98 éves korában elhunyt Habsburg Ottó (frissítve)

"Békésen elszenderült" - közölte az elhunyt egy munkatársa a német hírügynökséggel.
   
A Habsburg-ház utolsó trónörököse - aki az 60-as években lemondott trónigényéről - két éve németországi otthonában leesett a lépcsőn, ezután megrendült az egészsége. Temetésének időpontját később tűzik ki. 
   
Habsburg Ottót hét gyermeke, 22 unokája és két dédunokája gyászolja. Felesége, Regina tavaly halt meg.

Az egykori trónörökös több nyelven beszélt, német, osztrák, magyar és horvát állampolgár is volt. Az egységes Európa meggyőződéses híveként kezdettől fogva támogatta Magyarország, Szlovénia és Horvátország felvételét az Európai Unióba. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőjeként húsz éven át, 1979-től 1999-ig az Európai Parlament tagja volt.
   
Még ennél is hosszabb időn keresztül, 1973-tól egészen 2004-ig töltötte be a Nemzetközi Páneurópai Unió elnöki tisztségét. Ő volt az egyik fő kezdeményezője az 1989-ben a magyar-osztrák határon szervezett "páneurópai pikniknek", amelynek során több mint 600 keletnémet jutott át Ausztriába. Az esemény később a vasfüggöny leomlásának és a kelet-európai államszocialista rendszerek megszűnésének egyik jelképe lett. "Ha valaki egyszer megízleli a politika ópiumát, többé nem szabadul tőle" - mondta.
   
Habsburg Ottó hét gyermeke közül a legkisebb, a Pest megyei Sóskúton lakó György magyar állampolgár, 2009-ben jelöltként indult az EP-választásokon a Magyar Demokrata Fórum listáján.

A szívurnát Pannonhalmán, a földi maradványokat Bécsben helyezik örök nyugalomra

Habsburg Ottó földi maradványait július 16-án, a bécsi Kapucinusok Templomában, a szívurnát, szűk családi körben, Pannonhalmán helyezik örök nyugalomra - közölte a Habsburg titkárság hétfőn az MTI-vel.

 A közlemény szerint a szívurna egy hagyomány a Habsburg családban, több családtagnak is helyeztek már el ilyet. "Habsburg Ottó kérése volt, hogy szívurnája Pannonhalmán legyen, mert Pannonhalma igen közel állt a szívéhez, miután bencés diákként tanult és érettségizett magyar nyelven".
   
A titkárság azt nem közölte, hogy a szívurnát mikor helyezik el. A főherceg lelki üdvéért július 17-én a budapesti Szent István-bazilikában tartanak szentmisét.
   
A 98 éves korában elhunyt Habsburg Ottó szívét a Pannonhalmi Bencés Főapátság bazilikájának altemplomában helyezik örök nyugalomra - mondta Hortobágyi Cirill perjel hétfőn az MTI érdeklődésére.
   
Habsburg Ottó maga döntött így; Habsburg Mihály főherceget két évvel ezelőtt bízta meg az urnahely elkészíttetésével - ismertette a perjel. Az urnahelyet az altemplom padozatának középpontjában alakították ki,   azt márványlappal zárják majd le.
   
Habsburg Ottó és a bencések kapcsolatáról a perjel elmondta: diákkorában pannonhalmi bencés szerzetes tanárok oktatták Habsburg Ottót a magyar nyelv és a magyar történelem ismeretére, készítették fel az érettségire. Blazovich Jákó, Bánhegyi Jób és Vlasits Róbert voltak a tanárai - tette hozzá Hortobágyi Cirill.
   
Irántuk érzett háláját rótta le Habsburg Ottó azzal, hogy 1990-ben, nem sokkal a rendszerváltás után, inkognitóban ellátogatott a Pannonhalmi Főapátságba és a kriptában virágot helyezett el volt tanárai sírjára. A bencésekhez fűződő bensőséges kapcsolatát jelezte többszöri pannonhalmi látogatása, továbbá az is, hogy tiszteletbeli elnökségi tagja volt a Bencés Diákszövetségnek - mondta Hortobágyi Cirill.

Gyászlobogó Hévízen

Hévízen egész héten a gyászlobogó felvonásával emlékeznek a város elhunyt díszpolgárára, s lelki üdvéért engesztelő szentmisét mutat be július 10-én 9 órakor Kiss László esperes, a hévízi Szentlélek templomban - tudatta közleményében Papp Gábor  polgármester.

A XX. század egyik jelentős tanúja távozott

 Habsburg Ottó a XX. század egyik jelentős tanúja volt, aki következetesen kiállt Magyarország európai integrációja mellett - foglalta össze a hétfőn elhunyt utolsó magyar trónörökös életútját Ablonczy Balázs történész az MTI-nek nyilatkozva.
   
"Mindenképpen a XX. század egyik jelentős tanúja, attól függetlenül, hogy ki mit gondol a politikáról, politikai nézeteiről és a Habsburgokról" - mondta Ablonczy Balázs, hozzátéve, hogy Habsburg Ottó szemben állt mindenféle totalitárius ideológiával, a nemzetiszocializmussal és a kommunizmussal.
  
  A hetvenes és a nyolcvanas években a Páneurópai Unió elnökeként példaszerűen dolgozott Európa újraegyesítésén. A fővédnökségével megtartott Páneurópai Piknik pedig "előszele" volt a berlini fal lebontásának. Később sem szólt bele közvetlenül a magyarországi politikába, miközben kiállt Magyarország uniós csatlakozása mellett - fűzte hozzá.
   
A történész Habsburg Ottó fiatalkoráról szólva megemlítette, hogy trónörökösnek nevelték, miközben az I. világháború után a Habsburgok egykori országai "nem igazán akartak tudomást venni róla".
   
Édesapja, IV. Károly, az utolsó magyar király 1922-ben bekövetkezett halála után a magyar legitimisták "Ottó királyként" beszéltek róla. A húszas, harmincas években magyar bencés szerzetes nevelője is volt, akitől magyarul is tanult.
  
  Ablonczy Balázs elmondta, hogy a Habsburg Ottó által jól ismert Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök a II. világháború utáni Európáról gondolkodva foglalkozott annak lehetőségével, hogy Habsburg Ottó "jogara alatt" Duna-menti föderációt hozzanak létre Bajorország, Ausztria és Magyarország részvételével.
   
"Lelkében lehet, hogy foglalkoztatta a trón, nem tudhatjuk, de a nyilvánosság előtt decensen, úriemberként képviselte, hogy lemondott róla" - mondta a történész, aki szerint nehéz bárkihez is "társítani vagy hasonlítani" Habsburg Ottót a magyar történelem alakjai közül. "Kiemelkedő műveltségű értelmiségiként a "nemes" konzervativizmus képviselője volt" - fogalmazott a történész.

 
Egy kézfogás - Habsburg Ottóra emlékezve  Arany Horváth Zsuzsa jegyzete

Habsburg Ottó Zalában - korábbi cikkeink elolvasásához kattintson az alábbi címekre!

Otthon a hadak útján

Mindig szívesen jövök ide

Ünnepelt a megye

OLDALTÖRÉS: Osztrák állami vezetők részvétnyilvánítása

Osztrák állami vezetők részvétnyilvánítása

Osztrák állami vezetők részvétnyilvánítása

Osztrák állami vezetők részvétnyilvánítása

Az osztrák történelemhez való sokszoros kötődését és az európai egyesülésért kifejtett tevékenységét emelték ki osztrák állami vezetők a hétfőre virradóra elhunyt Habsburg Ottóra emlékezve.
   
Életútjában az osztrák és az európai történelem nagy fordulópontjai tükröződtek - állt Werner Faymann kancellár részvétnyilvánító közleményében. A kormányfő történelmi személyiségként méltatta az elhunytat. Kiemelte, hogy Habsburg Ottó "határozott ellensége volt a nemzetiszocializmusnak és a fasizmusnak, s a II. világháború után elszántan fellépett egy békés és egyesült Európáért és a vasfüggöny lebontásáért".
   
"Ha belegondolunk, hogy Habsburg Ottó 1912-ben, vagyis az első világháború előtt született, és egész életében a politika iránt érdeklődő és politikailag tevékeny volt, láthatjuk, hogy munkássága és politikai érdeklődése milyen kiterjedt volt" - írta Heinz Fischer szövetségi elnök. Az utóbbi évtizedekben tevékenységének középpontjában egy egyesült Európa megteremtése állt, s minden erejével ennek szentelte magát - folytatódott az elnöki közlemény.
   
Az osztrák államfő felidézte azt is, hogy Habsburg Ottó ötven évvel ezelőtt, 1961-ben mondott le a Habsburg-Lotharingiai ház trónörökösödési jogáról. Egyben utalt arra, hogy a nyilatkozat - és az ahhoz kapcsolódó más kérdések, így Habsburg Ottó beutazási jogának elismerése - politikai viták tárgya volt Ausztriában az 1960-as években. "Az utóbbi évtizedekben Habsburg Ottó és az Osztrák Köztársaság viszonya ésszerűbb és pozitívabb fejlődést mutatott" - fogalmazott Heinz Fischer a közleményben.
   
Habsburg Ottót, az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fiát hétfőre virradóra, kilencvennyolc éves korában érte a halál németországi otthonában, a Starnbergi-tó partján fekvő Pöckingben. Hét gyermeke, 22 unokája és két dédunokája gyászolja. Felesége, Regina tavaly halt meg.

OLDALTÖRÉS: Habsburg Ottó életrajza

Habsburg Ottó életrajza

Hivatalos neve Németországban Otto von Habsburg volt, míg Ausztriában Otto Habsburg-Lothringen néven szerepelt, mert a nemesi címek és az erre utaló "von" szócska használatát tiltja az osztrák alkotmány. (Teljes neve egyébként Franz Josef Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix René Ludwig Gaetano Pius Ignatius von Habsburg-Lothringen volt.)
   
Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó trónörököse 1912. november 20-án született az alsó-ausztriai Reichenauban. Apja az 1916-ban megkoronázott IV. Károly (osztrák császárként I. Károly), anyja Zita pármai hercegnő volt. 1916-ban, négyévesen szerepelt először a nyilvánosság előtt I. Ferenc József temetésén, majd apja, Károly koronázásán. Az első világháború elvesztése után, 1918 novemberében Ausztria köztársaság lett, 1919-ben törvény mondta ki a dinasztia azon tagjainak száműzetését és vagyonuk elkobzását, akik nem mondtak le trónigényükről. A magyar koronáról Károly 1918. november 13-án mondott le, majd november 16-án a Nemzeti Tanács kihirdette a köztársaságot. Az uralkodó 1921-ben két sikertelen kísérletet is tett Magyarországon a restaurációra, ezután az antant Madeirára száműzte a családot, ahol Károly 1922-ben meghalt. Örököse az elsőszülött Ottó lett. A baszkföldi Lequetóban telepedtek le, ahol Ottót osztrák és magyar tanárok tanították, s a horvát nyelvet is elsajátította. 1929-ben Belgiumba költöztek, ahol a leuveni egyetemen tanult állam- és társadalomtudományt, 1935-ben doktorált.
   
Aktív szereplője volt a XX. század történelmi eseményeinek: a II. világháború idején nagyrészt az Egyesült Államokban, Belgiumban, Franciaországban élt. Hazafiként tiltakozott az Anschluss - Ausztriának a hitleri harmadik birodalomba való bekebelezése - ellen, és szembefordult a nácizmussal, több ezer zsidónak segített elmenekülni Európából. Ausztria csak 1966-ban engedte be, miután 1961-ben lemondott minden trónigényéről, és vállalta, hogy nem folytat politikai tevékenységet.
   
Habsburg Ottó igazi européer volt, lelkes szószólója az egységes Európa gondolatának. 31 éven át volt elnöke a Páneurópai Uniónak, s haláláig annak tiszteletbeli elnöke. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőjeként 1979-től húsz éven át volt tagja az Európai Parlamentnek, 1989-től a testület magyar ügyekkel foglalkozó delegációjának elnökeként egyik szervezője volt a magyar-osztrák határon rendezett 1989. augusztusi "páneurópai pikniknek", amely során 700 keletnémet jutott át Ausztriába.
   
Több nyelven, köztük magyarul is kiválóan beszélt, és négy ország - Németország, Ausztria, Horvátország és Magyarország - állampolgára lett. Magyarországon 60 település választotta díszpolgárává. Hét nyelven közel 30 könyve jelent meg történelmi, politikai és társadalompolitikai témákban, többek között őséről, V. Károly császárról. Számos akadémia választotta tagjává, a pécsi és a budapesti tudományegyetem pedig díszdoktorává.
   
1951-ben vette feleségül Regina szász-meiningeni hercegnőt, aki tavaly halt meg. Öt lányuk és két fiúk született, a család 1954-től a München melletti Pöckingben lakott. Leszármazottai a világ különböző részein élnek, Spanyolországtól Svédországon át egészen Örményországig, közülük Habsburg György magyar állampolgár, a Magyar Vöröskereszt elnöke.
   
Habsburg Ottó ifjú trónkövetelőből idős korára európai léptékű politikus lett. Belátta, hogy a monarchiák és dinasztiák kora lejárt, a népek és országok együttműködése a lényeges; ennek felismerésében sokat segítette a fasizmussal szembeni küzdelme. Tisztán látta korunk politikai és gazdasági kérdéseit, publicisztikája részletesen elemezte azokat.

Habsburg Ottó életrajza

Hivatalos neve Németországban Otto von Habsburg volt, míg Ausztriában Otto Habsburg-Lothringen néven szerepelt, mert a nemesi címek és az erre utaló "von" szócska használatát tiltja az osztrák alkotmány. (Teljes neve egyébként Franz Josef Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix René Ludwig Gaetano Pius Ignatius von Habsburg-Lothringen volt.)
   
Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó trónörököse 1912. november 20-án született az alsó-ausztriai Reichenauban. Apja az 1916-ban megkoronázott IV. Károly (osztrák császárként I. Károly), anyja Zita pármai hercegnő volt. 1916-ban, négyévesen szerepelt először a nyilvánosság előtt I. Ferenc József temetésén, majd apja, Károly koronázásán. Az első világháború elvesztése után, 1918 novemberében Ausztria köztársaság lett, 1919-ben törvény mondta ki a dinasztia azon tagjainak száműzetését és vagyonuk elkobzását, akik nem mondtak le trónigényükről. A magyar koronáról Károly 1918. november 13-án mondott le, majd november 16-án a Nemzeti Tanács kihirdette a köztársaságot. Az uralkodó 1921-ben két sikertelen kísérletet is tett Magyarországon a restaurációra, ezután az antant Madeirára száműzte a családot, ahol Károly 1922-ben meghalt. Örököse az elsőszülött Ottó lett. A baszkföldi Lequetóban telepedtek le, ahol Ottót osztrák és magyar tanárok tanították, s a horvát nyelvet is elsajátította. 1929-ben Belgiumba költöztek, ahol a leuveni egyetemen tanult állam- és társadalomtudományt, 1935-ben doktorált.
   
Aktív szereplője volt a XX. század történelmi eseményeinek: a II. világháború idején nagyrészt az Egyesült Államokban, Belgiumban, Franciaországban élt. Hazafiként tiltakozott az Anschluss - Ausztriának a hitleri harmadik birodalomba való bekebelezése - ellen, és szembefordult a nácizmussal, több ezer zsidónak segített elmenekülni Európából. Ausztria csak 1966-ban engedte be, miután 1961-ben lemondott minden trónigényéről, és vállalta, hogy nem folytat politikai tevékenységet.
   
Habsburg Ottó igazi européer volt, lelkes szószólója az egységes Európa gondolatának. 31 éven át volt elnöke a Páneurópai Uniónak, s haláláig annak tiszteletbeli elnöke. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőjeként 1979-től húsz éven át volt tagja az Európai Parlamentnek, 1989-től a testület magyar ügyekkel foglalkozó delegációjának elnökeként egyik szervezője volt a magyar-osztrák határon rendezett 1989. augusztusi "páneurópai pikniknek", amely során 700 keletnémet jutott át Ausztriába.
   
Több nyelven, köztük magyarul is kiválóan beszélt, és négy ország - Németország, Ausztria, Horvátország és Magyarország - állampolgára lett. Magyarországon 60 település választotta díszpolgárává. Hét nyelven közel 30 könyve jelent meg történelmi, politikai és társadalompolitikai témákban, többek között őséről, V. Károly császárról. Számos akadémia választotta tagjává, a pécsi és a budapesti tudományegyetem pedig díszdoktorává.
   
1951-ben vette feleségül Regina szász-meiningeni hercegnőt, aki tavaly halt meg. Öt lányuk és két fiúk született, a család 1954-től a München melletti Pöckingben lakott. Leszármazottai a világ különböző részein élnek, Spanyolországtól Svédországon át egészen Örményországig, közülük Habsburg György magyar állampolgár, a Magyar Vöröskereszt elnöke.
   
Habsburg Ottó ifjú trónkövetelőből idős korára európai léptékű politikus lett. Belátta, hogy a monarchiák és dinasztiák kora lejárt, a népek és országok együttműködése a lényeges; ennek felismerésében sokat segítette a fasizmussal szembeni küzdelme. Tisztán látta korunk politikai és gazdasági kérdéseit, publicisztikája részletesen elemezte azokat.

Habsburg Ottó életrajza

Hivatalos neve Németországban Otto von Habsburg volt, míg Ausztriában Otto Habsburg-Lothringen néven szerepelt, mert a nemesi címek és az erre utaló "von" szócska használatát tiltja az osztrák alkotmány. (Teljes neve egyébként Franz Josef Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix René Ludwig Gaetano Pius Ignatius von Habsburg-Lothringen volt.)
   
Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó trónörököse 1912. november 20-án született az alsó-ausztriai Reichenauban. Apja az 1916-ban megkoronázott IV. Károly (osztrák császárként I. Károly), anyja Zita pármai hercegnő volt. 1916-ban, négyévesen szerepelt először a nyilvánosság előtt I. Ferenc József temetésén, majd apja, Károly koronázásán. Az első világháború elvesztése után, 1918 novemberében Ausztria köztársaság lett, 1919-ben törvény mondta ki a dinasztia azon tagjainak száműzetését és vagyonuk elkobzását, akik nem mondtak le trónigényükről. A magyar koronáról Károly 1918. november 13-án mondott le, majd november 16-án a Nemzeti Tanács kihirdette a köztársaságot. Az uralkodó 1921-ben két sikertelen kísérletet is tett Magyarországon a restaurációra, ezután az antant Madeirára száműzte a családot, ahol Károly 1922-ben meghalt. Örököse az elsőszülött Ottó lett. A baszkföldi Lequetóban telepedtek le, ahol Ottót osztrák és magyar tanárok tanították, s a horvát nyelvet is elsajátította. 1929-ben Belgiumba költöztek, ahol a leuveni egyetemen tanult állam- és társadalomtudományt, 1935-ben doktorált.
   
Aktív szereplője volt a XX. század történelmi eseményeinek: a II. világháború idején nagyrészt az Egyesült Államokban, Belgiumban, Franciaországban élt. Hazafiként tiltakozott az Anschluss - Ausztriának a hitleri harmadik birodalomba való bekebelezése - ellen, és szembefordult a nácizmussal, több ezer zsidónak segített elmenekülni Európából. Ausztria csak 1966-ban engedte be, miután 1961-ben lemondott minden trónigényéről, és vállalta, hogy nem folytat politikai tevékenységet.
   
Habsburg Ottó igazi européer volt, lelkes szószólója az egységes Európa gondolatának. 31 éven át volt elnöke a Páneurópai Uniónak, s haláláig annak tiszteletbeli elnöke. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőjeként 1979-től húsz éven át volt tagja az Európai Parlamentnek, 1989-től a testület magyar ügyekkel foglalkozó delegációjának elnökeként egyik szervezője volt a magyar-osztrák határon rendezett 1989. augusztusi "páneurópai pikniknek", amely során 700 keletnémet jutott át Ausztriába.
   
Több nyelven, köztük magyarul is kiválóan beszélt, és négy ország - Németország, Ausztria, Horvátország és Magyarország - állampolgára lett. Magyarországon 60 település választotta díszpolgárává. Hét nyelven közel 30 könyve jelent meg történelmi, politikai és társadalompolitikai témákban, többek között őséről, V. Károly császárról. Számos akadémia választotta tagjává, a pécsi és a budapesti tudományegyetem pedig díszdoktorává.
   
1951-ben vette feleségül Regina szász-meiningeni hercegnőt, aki tavaly halt meg. Öt lányuk és két fiúk született, a család 1954-től a München melletti Pöckingben lakott. Leszármazottai a világ különböző részein élnek, Spanyolországtól Svédországon át egészen Örményországig, közülük Habsburg György magyar állampolgár, a Magyar Vöröskereszt elnöke.
   
Habsburg Ottó ifjú trónkövetelőből idős korára európai léptékű politikus lett. Belátta, hogy a monarchiák és dinasztiák kora lejárt, a népek és országok együttműködése a lényeges; ennek felismerésében sokat segítette a fasizmussal szembeni küzdelme. Tisztán látta korunk politikai és gazdasági kérdéseit, publicisztikája részletesen elemezte azokat.