

- Vannak még elképzelésink az épületet illetően, azt szeretnénk, ha abból kultúrtörténeti emlékhely válna - tette még hozzá Cár Anna. - Fontosnak tartjuk ugyanis a kézműves örökség átadását, illetve a természetközeli életmód megismertetését, ezekre a Dobronoki György Tájház kifejezetten alkalmas volna.

Dobronoki György nem csak papként vált ismertté, a XVII. század egyik legismertebb tudósa volt, aki Pázmány Péter segítőjeként többek között ott bábáskodott a nagyszombati egyetem létrehozásán is. Ezenkívül a zágrábi egyetem, a győri, a homonnai és a soproni kollégiumok alapítása is az ő nevéhez köthető.

- Vannak még elképzelésink az épületet illetően, azt szeretnénk, ha abból kultúrtörténeti emlékhely válna - tette még hozzá Cár Anna. - Fontosnak tartjuk ugyanis a kézműves örökség átadását, illetve a természetközeli életmód megismertetését, ezekre a Dobronoki György Tájház kifejezetten alkalmas volna.

Dobronoki György nem csak papként vált ismertté, a XVII. század egyik legismertebb tudósa volt, aki Pázmány Péter segítőjeként többek között ott bábáskodott a nagyszombati egyetem létrehozásán is. Ezenkívül a zágrábi egyetem, a győri, a homonnai és a soproni kollégiumok alapítása is az ő nevéhez köthető.

- Vannak még elképzelésink az épületet illetően, azt szeretnénk, ha abból kultúrtörténeti emlékhely válna - tette még hozzá Cár Anna. - Fontosnak tartjuk ugyanis a kézműves örökség átadását, illetve a természetközeli életmód megismertetését, ezekre a Dobronoki György Tájház kifejezetten alkalmas volna.

- Vannak még elképzelésink az épületet illetően, azt szeretnénk, ha abból kultúrtörténeti emlékhely válna - tette még hozzá Cár Anna. - Fontosnak tartjuk ugyanis a kézműves örökség átadását, illetve a természetközeli életmód megismertetését, ezekre a Dobronoki György Tájház kifejezetten alkalmas volna.

- Vannak még elképzelésink az épületet illetően, azt szeretnénk, ha abból kultúrtörténeti emlékhely válna - tette még hozzá Cár Anna. - Fontosnak tartjuk ugyanis a kézműves örökség átadását, illetve a természetközeli életmód megismertetését, ezekre a Dobronoki György Tájház kifejezetten alkalmas volna.