Nem adják közre az Oszama bin Laden holttestéről készült fotókat (folyamatosan frissítve)

Obama elnök úgy döntött, hogy nem adják közre a holttestről készült fotókat

 Barack Obama szerdán úgy döntött, hogy nem hozzák nyilvánosságra az Oszama bin Laden holttestéről készült felvételeket.
 A hírt először a CBS amerikai televízió jelentette be, amelynek 60 Minutes című vasárnapi műsora számra szerdán adott interjút Barack Obama.
   
A közreadással kapcsolatban megoszlott az amerikai vezetés véleménye, míg Leon Panetta, a CIA igazgatója a publikálás mellett érvelt, Robert Gates védelmi és Hillary Clinton külügyminiszter elutasította azt.
   
A híradások szerint a terrorista vezetővel egy fej- és egy mellkasi lövés végzett. Az egyik golyó a pakisztáni Abbotábádban végrehajtott amerikai kommandós akció célszemélyének bal szeme fölött hatolt be a koponyába. Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője kedden "elborzasztónak" nevezte a halott bin Laden arcáról készült felvételeket.

 A védelmi és a diplomáciai tárcavezető szerint a fényképek nyilvánosság elé tárása sem győzné meg azokat, akik eleve tagadják bin Laden halálát és az általuk keltett indulatok csak növelnék az Amerika elleni terrortámadás valószínűségét. A CIA-főnök ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a fotók előbb vagy utóbb, valamilyen módon mindenképpen eljutnak a nyilvánossághoz, ezért jobb lenne, ha azokat az amerikai vezetés ellenőrzése alatt adnák közre.

  Kérdés, hogy a felvételek titkosítása csökkenti-e az Egyesült Államok elleni terrortámadások kockázatát. A USA Today és a Gallup szerdán nyilvánosságra hozott, közös közvélemény-kutatása szerint tízből hat amerikai megtorló támadástól tart az iszlamista szélsőségesek részéről.

Washington "nemzeti önvédelemnek" minősítette a terrorista vezér megölését

Oszama bin Laden amerikai kommandósok általi megölése a nemzeti önvédelem megnyilvánulása volt, a terrorista vezér nem tett kísérletet arra, hogy megadja magát - jelentette ki szerdai szenátusi meghallgatásán Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter.

 "Ez jogos nemzeti önvédelemi cselekedet volt" - jelentette ki a szenátus jogi bizottságának Holder, aki hivatkozott bin Laden azon beismerésére, miszerint részese volt a 2001. szeptember 11-i New York-i, washingtoni és pennsylvaniai támadásoknak.
   
Holder szerint bin Ladennek nem állt szándékában megadni magát az amerikai kommandónak. "Hadd szögezzek le valamit nagyon világosan: az akció, amely során bin Ladent megölték, jogszerű volt. Ő volt annak az al-Kaidának a vezetője, amely végrehajtotta a szeptember 11-i terrortámadásokat. Beismerte, hogy ezeknek részese volt" - jelentette ki az amerikai igazságügyi miniszter.
   
Eric Holder azzal érvelt a terrorista vezető célba vételének jogszerűsége mellett, hogy bin Laden ellenséges harctéri parancsnok volt, és a rajtaütést az amerikai törvényekkel és értékekkel összhangban hajtották végre. A miniszter szerint ez egy "a megölését vagy az elfogását célzó küldetés" volt.
   
"Ezt nemzeti önvédelmi cselekedetként igazoltuk. Ha megadta volna magát, ha megkísérelte volna megadni magát, azt hiszem, nyilvánvalóan elfogadtuk volna, de semmi sem mutatott arra, hogy így kívánt tenni, ezért a megölése helyénvaló volt" - mondta Holder, aki egyetértett Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátornak azzal a felvetésével, hogy a SEALs-kommandósoknak "azt kellett gondolniuk": bin Laden egy "két lábon járó improvizált robbanószerkezet".

 CIA főnöke szerint a felhatalmazás a terroristavezér megölésére szólt 

A kommandósok az Oszama bin Laden megölésére szóló felhatalmazással indultak akcióba a terroristavezér ellen pakisztáni rejtekhelyén - jelentette ki az amerikai NBC televízió kedd esti híradójának nyilatkozva Leon Panetta, a CIA igazgatója.

 "A felhatalmazás bin Laden megölésére szólt, és ezt egyértelművé tették. Nyilvánvalóan, ha felemelte volna a kezét, és megadta volna magát, nem lett volna fenyegető, akkor (a kommandósok) harcvezetési szabályzatuknak megfelelően elfogták volna. Ilyen lehetőség azonban egy pillanatra sem merült fel" - mondta a televíziónak Panetta arra a kérdésre, hogy Obama elnök bin Laden elfogására, megölésére avagy mindkettőre adott utasítást. Ellenkezőleg "fenyegető mozdulatokat tett, amelyeket embereink egyértelműen veszélynek fogtak föl, és ezért lőttek" - tette hozzá.
   
Arra a felvetésre, hogy ezt miért nem lehetett megtenni már az iraki háború kezdetekor, ezzel megmentve sok ember életét, Panetta kijelentette: "Nem hiszem, hogy volt még egy alkalom, amikor lehetőségünk volt egy ilyen akciót végrehajtani, és elfogni őt."
   
A CIA igazgatója, miként a Time magazinnak, az NBC-nek is úgy nyilatkozott, hogy a pakisztániak semmit sem tudtak a bevetésről. Mivel az akciót egy helyőrséggel rendelkező városban hajtották végre, a forgatókönyvek között az is szerepelt, hogy a pakisztániak megpróbálják elfogni az amerikaiakat.
   
"Ezért voltak a helyszínen tartalék helikopterek" - jelentette ki.
   
Panetta elmondta, hogy miután beszámoltak a pakisztániaknak a bin Laden elleni sikeres akcióról, azok első reakcióként gratuláltak.
   
A hírszerzési főnök szerint bin Laden családjának életben maradt tagjai jelenleg pakisztáni őrizetben vannak. A CIA kérte, hogy további információgyűjtés céljából hadd hallgassák ki őket, aminek lehetővé tételére a pakisztániak ígéretet tettek.
 Leon Panetta kifejezte abbéli meggyőződését, hogy bin Laden holttestéről előbb-utóbb közreadnak egy fotót, amit ő személy szerint támogatna azért, hogy Amerika bebizonyítsa a világnak: képes volt megölni a terroristavezért.

"Láttam a képeket. Elemeztük őket, és nem kérdéses, hogy bin Laden volt rajtuk" - mondta.
Megismételte azt az állítását, hogy bin Laden megölése nem jelent egyet az al-Kaida elpusztításával. "Országunk ezután is célpont lesz nekik. Azt hiszem, továbbra is ébereknek kell lennünk, és erőfeszítéseket tennünk, hogy legyőzzük ezeket a fickókat" - mondta.

Panetta megkerülte annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy valóban a vízbefojtást imitáló kényszervallatással (waterboarding) megszerzett információk alapján jutottak-e el bin Ladenhez. Azt mondta: nem lehet kijelenteni, hogy minden csak egy forrásnak volt köszönhető. Elismerte: több őrizetest "durva vallatási technikáknak vetettek alá", és "nyitott kérdés marad", hogy más megközelítéssel ugyanahhoz az információhoz jutottak volna-e. 

Leon Panetta az NBC-nek kijelentette, hogy a rendelkezésre álló információk alapján Moammer Kadhafi líbiai vezető még életben van.


Pakisztáni külügyi illetékes: "mi mutattuk meg az amerikaiaknak a házat" (14:40)

Pakisztán hívta fel az amerikai hírszerzés figyelmét arra az épületre, ahol amerikai kommandósok megtalálták és megölték Oszama bin Ladent - mondta szerdán a BBC rádiónak egy magas rangú pakisztáni külügyminisztériumi illetékes.
Szalman Basir külügyi államtitkár az interjúban kijelentette: a pakisztáni hírszerzés "alapvető szerepet" játszott az al-Kaida terrorhálózat vezérének felkutatásában.
Hozzátette: Pakisztán már 2009-ben jelezte, hogy az épületegyüttes a "lehetséges helyszínek" közé tartozhat.
 Arra a riporteri felvetésre, hogy ebben az esetben Leon Panetta, a CIA vezetője miért tartott attól, hogy ha a pakisztániakat bevonják az akció előkészületeibe, a pakisztáni fél esetleg értesítette volna bin Ladent és környezetét, Basir csak annyit mondott: Panettának "joga van a saját nézeteihez ... Pakisztán pedig nem szorul rá, hogy külön bizonygassa érdemeit ebben az ügyben".


Hogyan jutottak el az amerikaiak bin Ladenig?

A kutatás évek óta az al-Kaida-vezér egyik bizalmas hírvivőjére összpontosult. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által titokban fogva tartott foglyok árulták el a férfi "mozgalmi nevét", de valódi kilétét egy ideig ezután is homály fedte. Mindössze tavaly nyáron sikerült azonosítani és eljutni az abbotabádi házig - derült ki az Obama-kormányzat magas rangú tisztségviselőinek beszámolóiból.

Ez utóbbiak viszont nagyon szófukarok azt illetően, miként sikerült az áttörést elérni, azonosítani a végül bin Ladennel együtt a művelet közben megölt futárt és megállapítani tartózkodási helyét.
Pakisztáni "fülest" kaptak volna az amerikaiak? Más kihallgatások során szereztek volna a futárra vonatkozó információkat? Ez még tisztázatlan a nyilvánosság előtt. A The New York Times című napilap szerint állítólag tavaly júliusban a nyugat-pakisztáni Pesavarban látták autózni, s a CIA pakisztáni ügynökei rögzítették a gépjármű rendszámát.


Bin Laden megölésén kívül lett volna más lehetőség is?

Az összegyűjtött információk ellenére a CIA 60 és 80 százalék közé tette annak esélyét, hogy valóban bin Laden tartózkodik a látókörébe került abbotabádi házban, de cselekedni kellett - közölte Leon Panetta CIA-igazgató.
Az egyik lehetőség az lett volna, hogy közvetlenül az Egyesült Államokból odavezényelt B-2 repülőgépekkel lebombázzák a házat. Az amerikai katonai tervezők kiszámolták, hogy a légicsapás hatékonyságához harminckét, egyenként egytonnás bombát kellett volna ledobni - írta a The New York Times. Szintén felvetődött a robotrepülőgépekkel végrehajtandó légicsapás lehetősége is Panetta szerint, de végül ezt is kizárták, hogy elkerüljék a "járulékos károkat" (vagyis a polgári áldozatokat).
Ráadásul a bombázás nem tette volna lehetővé, hogy bebizonyítsák, valóban bin Laden lakott az épületben és valóban megölték.


Miért nem ejtették foglyul bin Ladent a kommandós akció során?

Bin Laden halála számos találgatásra adott okot az amerikaiak szándékait illetően. Eleve meg akarták ölni? Az amerikai tisztségviselők azt bizonygatják, hogy céljuk a terroristavezér elfogása lett volna, ha erre adódott volna lehetőség, de bin Laden "ellenállt" - az amerikaiak állítják, erre számítottak - és fejlövéssel végeztek vele.
A zajos helikopterek megérkezése (az abbotabádi házhoz) csökkenti a meglepetés erejét, ami némi időt biztosított a házban lakóknak, hogy megpróbáljanak védekezni - magyarázta az AFP francia hírügynökségnek Dick Hoffman, az amerikai haditengerészeti kommandó, a Navy Seals egykori tagja.
A kommandósok megölték bin Ladent és a fiát, a futárt és annak fivérét, valamint egy nőt.
A bin Laden család helyszínen lévő, "nem harcoló tagjait" - nőket és gyermekeket - az akciót követően a házban hagyták.


Volt-e szerepe Pakisztánnak az akcióban?

Oszama bin Laden halálhírének bejelentése után Barack Obama amerikai elnök fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a Pakisztánnal folytatott amerikai terrorizmusellenes együttműködés segített bin Laden és az abbotabádi ház nyomára bukkanni.
Az amerikai kormány meg akarta kímélni Pakisztánt, de felvetődik a gyanú, hogy az Egyesült Államok és Pakisztán hagyományosan viharos viszonya most mélypontra jutott.
 
Jóllehet fennállt az amerikai kommandós akcióba történő (pakisztáni) beavatkozás kockázata, Washington nem értesítette a készülő műveletről Iszlámábádot, attól tartva, hogy a pakisztániak figyelmeztethetik a célszemélyeket - állította Panetta.
Az amerikai elnök terrorelhárítási ügyekkel foglalkozó főtanácsadója, John Brennan még tovább ment, azt állítva, hihetetlen lenne, ha "bin Ladent nem segítette volna egy támogatói hálózat abban az országban, amely megengedte neki, hogy oly soká maradjon ott", valószínűleg 2005 óta.

OLDALTÖRÉS: Őrizetbe vették az abbotábádi villa építőjét

Őrizetbe vették az abbotábádi villa építőjét

Két nappal Oszama bin Laden halála után őrizetbe vették az al-Kaida vezér búvóhelyéül szolgáló abbotábádi luxusvilla építéséért felelős vállalkozót - közölte szerdán a pakisztáni rendőrség egyik szóvivője.

A hatóságok azt akarják kideríteni, hogy a fallal körülvett, többszörösen biztosított háromemeletes lakóházat célzottan az al-Kaida számára építették-e. A rendőrök még keresik a villa tulajdonosát, aki 2005-ben az építkezést megrendelte.
Aszif Ali Zardari pakisztáni államfő közlése szerint Iszlámábád nem vett részt Oszama bin Laden likvidálásában, és nem tudott arról, hogy a  terroristavezér az ország területén tartózkodik. A legtöbb biztonsági szakértő azonban erősen kételkedik abban, hogy bin Laden éveken át zavartalanul pergethette napjait a titkosszolgálatok és a hatóságok tudta nélkül

 

OLDALTÖRÉS: Obama népszerűsége kilenc ponttal nőtt bin Laden megölése után

Obama népszerűsége kilenc ponttal nőtt bin Laden megölése után

Barack Obama amerikai elnök népszerűsége kilenc ponttal 56-ra nőtt az utóbbi hónapban, amihez feltehetőleg hozzájárul az a körülmény, hogy az erről szóló két felmérést hétfőn végezték el, már azután, hogy az elnök bejelentette az Oszama bin Laden terroristavezér elleni sikeres akciót.

Az egyik felmérést a The Washington Post című napilap a Pew kutatóintézettel közösen, a másikat pedig a USA Today a Galluppal közösen végezte el.   
Noha bin Laden megölése nem csak Amerikában, hanem az egész világon szenzáció, az ilyen és ehhez hasonló események általában gyorsan hatásukat vesztik az elnökök népszerűsége szempontjából, főleg ha utána durva az elnökválasztási kampány. Obama támogatottságának mostani kilenc százalékpontos növekedése már valószínűleg kevés lesz 18 hónap múlva, amikor az amerikaiak újra szavaznak. Azok a republikánus párti politikusok, akik majd versengenek azért, hogy kihívói lehessenek a demokrata párti elnöknek, valószínűleg az ország egyre növekvő adósságára és az emberek megélhetésével kapcsolatos kérdésekre fognak összpontosítani kampányukban.
   
Obama ugyanis továbbra is sebezhető a gazdaságirányítás terén. A The Washington Post-Pew felmérése szerint a megkérdezetteknek csak 40 százaléka ért egyet az elnök gazdaságpolitikájával. Más felmérések a múlt héten azt az eredményt hozták, hogy az emberek 70 százaléka úgy gondolja: az amerikai gazdaság rossz úton jár.
   
Bin Laden megölésének van rossz hatása is a közvéleményben: megnőtt azoknak a száma, akik az akció miatt tartanak egy megtorló terrorista támadástól: a USA Today-Gallup felmérés szerint tízből több mint hatan gondolják úgy, hogy a következő hetekben ez bekövetkezik. Nyolc éve nem volt ilyen magas a félelem foka - jegyezte meg az intézet.
   
Annak dacára, hogy az Egyesült Államok keleti partján késő este volt már, a 330 milliós országban vasárnap 56,5 millióan nézték meg a bin Laden haláláról szóló televíziós bejelentést. A Nielsen cég felmérése szerint ez több, mint ahányan az utóbbi időben bármikor Obama televíziós szereplését nézték. Sőt a The Wall Street Journal úgy idézi a Nielsent, hogy ennél csak a 2008-as választások estéjén volt nagyobb a nézőszám: az eredmények közlése mellett Obama beszédét 70 millióan figyelték akkor.

Obama népszerűsége kilenc ponttal nőtt bin Laden megölése után

Barack Obama amerikai elnök népszerűsége kilenc ponttal 56-ra nőtt az utóbbi hónapban, amihez feltehetőleg hozzájárul az a körülmény, hogy az erről szóló két felmérést hétfőn végezték el, már azután, hogy az elnök bejelentette az Oszama bin Laden terroristavezér elleni sikeres akciót.

Az egyik felmérést a The Washington Post című napilap a Pew kutatóintézettel közösen, a másikat pedig a USA Today a Galluppal közösen végezte el.   
Noha bin Laden megölése nem csak Amerikában, hanem az egész világon szenzáció, az ilyen és ehhez hasonló események általában gyorsan hatásukat vesztik az elnökök népszerűsége szempontjából, főleg ha utána durva az elnökválasztási kampány. Obama támogatottságának mostani kilenc százalékpontos növekedése már valószínűleg kevés lesz 18 hónap múlva, amikor az amerikaiak újra szavaznak. Azok a republikánus párti politikusok, akik majd versengenek azért, hogy kihívói lehessenek a demokrata párti elnöknek, valószínűleg az ország egyre növekvő adósságára és az emberek megélhetésével kapcsolatos kérdésekre fognak összpontosítani kampányukban.
   
Obama ugyanis továbbra is sebezhető a gazdaságirányítás terén. A The Washington Post-Pew felmérése szerint a megkérdezetteknek csak 40 százaléka ért egyet az elnök gazdaságpolitikájával. Más felmérések a múlt héten azt az eredményt hozták, hogy az emberek 70 százaléka úgy gondolja: az amerikai gazdaság rossz úton jár.
   
Bin Laden megölésének van rossz hatása is a közvéleményben: megnőtt azoknak a száma, akik az akció miatt tartanak egy megtorló terrorista támadástól: a USA Today-Gallup felmérés szerint tízből több mint hatan gondolják úgy, hogy a következő hetekben ez bekövetkezik. Nyolc éve nem volt ilyen magas a félelem foka - jegyezte meg az intézet.
   
Annak dacára, hogy az Egyesült Államok keleti partján késő este volt már, a 330 milliós országban vasárnap 56,5 millióan nézték meg a bin Laden haláláról szóló televíziós bejelentést. A Nielsen cég felmérése szerint ez több, mint ahányan az utóbbi időben bármikor Obama televíziós szereplését nézték. Sőt a The Wall Street Journal úgy idézi a Nielsent, hogy ennél csak a 2008-as választások estéjén volt nagyobb a nézőszám: az eredmények közlése mellett Obama beszédét 70 millióan figyelték akkor.

Obama népszerűsége kilenc ponttal nőtt bin Laden megölése után

Barack Obama amerikai elnök népszerűsége kilenc ponttal 56-ra nőtt az utóbbi hónapban, amihez feltehetőleg hozzájárul az a körülmény, hogy az erről szóló két felmérést hétfőn végezték el, már azután, hogy az elnök bejelentette az Oszama bin Laden terroristavezér elleni sikeres akciót.

Az egyik felmérést a The Washington Post című napilap a Pew kutatóintézettel közösen, a másikat pedig a USA Today a Galluppal közösen végezte el.   
Noha bin Laden megölése nem csak Amerikában, hanem az egész világon szenzáció, az ilyen és ehhez hasonló események általában gyorsan hatásukat vesztik az elnökök népszerűsége szempontjából, főleg ha utána durva az elnökválasztási kampány. Obama támogatottságának mostani kilenc százalékpontos növekedése már valószínűleg kevés lesz 18 hónap múlva, amikor az amerikaiak újra szavaznak. Azok a republikánus párti politikusok, akik majd versengenek azért, hogy kihívói lehessenek a demokrata párti elnöknek, valószínűleg az ország egyre növekvő adósságára és az emberek megélhetésével kapcsolatos kérdésekre fognak összpontosítani kampányukban.
   
Obama ugyanis továbbra is sebezhető a gazdaságirányítás terén. A The Washington Post-Pew felmérése szerint a megkérdezetteknek csak 40 százaléka ért egyet az elnök gazdaságpolitikájával. Más felmérések a múlt héten azt az eredményt hozták, hogy az emberek 70 százaléka úgy gondolja: az amerikai gazdaság rossz úton jár.
   
Bin Laden megölésének van rossz hatása is a közvéleményben: megnőtt azoknak a száma, akik az akció miatt tartanak egy megtorló terrorista támadástól: a USA Today-Gallup felmérés szerint tízből több mint hatan gondolják úgy, hogy a következő hetekben ez bekövetkezik. Nyolc éve nem volt ilyen magas a félelem foka - jegyezte meg az intézet.
   
Annak dacára, hogy az Egyesült Államok keleti partján késő este volt már, a 330 milliós országban vasárnap 56,5 millióan nézték meg a bin Laden haláláról szóló televíziós bejelentést. A Nielsen cég felmérése szerint ez több, mint ahányan az utóbbi időben bármikor Obama televíziós szereplését nézték. Sőt a The Wall Street Journal úgy idézi a Nielsent, hogy ennél csak a 2008-as választások estéjén volt nagyobb a nézőszám: az eredmények közlése mellett Obama beszédét 70 millióan figyelték akkor.

OLDALTÖRÉS: Bin Laden megtalálásában az orosz titkosszolgálatnak is része volt

Bin Laden megtalálásában az orosz titkosszolgálatnak is része volt

Oszama bin Laden megtalálásában az orosz titkosszolgálatnak is része volt - írta a Komszomolszkaja Pravda című orosz napilap rendszerint igen jól tájékozott katonai tudósítója a lap szerdai számában.

Viktor Baranyec emlékeztetett rá, hogy nem sokkal a New York-i ikertornyok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett merénylet után, amikor az Egyesült Államok az afganisztáni hadműveletet készítette elő, a Pentagon Moszkvában járt képviselői kérték az orosz kollégákat, hogy osszák meg velük a bin Laden főhadiszállásáról szóló információikat. Akkor az "afganisztáni szovjet háború" (1979-1989) katonai térképeit tették eléjük, s azokon mutatták meg a legvalószínűbb helyeket a pakisztáni-afganisztáni határon. Később ezek a feltételezések helyesnek bizonyultak, de bin Ladennek minden támadás alkalmával sikerült egérutat nyernie.
   
A továbbiakban az amerikai fél többször meghívott Washingtonba - részben már nyugállományba vonult, de korábban Afganisztánban szolgáló - magas rangú orosz tiszteket és katonai hírszerzőket konzultációkra.
  
Baranyec "nem hivatalos információi" szerint az orosz titkosszolgálatok két csoportot szerveztek muzulmán felderítőkből, akiket az orosz Kaukázusból menekülő terroristákként dobtak át Tádzsikisztánon és Üzbegisztánon át Afganisztánba. E "saját forrásból" Moszkva jutott ahhoz az értesüléshez, hogy bin Laden végképp áttelepült Pakisztánba. Ehhez a hírhez a Pentagon is hozzájutott saját csatornáin. Mintegy másfél évvel ezelőtt a két fél közösen úgy ítélte meg, hogy bin Laden "végleg letelepedett valahol Pakisztán falvaiban, és mindkét fél folytatta a keresését. A feladatot azonban nagyon megnehezítette, hogy a pakisztáni "népi hírszerzés" - az al-Kaida szimpatizánsai -, és a pakisztáni titkosszolgálatok számos munkatársa védte bin Ladent.
   
"Ezúttal is egy áruló +segített+, aki követelte a bin Laden fejére kitűzött 25 millió dollárt, bár a hírek szerint az amerikaiak készek lettek volna akár 50 milliót is fizetni". Amikor tavaly már pontosan lehetett tudni a rejtekhelyet, Pakisztánba turisták és üzletemberek képében, különböző országokból megérkeztek a különleges egység tagjai, akik hozzáláttak a villa elleni hadművelet előkészítéséhez - írta Baranyec.
   
Emlékeztetett rá, hogy Anatolij Szafonov, az orosz államfő különleges megbízottja a nemzetközi terrorizmus elleni harc kérdéseiben tavaly a RIA-Novosztyi orosz hírügynökségnek adott interjújában kijelentette: "bin Laden ügyében az orosz és az amerikai titkosszolgálatok között nincs semmiféle eltérés. E téren az amerikaiakkal teljes egyetértés van, mind jogi, mind gyakorlati, mind operatív téren. Elfogása vagy megsemmisítése inkább technikai kérdés, idő kérdése".

Bin Laden megtalálásában az orosz titkosszolgálatnak is része volt

Oszama bin Laden megtalálásában az orosz titkosszolgálatnak is része volt - írta a Komszomolszkaja Pravda című orosz napilap rendszerint igen jól tájékozott katonai tudósítója a lap szerdai számában.

Viktor Baranyec emlékeztetett rá, hogy nem sokkal a New York-i ikertornyok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett merénylet után, amikor az Egyesült Államok az afganisztáni hadműveletet készítette elő, a Pentagon Moszkvában járt képviselői kérték az orosz kollégákat, hogy osszák meg velük a bin Laden főhadiszállásáról szóló információikat. Akkor az "afganisztáni szovjet háború" (1979-1989) katonai térképeit tették eléjük, s azokon mutatták meg a legvalószínűbb helyeket a pakisztáni-afganisztáni határon. Később ezek a feltételezések helyesnek bizonyultak, de bin Ladennek minden támadás alkalmával sikerült egérutat nyernie.
   
A továbbiakban az amerikai fél többször meghívott Washingtonba - részben már nyugállományba vonult, de korábban Afganisztánban szolgáló - magas rangú orosz tiszteket és katonai hírszerzőket konzultációkra.
  
Baranyec "nem hivatalos információi" szerint az orosz titkosszolgálatok két csoportot szerveztek muzulmán felderítőkből, akiket az orosz Kaukázusból menekülő terroristákként dobtak át Tádzsikisztánon és Üzbegisztánon át Afganisztánba. E "saját forrásból" Moszkva jutott ahhoz az értesüléshez, hogy bin Laden végképp áttelepült Pakisztánba. Ehhez a hírhez a Pentagon is hozzájutott saját csatornáin. Mintegy másfél évvel ezelőtt a két fél közösen úgy ítélte meg, hogy bin Laden "végleg letelepedett valahol Pakisztán falvaiban, és mindkét fél folytatta a keresését. A feladatot azonban nagyon megnehezítette, hogy a pakisztáni "népi hírszerzés" - az al-Kaida szimpatizánsai -, és a pakisztáni titkosszolgálatok számos munkatársa védte bin Ladent.
   
"Ezúttal is egy áruló +segített+, aki követelte a bin Laden fejére kitűzött 25 millió dollárt, bár a hírek szerint az amerikaiak készek lettek volna akár 50 milliót is fizetni". Amikor tavaly már pontosan lehetett tudni a rejtekhelyet, Pakisztánba turisták és üzletemberek képében, különböző országokból megérkeztek a különleges egység tagjai, akik hozzáláttak a villa elleni hadművelet előkészítéséhez - írta Baranyec.
   
Emlékeztetett rá, hogy Anatolij Szafonov, az orosz államfő különleges megbízottja a nemzetközi terrorizmus elleni harc kérdéseiben tavaly a RIA-Novosztyi orosz hírügynökségnek adott interjújában kijelentette: "bin Laden ügyében az orosz és az amerikai titkosszolgálatok között nincs semmiféle eltérés. E téren az amerikaiakkal teljes egyetértés van, mind jogi, mind gyakorlati, mind operatív téren. Elfogása vagy megsemmisítése inkább technikai kérdés, idő kérdése".

Bin Laden megtalálásában az orosz titkosszolgálatnak is része volt

Oszama bin Laden megtalálásában az orosz titkosszolgálatnak is része volt - írta a Komszomolszkaja Pravda című orosz napilap rendszerint igen jól tájékozott katonai tudósítója a lap szerdai számában.

Viktor Baranyec emlékeztetett rá, hogy nem sokkal a New York-i ikertornyok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett merénylet után, amikor az Egyesült Államok az afganisztáni hadműveletet készítette elő, a Pentagon Moszkvában járt képviselői kérték az orosz kollégákat, hogy osszák meg velük a bin Laden főhadiszállásáról szóló információikat. Akkor az "afganisztáni szovjet háború" (1979-1989) katonai térképeit tették eléjük, s azokon mutatták meg a legvalószínűbb helyeket a pakisztáni-afganisztáni határon. Később ezek a feltételezések helyesnek bizonyultak, de bin Ladennek minden támadás alkalmával sikerült egérutat nyernie.
   
A továbbiakban az amerikai fél többször meghívott Washingtonba - részben már nyugállományba vonult, de korábban Afganisztánban szolgáló - magas rangú orosz tiszteket és katonai hírszerzőket konzultációkra.
  
Baranyec "nem hivatalos információi" szerint az orosz titkosszolgálatok két csoportot szerveztek muzulmán felderítőkből, akiket az orosz Kaukázusból menekülő terroristákként dobtak át Tádzsikisztánon és Üzbegisztánon át Afganisztánba. E "saját forrásból" Moszkva jutott ahhoz az értesüléshez, hogy bin Laden végképp áttelepült Pakisztánba. Ehhez a hírhez a Pentagon is hozzájutott saját csatornáin. Mintegy másfél évvel ezelőtt a két fél közösen úgy ítélte meg, hogy bin Laden "végleg letelepedett valahol Pakisztán falvaiban, és mindkét fél folytatta a keresését. A feladatot azonban nagyon megnehezítette, hogy a pakisztáni "népi hírszerzés" - az al-Kaida szimpatizánsai -, és a pakisztáni titkosszolgálatok számos munkatársa védte bin Ladent.
   
"Ezúttal is egy áruló +segített+, aki követelte a bin Laden fejére kitűzött 25 millió dollárt, bár a hírek szerint az amerikaiak készek lettek volna akár 50 milliót is fizetni". Amikor tavaly már pontosan lehetett tudni a rejtekhelyet, Pakisztánba turisták és üzletemberek képében, különböző országokból megérkeztek a különleges egység tagjai, akik hozzáláttak a villa elleni hadművelet előkészítéséhez - írta Baranyec.
   
Emlékeztetett rá, hogy Anatolij Szafonov, az orosz államfő különleges megbízottja a nemzetközi terrorizmus elleni harc kérdéseiben tavaly a RIA-Novosztyi orosz hírügynökségnek adott interjújában kijelentette: "bin Laden ügyében az orosz és az amerikai titkosszolgálatok között nincs semmiféle eltérés. E téren az amerikaiakkal teljes egyetértés van, mind jogi, mind gyakorlati, mind operatív téren. Elfogása vagy megsemmisítése inkább technikai kérdés, idő kérdése".

OLDALTÖRÉS: Bin Laden - Az amerikai indiánok szerint helytelen volt Geronimo nevét használni

Bin Laden - Az amerikai indiánok szerint helytelen volt Geronimo nevét használni

Bin Laden - Az amerikai indiánok szerint helytelen volt Geronimo nevét használni

Bin Laden - Az amerikai indiánok szerint helytelen volt Geronimo nevét használni

Az amerikai kormányzatnak nem volt joga ahhoz, hogy az Oszama bin Laden elleni műveletet összekapcsolják Geronimo apacs törzsfőnök nevével - jelentette ki Loretta Tuell, az amerikai szenátus indiánügyi bizottságának irodavezetője, főtanácsadója.

Úgy ítélte meg, nem volt helyénvaló, ha az egyik legnagyobb indián nemzeti hős nevét összefüggésbe hozzák az Egyesült Államok leggyűlöltebb ellenségével. Hangoztatta, hogy rendkívül romboló hatása van  az egész társadalomban az indián jelképek nem megfelelő használatának.
Loretta Tuell a nez percé indián törzs tagja, egy Idaho állambeli rezervátumban nőtt fel.
   
Leon Panetta, a Központi Hírszerző Iroda (CIA) igazgatója korábban újságíróknak elmondta, hogy a Geronimo kódnév jelentette a bin Laden elleni akció sikerét. Barack Obama és biztonsági kabinetje a Fehér Ház szituációs szobájában élő videón nézte végig azt a mintegy 40 perces pakisztáni kommandós akciót, amelyben lelőtték Oszama bin Ladent, az al-Kaida terrorszervezet vezetőjét. Panetta szerint 20-25 percig nem tudták, mi is történik. Végül a kommandósok azt az üzenetet küldték, hogy "Geronimo-E KIA."  Ebben a rövid mondatban a "Geronimo" Amerika első számú közellenségét, bin Ladent jelentette, az "E" az angol enemy (ellenség) szó kezdőbetűje volt, a "KIA" pedig annyi tett: killed in action. Vagyis: harcban megölték.
   
Steven Newcomb, az Indian Country Today című hetilap újságírója bírálta a névadást,  rámutatva, hogy tiszteletlenség az őshonos amerikaiak által nagyra becsült ember nevének ilyen használata. Szemmel láthatóan nem elég egy afro-amerikai elnök a Fehér Házban ahhoz, hogy megváltoztassanak egy kétszáz éves amerikai hagyományt, amely az indiánokat az Egyesült Államokban ellenségként kezeli és tekinti - írta.
Paula Antoine, egy dél-dakotai sziú törzs tagja azt mondta, hogy a művelet névadása "újabb kísérlet arra, hogy az őshonos amerikaiakat terroristaként bélyegezzék meg".
   
Geronimo a csirikava apacs indiánok törzsi vezetője volt, aki a 19. század második felében szívós harcot vívott a földjére behatoló mexikóiak és amerikaiak ellen. Ő volt az Egyesült Államok fennhatósága ellen harcoló utolsó indián csoport parancsnoka az amerikai Nyugaton. 1886-ban adta meg magát. Legendája több vadnyugati film megihletője volt.

OLDALTÖRÉS: A CIA főnöke szerint a felhatalmazás a terroristavezér megölésére szólt

A CIA főnöke szerint a felhatalmazás a terroristavezér megölésére szólt

A kommandósok az Oszama bin Laden megölésére szóló felhatalmazással indultak akcióba a terroristavezér pakisztáni rejtekhelye ellen - jelentette ki az amerikai NBC televízió kedd esti híradójának nyilatkozva Leon Panetta, a CIA igazgatója.

"A felhatalmazás, amivel rendelkezünk, bin Laden megölésére szól. És ezt egyértelművé tették. Ugyanakkor, a (kommandósok) harcszabályai szerint, ha hirtelen felemelte volna a kezét és felkínálta volna, hogy fogják el, akkor természetesen módjukban állt volna elfogni őt. Ilyen lehetőség azonban soha nem állt elő" - mondta a televíziónak Panetta arra a kérdésre válaszolva, hogy Obama elnök bin Laden elfogására, megölésére avagy mindkettőre adott utasítást.

Arra a felvetésre, hogy ezt miért nem lehetett volna már az iraki háború kezdetekor, sok ember életét megmentve megtenni, Panetta kijelentette: "Nem hiszem, hogy lett volna egy másik alkalom, ami lehetőséget nyújtott volna arra, hogy elfoghassuk, és hogy egy olyan akciót hajtsunk végre, mint ez." 

A CIA igazgatója, miként a Time magazinnak, az NBC-nek is úgy nyilatkozott, hogy a pakisztániak semmit sem tudtak a bevetésről. Mivel az akciót egy helyőrséggel rendelkező városban hajtották végre, a forgatókönyvek között az is szerepelt, hogy a pakisztániak megpróbálhatják elfogni az amerikai erőket.
"Ezért voltak a helyszínen tartalék helikopterek" - mondta.
Panetta elmondta, hogy miután közölték velük bin Laden elleni akció hírét, a pakisztániak első reakciója az volt, hogy gratuláljanak.
"Vagyis tudták, hogy mit akartunk tenni" - mondta

A hírszerzési főnök szerint bin Laden családjának életben maradt tagjai jelenleg pakisztáni őrizetben vannak. A CIA kérte, hogy további információgyűjtés céljából kihallgathassa őket, amire a pakisztániak ígéretet tettek.
Leon Panetta meggyőződését fejezte ki, hogy a bin Laden holttestéről készült fotókat előbb-utóbb közreadják, amit ő személy szerint támogatna azért, hogy Amerika bebizonyítsa a világnak: képes volt megölni a terroristavezért.

"Láttam őket. Elemeztük őket és nem kérdéses, hogy ez bin Laden" - mondta
Megismételte azt az állásfoglalását, hogy bin Laden megölése nem jelent egyet az al-Kaida elpusztításával.

"Továbbra is meg akarják majd támadni az országunkat. Azt hiszem, továbbra is ébereknek kell lennünk és folytatnunk kell az erőfeszítéseinket, hogy legyőzzük ezeket a fickókat" - mondta.

Panetta megkerülte annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy valóban a vízbefojtást imitáló kényszervallatással (waterboarding) megszerzett információk alapján jutottak-e el bin Ladenhez. Válaszában azt mondta: "kicsit nehéz azt mondani", hogy minden csak egy forrásnak volt köszönhető. Elismerte: több őrizetest "durva vallatási technikáknak vetettek alá", és "nyitott kérdés marad", hogy más megközelítéssel ugyanahhoz az információhoz jutottak volna-e.    
 
Leon Panetta az NBC-nek kijelentette, hogy a rendelkezésre álló információk alapján Moammer Kadhafi líbiai vezető még életben van.

A CIA főnöke szerint a felhatalmazás a terroristavezér megölésére szólt

A kommandósok az Oszama bin Laden megölésére szóló felhatalmazással indultak akcióba a terroristavezér pakisztáni rejtekhelye ellen - jelentette ki az amerikai NBC televízió kedd esti híradójának nyilatkozva Leon Panetta, a CIA igazgatója.

"A felhatalmazás, amivel rendelkezünk, bin Laden megölésére szól. És ezt egyértelművé tették. Ugyanakkor, a (kommandósok) harcszabályai szerint, ha hirtelen felemelte volna a kezét és felkínálta volna, hogy fogják el, akkor természetesen módjukban állt volna elfogni őt. Ilyen lehetőség azonban soha nem állt elő" - mondta a televíziónak Panetta arra a kérdésre válaszolva, hogy Obama elnök bin Laden elfogására, megölésére avagy mindkettőre adott utasítást.

Arra a felvetésre, hogy ezt miért nem lehetett volna már az iraki háború kezdetekor, sok ember életét megmentve megtenni, Panetta kijelentette: "Nem hiszem, hogy lett volna egy másik alkalom, ami lehetőséget nyújtott volna arra, hogy elfoghassuk, és hogy egy olyan akciót hajtsunk végre, mint ez." 

A CIA igazgatója, miként a Time magazinnak, az NBC-nek is úgy nyilatkozott, hogy a pakisztániak semmit sem tudtak a bevetésről. Mivel az akciót egy helyőrséggel rendelkező városban hajtották végre, a forgatókönyvek között az is szerepelt, hogy a pakisztániak megpróbálhatják elfogni az amerikai erőket.
"Ezért voltak a helyszínen tartalék helikopterek" - mondta.
Panetta elmondta, hogy miután közölték velük bin Laden elleni akció hírét, a pakisztániak első reakciója az volt, hogy gratuláljanak.
"Vagyis tudták, hogy mit akartunk tenni" - mondta

A hírszerzési főnök szerint bin Laden családjának életben maradt tagjai jelenleg pakisztáni őrizetben vannak. A CIA kérte, hogy további információgyűjtés céljából kihallgathassa őket, amire a pakisztániak ígéretet tettek.
Leon Panetta meggyőződését fejezte ki, hogy a bin Laden holttestéről készült fotókat előbb-utóbb közreadják, amit ő személy szerint támogatna azért, hogy Amerika bebizonyítsa a világnak: képes volt megölni a terroristavezért.

"Láttam őket. Elemeztük őket és nem kérdéses, hogy ez bin Laden" - mondta
Megismételte azt az állásfoglalását, hogy bin Laden megölése nem jelent egyet az al-Kaida elpusztításával.

"Továbbra is meg akarják majd támadni az országunkat. Azt hiszem, továbbra is ébereknek kell lennünk és folytatnunk kell az erőfeszítéseinket, hogy legyőzzük ezeket a fickókat" - mondta.

Panetta megkerülte annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy valóban a vízbefojtást imitáló kényszervallatással (waterboarding) megszerzett információk alapján jutottak-e el bin Ladenhez. Válaszában azt mondta: "kicsit nehéz azt mondani", hogy minden csak egy forrásnak volt köszönhető. Elismerte: több őrizetest "durva vallatási technikáknak vetettek alá", és "nyitott kérdés marad", hogy más megközelítéssel ugyanahhoz az információhoz jutottak volna-e.    
 
Leon Panetta az NBC-nek kijelentette, hogy a rendelkezésre álló információk alapján Moammer Kadhafi líbiai vezető még életben van.

A CIA főnöke szerint a felhatalmazás a terroristavezér megölésére szólt

A kommandósok az Oszama bin Laden megölésére szóló felhatalmazással indultak akcióba a terroristavezér pakisztáni rejtekhelye ellen - jelentette ki az amerikai NBC televízió kedd esti híradójának nyilatkozva Leon Panetta, a CIA igazgatója.

"A felhatalmazás, amivel rendelkezünk, bin Laden megölésére szól. És ezt egyértelművé tették. Ugyanakkor, a (kommandósok) harcszabályai szerint, ha hirtelen felemelte volna a kezét és felkínálta volna, hogy fogják el, akkor természetesen módjukban állt volna elfogni őt. Ilyen lehetőség azonban soha nem állt elő" - mondta a televíziónak Panetta arra a kérdésre válaszolva, hogy Obama elnök bin Laden elfogására, megölésére avagy mindkettőre adott utasítást.

Arra a felvetésre, hogy ezt miért nem lehetett volna már az iraki háború kezdetekor, sok ember életét megmentve megtenni, Panetta kijelentette: "Nem hiszem, hogy lett volna egy másik alkalom, ami lehetőséget nyújtott volna arra, hogy elfoghassuk, és hogy egy olyan akciót hajtsunk végre, mint ez." 

A CIA igazgatója, miként a Time magazinnak, az NBC-nek is úgy nyilatkozott, hogy a pakisztániak semmit sem tudtak a bevetésről. Mivel az akciót egy helyőrséggel rendelkező városban hajtották végre, a forgatókönyvek között az is szerepelt, hogy a pakisztániak megpróbálhatják elfogni az amerikai erőket.
"Ezért voltak a helyszínen tartalék helikopterek" - mondta.
Panetta elmondta, hogy miután közölték velük bin Laden elleni akció hírét, a pakisztániak első reakciója az volt, hogy gratuláljanak.
"Vagyis tudták, hogy mit akartunk tenni" - mondta

A hírszerzési főnök szerint bin Laden családjának életben maradt tagjai jelenleg pakisztáni őrizetben vannak. A CIA kérte, hogy további információgyűjtés céljából kihallgathassa őket, amire a pakisztániak ígéretet tettek.
Leon Panetta meggyőződését fejezte ki, hogy a bin Laden holttestéről készült fotókat előbb-utóbb közreadják, amit ő személy szerint támogatna azért, hogy Amerika bebizonyítsa a világnak: képes volt megölni a terroristavezért.

"Láttam őket. Elemeztük őket és nem kérdéses, hogy ez bin Laden" - mondta
Megismételte azt az állásfoglalását, hogy bin Laden megölése nem jelent egyet az al-Kaida elpusztításával.

"Továbbra is meg akarják majd támadni az országunkat. Azt hiszem, továbbra is ébereknek kell lennünk és folytatnunk kell az erőfeszítéseinket, hogy legyőzzük ezeket a fickókat" - mondta.

Panetta megkerülte annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy valóban a vízbefojtást imitáló kényszervallatással (waterboarding) megszerzett információk alapján jutottak-e el bin Ladenhez. Válaszában azt mondta: "kicsit nehéz azt mondani", hogy minden csak egy forrásnak volt köszönhető. Elismerte: több őrizetest "durva vallatási technikáknak vetettek alá", és "nyitott kérdés marad", hogy más megközelítéssel ugyanahhoz az információhoz jutottak volna-e.    
 
Leon Panetta az NBC-nek kijelentette, hogy a rendelkezésre álló információk alapján Moammer Kadhafi líbiai vezető még életben van.