Faragott finom fém

- Idestova harminc éve foglalkozok fémekkel, eredetileg ugyanis lópatkolással kerestem a kenyerem - így Francz Wieser. - Először csak saját szórakoztatásomra készítettem kisebb alkotásokat, majd miután láttam, hogy a barátaim körében sikere van a fémszobroknak, kísérletezni kezdtem. Hosszú időbe telt, mire mindent megtanultam, mai tudásomat kidobott alkotások és kudarcok egész sora alapozta meg.

A kísérletezésre pedig szükség volt, hiszen a fémszobrászatot sehol sem tanítják. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy érdekes, különleges és főként fogyasztható lett Franz Wieser művészete. Saját stílust és formavilágot alakíthatott ki magának, a kezét senki sem kötötte meg.

Franz Wieserről kevesen tudják, hogy már 1979 óta állandó résztvevője a különböző művészeti szinpóziumoknak, ez idáig cirka ötszáz egyéni kiállítása volt Európában, illetve az USA-ban. Mindezek mellett, az osztrák alkotók szakmai egyesületének is elnöke, 2002-ben stájer arany érdemrenddel tüntették ki. Nyílt téri alkotásai láthatók a legkisebb osztrák falucskáktól egészen az ohiói rádióállomásig bezárólag.

- Számomra egy alkotás elkészítésekor - legyen szó köztéri szoborról vagy faliképről - az a legfontosabb, hogy illeszkedjen a környezetéhez - így a fémszobrász. - Főként a geometriai formákat kedvelem, ugyanakkor előszeretettel készítek absztrakt alkotásokat is, a lényeg az illeszkedésen van.

Franz Wieser ma már nyugdíjas, így módja van arra, hogy egyedül a fémszobrászatnak éljen. Művészete - melynek egy szelete most Kanizsán is látható - jóval több, mint tisztes iparosmunka. Alkotásai újszerűek, már-már futurisztikusak, s mint azt ő maga viccesen megjegyezte a megnyitón: időtállóak és elnyűhetetlenek is egyben.