Külföld

2011.01.29. 12:17

Halálos tüntetés Egyiptomban: lemondott a kormány

Az öt napja tartó tüntetések hatására lemondott szombaton az egyiptomi kormány, majd Ahmed Safík kapott megbízatást, hogy alakítsa meg az új kormányt - jelentette szombaton késő délután az állami televízió. A tiltakozások folytatódtak, mert Hoszni Mubarak elnök nem jelentett be konkrét reformokat, és nem ígérte meg, hogy belátható időn belül maga is távozik a hatalomból.

MTI

A kormány lemondását az elnök már a hajnali televíziós beszédében kilátásba helyezte, de ez, és az általánosságban több demokráciára és nagyobb szabadságra, politikai, gazdasági és szociális reformokra vonatkozó ígéretei kevésnek bizonyultak a mindeddig példátlan tiltakozó megmozdulások leszerelésére.

Kairóban délelőtt és délután is több tízezren tüntettek Mubarak ellen, és több esetben sor került összecsapásokra a rendőrséggel. A hadsereg a jelentések szerint még nem lépett fel nagy erővel a tömeg ellen. Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió így is 95-re teszi a halálos áldozatok összesített számát. A tüntetők szombaton kísérletet tettek a belügyminisztérium elfoglalására, de a lőfegyverüket használó rendőrök visszaverték őket. Tüntetések és halálos áldozatokat követelő összecsapások voltak Alexandriában és Rafahban is.
   
A hatóságok szombaton három nagyvárosban - Kairóban, Alexandriában és Szuezben - meghosszabbították a kijárási tilalmat, amely így két órával korábban, délután négykor kezdődött, de a kairói tüntetők nem vettek róla tudomást.
   


Mubarak elnöknek "távoznia kell" - jelentette ki Mohammed el-Baradei ellenzéki vezető, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt főigazgatója a France 24 műholdas televíziónak nyilatkozva. "Az elnök nem értette meg az egyiptomi nép üzenetét. Beszéde teljes mértékben kiábrándító volt. A tiltakozások teljes intenzitással folytatódni fognak a rezsim bukásáig" - jósolta.
   
Egy vezető muzulmán pap nyugalomra intett a kairói állami tv adásában, mondván, hogy az iszlám tiltja a vérontást. Felszólítása hatástalannak bizonyult. Nyíltan színre lépett a legnagyobb ellenzéki erő, a betiltott iszlamista Muzulmán Testvériség is, amely békés hatalomátadásra szólított fel.
   
A CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozó elemzők szerint a hadseregnek döntő szerepe lehet. A hadsereg eddig lojális volt Mubarakhoz, de egyáltalán nem biztos, hogy a tüntetések folytatódása esetén is az államfő mellett és a nép ellen lép fel. Mindennek kapcsán az elemzők utaltak azokra az értesülésekre is, hogy a hadsereg egyáltalán nem egységes, több frakcióra bomlik, és ezek közül néhány kritikus az elnökkel szemben.
   


A politikai feszültséget és a zűrzavaros helyzetet bűnözők a saját céljaikra igyekeznek kihasználni. Egy szemtanú elbeszélése szerint a hadsereg harckocsizói a levegőbe leadott lövésekkel akadályozták meg, hogy egy kairói külvárosban a tömegből több százan berontsanak egy, a központi bankhoz tartozó épületbe, ahol pénzt nyomtatnak.
   
Egyiptom vezető muzeológusa szerint fosztogatók törtek be az óegyiptomi kincsek nagyszabású gyűjteményét őrző Egyiptomi Múzeumba péntek éjszaka, és megsemmisítettek két fáraókori múmiát, és a jegypénztárat sikerült kifosztaniuk, a több tízezres műkincsgyűjteményben nem esett kár. A gízai piramisokhoz vezető utat az egyiptomi katonaság tankokkal és páncélozott személyszállító harcjárművekkel lezárta.
   
A kairói repülőtéren szombat dél körül mintegy másfél-két ezren próbáltak meg helyet találni bármely távozó járatra előzetes helyfoglalás nélkül, de a helyzetüket jócskán megnehezíti, hogy több európai és amerikai légitársaság is elkezdte felfüggeszteni vagy törölni kairói járatait, az egyiptomi légitársaság gépei pedig nagyon sokat késnek.
   
A külföld elsősorban az erőszak megfékezését és a párbeszéd eredményeként elindított reformokat szeretné látni Egyiptomban.
   
Az Egyesült Államok kiáll az egyiptomiak jogai mellett és felszólítja a kairói kormányt, hogy tartózkodjon az erő alkalmazásától - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök. "Az új arab nemzedéknek joga van ahhoz, hogy hallathassa hangját" - mondta.
Sürgette az egyiptomi vezetőt, hogy "tegyen konkrét lépéseket az emberi jogoknak az arab országon belüli kiterjesztése érdekében, s hogy tartózkodjon a tüntetők elleni erőszaktól, egyúttal felszólította a demonstrálókat, hogy békés formában fejezzék ki elégedetlenségüket.
   
Önmérsékletre intette az amerikai védelmi minisztérium az egyiptomi hadsereg Washingtonban tárgyaló vezérkari főnökét, mielőtt Szami Anan tábornok az egyiptomi kormányellenes lázadás miatt kénytelen volt látogatását megszakítva hazautazni.
Az erőszak és a vérontás beszüntetésére szólított fel Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. "Mélyen aggódom az erőszak spirálja miatt, amely a párbeszédet még nehezebbé tevő helyzethez vezethet"... "Az alapvető emberi jogok, köztük a szólásszabadság, a tájékoztatás és a gyülekezés szabadsága, valamint a társadalmat megillető jogok lényeges alkotóelemei annak a demokráciának, amelyért az egyiptomi nép, főként a fiatalok küzdenek" - írta nyilatkozatában.
   
Irán szombaton "az iszlám ébredés hullámának" nevezte a kormányellenes tüntetéseket. Az ultrakonzervatív Ahmad Hatami ajatolláh még a pénteki ima alkalmával kijelentette, hogy "az új Közel-Kelet tengelye hamarosan az iszlám vezetés és egy, a valláson alapuló demokrácia lesz". 
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szigorú útmutatást adott a kormányzat tagjainak, hogy tartózkodjanak a jelenlegi egyiptomi helyzet kommentálásától, mert Izraelnek semmiféle érdeke nem fűződik ahhoz, hogy beleavatkozzon Egyiptom ügyeibe. Izraeli illetékesek az AP hírügynökség szerint arra számítanak, hogy Hoszni Mubarak egyiptomi elnök túléli a zavargásokat, de az árthat az arab ország és Izrael kapcsolatainak, ha a népszerű ellenzéki csoport, a Muzulmán Testvériség teret nyer.

Alelnök lett a hírszerzés főnöke

Alelnök lett Egyiptomban Omar Szulejmán, a hírszerzés főnöke, és ebben a minőségében letette szombaton a hivatali esküt - jelentette a kairói média.

Azóta, hogy 1981-ben Hoszni Mubarak elnök lett, most első alkalommal létesítettek ilyen posztot az országban. Az állami televízió bemutatta az eskütételt Mubarak jelenlétében.
Az alelnök kijelölése egy lépés az utódlás rendezése felé - jegyzik meg hírügynökségek, és emlékeztetnek arra, hogy az egyiptomi közvélemény széles körben elutasítóan reagált Mubarak azon szándékára, hogy saját fiát tegye meg államfővé akár már az idei elnökválasztáson.
Omar Szulejmán 1936-ban született, az egyiptomi katonai akadémián és a moszkvai Frunze katonai akadémián végzett tanulmányokat. Kairóban egyetemi végzettséget szerzett politikai tudományokból is.
A hadseregben betöltött egyéb tisztségek után a katonai hírszerzés igazgatója lett, majd 1993-ban az Általános Hírszerző Szolgálat élére került. Részt vett az 1962-es jemeni háborúban, és az Izraellel vívott 1967-es és 1973-as háborúban.


Az áldozatok száma kórházi források szerint

Legalább 73 ember meghalt és több ezren megsebesültek az egyiptomi tüntetők és rendőrök pénteki, illetve szombati összecsapásai során, amivel 80-ra emelkedett a Hoszni Mubarak elnök elleni tüntetések öt napja áldozatainak száma - közölték kórházi forrásokból.

Pénteken 62 ember vesztette életét, közülük 35-en a fővárosban, Kairóban; szombaton 11-en haltak meg - 3 Kairóban, 3 Rafahban és 5 Iszmaílíjában.
A tiltakozó mozgalom első három napján 7-en vesztették az életüket.
Biztonsági illetékesek előzőleg legalább 62-re tették a pénteki-szombati összecsapások áldozatainak számát, és 2000-re a sebesültekét. Az adatok - mondták a névtelenül nyilatkozó illetékesek - egyaránt tartalmazzák a tiltakozók és a rendőrök soraiban esett áldozatokat.

OLDALTÖRÉS: A szombati tüntetés eseményei










Kairóban belelőttek a tömegbe

A tüntetések résztvevői figyelmen kívül hagyták a meghosszabbított, elvben már délután 4 órakor kezdődő kijárási tilalmat. Több ezren kísérelték meg lerohanni a belügyminisztérium belvárosban lévő székházát, majd látni lehetett, amint egy élettelen testet visznek magasba emelve a tömeget alkotó emberek. Többen megsebesültek.
Mint az AP hírügynökség jelentette, egyelőre nem lehet tudni, vajon éles lőszerrel, vagy gumibevonatúval lőttek a rohamrendőrök.
Egy szemtanú elbeszélése szerint a hadsereg harckocsizói a levegőbe leadott lövésekkel akadályozták meg, hogy egy kairói külvárosban a tömegből több százan berontsanak egy, a központi bankhoz tartozó épületbe, ahol pénzt nyomtatnak. A behatolni szándékozók végül elmenekültek.










Kairóban belelőttek a tömegbe

A tüntetések résztvevői figyelmen kívül hagyták a meghosszabbított, elvben már délután 4 órakor kezdődő kijárási tilalmat. Több ezren kísérelték meg lerohanni a belügyminisztérium belvárosban lévő székházát, majd látni lehetett, amint egy élettelen testet visznek magasba emelve a tömeget alkotó emberek. Többen megsebesültek.
Mint az AP hírügynökség jelentette, egyelőre nem lehet tudni, vajon éles lőszerrel, vagy gumibevonatúval lőttek a rohamrendőrök.
Egy szemtanú elbeszélése szerint a hadsereg harckocsizói a levegőbe leadott lövésekkel akadályozták meg, hogy egy kairói külvárosban a tömegből több százan berontsanak egy, a központi bankhoz tartozó épületbe, ahol pénzt nyomtatnak. A behatolni szándékozók végül elmenekültek.










Kairóban belelőttek a tömegbe

A tüntetések résztvevői figyelmen kívül hagyták a meghosszabbított, elvben már délután 4 órakor kezdődő kijárási tilalmat. Több ezren kísérelték meg lerohanni a belügyminisztérium belvárosban lévő székházát, majd látni lehetett, amint egy élettelen testet visznek magasba emelve a tömeget alkotó emberek. Többen megsebesültek.
Mint az AP hírügynökség jelentette, egyelőre nem lehet tudni, vajon éles lőszerrel, vagy gumibevonatúval lőttek a rohamrendőrök.
Egy szemtanú elbeszélése szerint a hadsereg harckocsizói a levegőbe leadott lövésekkel akadályozták meg, hogy egy kairói külvárosban a tömegből több százan berontsanak egy, a központi bankhoz tartozó épületbe, ahol pénzt nyomtatnak. A behatolni szándékozók végül elmenekültek.

Turisták gyülekeznek a kairói repülőtereken

Egyre nagyobb számban gyülekeznek külföldi turisták Kairó fő repülőterén, hogy elutazhassanak az országból, miután a több napja tartó tüntetések heve nem látszik csökkenni.

Repülőtéri források szerint szombat dél körül mintegy másfél-két ezren próbáltak meg helyet találni bármely távozó járatra előzetes helyfoglalás nélkül, de a helyzetüket jócskán megnehezíti, hogy több európai és amerikai légitársaság is elkezdte felfüggeszteni vagy törölni kairói járatait, az egyiptomi légitársaság gépei pedig nagyon sokat késnek.
Az EgyptAir a kijárási tilalom miatt pénteken felfüggesztette az éjszakai járatokat. Ez várható szombaton is, ráadásul most már két órával korábban, délután négy órakor kezdődik a kijárási tilalom, és eltart egészen reggel nyolc óráig.
A német Lufthansa mindkét kairói járatát törölte, az Air Berlin egyet, és az amerikai Delta Airlines is közölte, hogy be nem látható ideig nem indít gépet az egyiptomi fővárosba.
Az egyiptomi katonaság tankokkal és páncélozott személyszállító harcjárművekkel lezárta a gízai piramisokhoz vezető utat - jelentették hírügynökségek. Már több ország arra intette állampolgárait, hogy ha nem feltétlenül szükséges, ne utazzanak Egyiptomba, és aki már ott van, az maradjon a szállásán. A Vörös-tengeri üdülőhelyeket kevésbé érinti a belpolitikai feszültség.

Szombat délelőtti események


Tüntetők ezrei csaptak össze a rendőrökkel szombaton az észak-egyiptomi kikötővárosban, Alexandriában, annak ellenére, hogy a hadsereg a csoportosulás elkerülésére hívta fel a lakosságot.
Egy szemtanú arról tájékoztatta a brit hírügynökséget, hogy a rendőrök könnygázt vetettek be, és éles lőszert használtak a Hoszni Mubarak elnök távozását követelő tüntetők ellen.Tüntetők megostromolták az állambiztonság székházát a Gázai övezet határán fekvő egyiptomi Rafahban, az   összecsapásban három rendőr életét vesztette.

Legalább 74 ember veszítette életét Egyiptomban a Hoszni Mubarak elnök lemondását követelő, napok óta tartó tüntetések során - jelentette a Reuters szombaton egészségügyi, kórházi forrásokra és szemtanúk adataira hivatkozva.

Az egyiptomi hatóságok szombaton kiterjesztették az éjszakai kijárási tilalom hatályát három nagyvárosban, Kairóban, Alexandriában és Szuezben, így az már helyi idő szerint 16 órától másnap reggel 8 óráig van érvényben - közölte az állami televízió.

A hadsereg védelme alá vonta az ókori civilizáció felbecsülhetetlen kincseit őrző kairói Egyiptomi Múzeumot, hogy megóvja a fosztogatóktól. A brit tömegtájékoztatás szerint a múzeum körül négy páncélos foglalt állást katonákkal, és az épületen belül is katonák védik a műkincseket.

 


Szombaton újra tüntetnek

Több ezer kormányellenes tüntető tért vissza szombat reggel Kairó központjába, a Tahrír térre Hoszni Mubarak távozását követelve, néhány órával azután, hogy az egyiptomi elnök elrendelte a kormány lemondását, és demokratikus reformokat ígért, de elutasította saját lemondását.

Tüntetők gyülekeztek Egyiptom más városaiban is. Az éjszaka folyamán a hadsereg egységei vették át a kormányépületek és más kulcsfontosságú létesítmények őrzését a rendőrségtől, és a Tahrír téren több páncélos is megjelent. A katonák egyelőre nem avatkoztak be az eseményekbe.


A Tahrír tértől nem messze a hadsereg lezárta a parlamenthez és a kormányépületekhez vezető utat. A Nílus partján még mindig füst gomolyog a kormányzó párt székházának épületéből, amelyet a tüntetők a pénteki zavargások során felgyújtottak.

A rendőrség lőfegyverből sorozatokat adott le a Tahrírra vezető mellékutcákban gyülekező tüntetők szomszédságában. Nem tudni, hogy éles lőszerrel lőttek-e. Az emberek a lövések hallatán menekülni kezdtek. Az elmúlt napokban a rendőrség többször is használt gumilövedéket a tüntetők ellen. 

Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió azt jelentette, hogy tudósítója több mint 20 holttestet látott Alexandria kikötővárosban, ahol pénteken ugyancsak tömegtüntetések voltak, és a demonstrálók összecsaptak a biztonsági erőkkel.  További részletekre a televízió nem tért ki.

Kairóban szombat reggelre részlegesen helyreállt a mobiltelefon-szolgáltatás, amelyet a hatóságok a példátlan méretű pénteki tüntetések nyomán függesztettek fel. Szöveges üzeneteket (SMS) azonban továbbra se lehet küldeni, mint ahogy az internetszolgáltatás sem állt helyre.






 

OLDALTÖRÉS: Egyiptom - Szakértő: ha Egyiptom bedől, annak beláthatatlan következményei lehetnek








Egyiptom - Szakértő: ha Egyiptom bedől, annak beláthatatlan következményei lehetnek








Egyiptom - Szakértő: ha Egyiptom bedől, annak beláthatatlan következményei lehetnek








Egyiptom - Szakértő: ha Egyiptom bedől, annak beláthatatlan következményei lehetnek

Ha Tunézia után Egyiptom is "bedől", annak olyan beláthatatlan következményei lehetnek, amelyeket ma még megítélni sem lehet - hívta fel a figyelmet Búr Gábor Afrika-szakértő az MTI-nek adott interjújában.

Az ELTE docense szerint mivel Egyiptom meghatározó közel-keleti hatalom, ezért ha ott elszabadul a pokol, akkor az a térség számos más országára is könnyen átragad.
"Ha Tunézia volt a kovász a kenyérben, akkor Egyiptom a szakajtó" - fogalmazott a szakértő, aki már január 20-án, a tunéziai jázminos forradalom kapcsán arról beszélt az MTI-nek, hogy a példa ragadós lehet az arab világban.
Búr Gábor szerint az egyiptomi folyamatoknak hatása lehet a közel-keleti békefolyamatra, az egyiptomi-izraeli békére is. Ezzel utalt arra, nem kizárt, hogy az iszlamisták kerekednek felül.
A szakértő szerint ma jósnak kellene lenni a helyzet, illetve a várható lehetséges következmények megítéléséhez. Jelezte: az Egyesült Államokban, Oroszországban, Kínában, Európában ma lázasan elemzik a történteket, azt hogy, mi várható.
Búr Gábor a legfrissebb egyiptomi események kapcsán úgy vélte, ha a hadsereg és a biztonsági erők Mubarak mögött maradnak, akkor lehet, hogy jelentős vérontás lesz.
A történtek okairól szólva pedig arról beszélt: már régóta látni lehetett, hogy a középosztály lecsúszik, és gondok vannak; már a tanárok, mérnökök, orvosok sem voltak képesek megélni a szegénység miatt.
Egyiptomban legalább 74 ember veszítette életét a Hoszni Mubarak elnök lemondását követelő, napok óta tartó tüntetések során - jelentette a Reuters szombaton egészségügyi, kórházi forrásokra és szemtanúk adataira hivatkozva.

 










OLDALTÖRÉS: Herman Van Rompuy az erőszak és vérontás beszüntetésére hívott fel









 









 









 

Herman Van Rompuy az erőszak és vérontás beszüntetésére hívott fel

Az erőszak és a vérontás beszüntetésére szólított fel Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke szombaton, az egyiptomi eseményekre reagálva.

 "Mélyen aggódom az erőszak spirálja miatt, amely a párbeszédet még nehezebbé tevő helyzethez vezethet" - áll az EU elnökének nyilatkozatában. 
"Az alapvető emberi jogok, köztük a szólásszabadság, a tájékoztatás és a gyülekezés szabadsága, valamint a társadalmat megillető jogok lényeges alkotóelemei annak a demokráciának, amelyért az egyiptomi nép, főként a fiatalok küzdenek" - írta. 
"A történelem megmutatta, hogy a párbeszéd is elvezethet a változáshoz egy ezt elősegítő környezetben, anélkül, hogy erőszakhoz vagy katonai leszámoláshoz kellene folyamodni. Ezért felszólítok mindenkit az erőszak beszüntetésére a vérontás megállítása érdekében, mindazok - köztük politikai személyiségek - szabadon engedésére, akiket politikai okokból tartóztattak le, vagy vettek házi őrizetbe, valamint arra, hogy léptessék életbe a szükséges reformokat" - olvasható a nyilatkozatban.
Herman Van Rompuy végül őszinte reményét fejezte ki, hogy Hoszni Mubarak elnök nyitottságra vonatkozó ígérete konkrét cselekedetekben ölt testet.

 

A szaúdi uralkodó kiállt Mubarak mellett

Telefonbeszélgetésben fejezte ki szolidaritását Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel, egyben elítélte az Egyiptom "biztonsága és stabilitása" elleni támadásokat szombaton Abdallah szaúd-arábiai uralkodó - jelentette az SPA szaúdi hírügynökség.

A múlt év végén az Egyesült Államokban két műtéten is átesett, jelenleg Marokkóban lábadozó monarcha szerint az ország biztonsága és stabilitása elleni támadásokat bizonyos "beszivárgó" elemek követik el a szólásszabadság nevében. Abdallah király szerint országa népe és kormánya teljes mértékben az egyiptomi kormány és nép mellett áll.
A sivatagi királyság uralkodója az első arab államfő, aki nyilvánosan állást foglalt és védelmébe vette az 1981 óta hivatalban lévő Hoszni Mubarak elnököt, akinek lemondását napok óta követelik az egész országban kibontakozott példa nélküli hevességű tüntetéseken. 
Mubarak a maga részéről arról biztosította az uralkodót, hogy "a helyzet stabil" Egyiptomban, és a zavargók nem fogják elérni "kétes céljaikat".
Moammer el-Kadhafi líbiai vezető szintén felhívta telefonon az egyiptomi elnököt - jelentette a hivatalos líbiai hírügynökség, anélkül, hogy további részletekbe bocsátkozott volna.


Irán szerint a tüntetések az iszlám ébredés hullámát jelentik

Irán szombaton "az iszlám ébredés hullámának" nevezte az egyiptomi kormányellenes tüntetéseket.

A teheráni külügyminisztérium felszólította a kairói vezetést, hogy szüntesse be az erőszakot a mozgalom ellen. "A muzulmánok tiltakozása Egyiptomban lépés a nagyobb igazságosság, nemzeti és vallási akaratuk kifejezése irányában" - mondta Ramin Mehmanparaszt külügyi szóvivő a Farsz hírügynökség jelentése szerint.
Az ultrakonzervatív Ahmad Hatami ajatolláh a pénteki ima alkalmával kijelentette, hogy "az új Közel-Kelet tengelye hamarosan az iszlám vezetés és egy, a valláson alapuló demokrácia lesz".  "Mindezeket a tiltakozásokat Egyiptomban, Tunéziában, Jordániában és Jemenben az iráni iszlám forradalom ihlette" - vélte az ajatolláh.

Kairó, 2011. január 29. Kiégett autó tetején áll egy tüntető fiú, mellette egyiptomi zászlót lenget egy társa a kormányzó Nemzeti Demokrata Párt (NDP) kiégett kairói székháza előtt 2011. január 29-én, amikor ötödik napja követelik tiltakozók a 30 éve hatalmon lévő Hoszni Mubarak elnök távozását Egyiptomban. A tüntetések az után is folytatódnak, hogy az elnök néhány órával korábban menesztette a kormányt. Az elnök lemondását követelő megmozdulásokban eddig legalább hetvennégy ember életét vesztette. (MTI/EPA/Haled el-Fiki)







OLDALTÖRÉS: Nem kértek segítséget a követségtől az Egyiptomban élő magyarok









Nem kértek segítséget a követségtől az Egyiptomban élő magyarok









Nem kértek segítséget a követségtől az Egyiptomban élő magyarok









Nem kértek segítséget a követségtől az Egyiptomban élő magyarok

Eddig még nem fordultak segítségért az egyiptomi magyar nagykövetséghez az ott élő vagy turistaként ott tartózkodó magyarok az arab országban történt kormányellenes tüntetések kapcsán - közölte a Külügyminisztérium sajtófőoszályának vezetője az MTI-vel szombaton.

Pataki Eszter elmondta, folyamatos kapcsolatban vannak az egyiptomi magyar nagykövetséggel és nem tudnak semmilyen, a kint tartózkodó magyarokat érintő problémáról, egyetlen magyar állampolgár sem jelezte, hogy gondja lenne.

Pataki Eszter korábban, még péntek este azt közölte az MTI-vel, hogy nincs olyan információjuk, hogy magyar állampolgárokat bármilyen módon érintettek volna az utcai demonstrációk.
A Külügyminisztérium pénteken a honlapján hívta fel az Egyiptomba utazó magyar állampolgárok figyelmét arra, hogy az elmúlt napokban történt zavargások és tüntetések miatt kerüljék el a tüntetések helyszínét Kairóban és az ország más nagyvárosaiban.
A figyelmeztetésben az is olvasható, hogy ha az utazók elsősorban Sharm el-Sejk és Hurghada üdülőhelyeit keresik fel szervezett utazások keretében, fontolják meg az esetleg tervezett kairói látogatásuk elhalasztását.
Pataki Eszter közölte azt is, a Külügyminisztérium folyamatosan egyeztet a többi uniós tagországgal, de egyelőre nem módosítottak ezen a figyelmeztetésen.
Egyiptomban kedd óta kiterjedt kormányellenes tüntetések folynak. Az utcai demonstrációkban eddig csaknem huszonöten meghaltak és több mint ezren megsérültek. Pénteken több nemzetközi légitársaság törölte a szombati kairói járatait.









OLDALTÖRÉS: Mubarak elrendelte a kormány lemondását és reformokat ígért







Mubarak elrendelte a kormány lemondását és reformokat ígért

Az elmúlt napok tüntetései nyomán elrendelte a kormány lemondását az egyiptomi államfő. Hoszni Mubarak közölte, hogy a hét végén új kormányt nevez ki, és óvatos reformokat helyezett kilátásba.







Mubarak elrendelte a kormány lemondását és reformokat ígért

Az elmúlt napok tüntetései nyomán elrendelte a kormány lemondását az egyiptomi államfő. Hoszni Mubarak közölte, hogy a hét végén új kormányt nevez ki, és óvatos reformokat helyezett kilátásba.







Mubarak elrendelte a kormány lemondását és reformokat ígért

Az elmúlt napok tüntetései nyomán elrendelte a kormány lemondását az egyiptomi államfő. Hoszni Mubarak közölte, hogy a hét végén új kormányt nevez ki, és óvatos reformokat helyezett kilátásba.

Az ország lakosságához intézett, helyi idő szerint szombat kora hajnalban elhangzott televíziós nyilatkozatában az elnök több demokráciát és nagyobb szabadságot, általánosságban politikai, gazdasági és szociális reformokat ígért. Ígéretet tett arra, hogy az új kormány nagyobb erőfeszítéseket tesz majd a munkanélküliség, az árak és általában a szegénység csökkentésére. 
Mubarak beszédére reagálva Barack Obama amerikai elnök hangsúlyozta: az Egyesült Államok kiáll az egyiptomiak jogai mellett és felszólítja a kairói kormányt, hogy tartózkodjon az erő alkalmazásától. 

Az egyiptomi elnök egyetlen szót sem szólt a lemondását célzó követelésekről, és azt hangoztatta, hogy a káoszt mindenképp el kell kerülni. "A káosz nem jelent demokráciát, Egyiptomnak stabilnak és biztonságosnak kell maradnia" - fogalmazott Mubarak, aki első alkalommal nyilatkozott a televízióban a több napja tartó tüntetések kezdete óta. A rendet fenn kell tartani - szögezte le a 82 éves államfő, és védelmébe vette a tüntetőkkel szemben erőszakot alkalmazó biztonsági erőket. Úgy értékelte, hogy a kormányellenes megmozdulások részét jelentették az "Egyiptom destabilizálását célzó összeesküvésnek" és arra irányultak, hogy "aláássák rendszerének törvényességét". 

Mubarak azt állította, hogy a biztonsági erőket utasította a tiltakozók véleménynyilvánítási szabadságának tiszteletben tartására. "Az erőszakos cselekmények és a vandalizmus nyomán azonban a hatóságoknak nem volt más választásuk, minthogy biztosítsák a rendet" - fogalmazott az elnök, hozzátéve: "továbbra sem riad vissza attól, hogy minden szükséges döntést meghozzon a biztonság fenntartása érdekében."
   
Barack Obama amerikai elnök védelmébe vette a tüntetőket. Mubarak beszédére reagálva kijelentette: "Az új arab nemzedéknek joga van ahhoz, hogy hallathassa hangját". Az elnök felhívta az egyiptomi államfőt és felszólította őt arra: tartsa magát az ígéretéhez, miszerint azon fog munkálkodni, hogy népe nagyobb demokráciában és a jobb gazdasági lehetőségek között éljen. Sürgette az egyiptomi vezetőt, hogy "tegyen konkrét lépéseket az emberi jogoknak az arab országon belüli kiterjesztése érdekében, s hogy tartózkodjon a tüntetők elleni erőszaktól, akik Kairóban és máshol elárasztották az utcákat".
Obama egyúttal felszólította a demonstrálókat, hogy békés formában fejezzék ki elégedetlenségüket.

A tüntetők és a biztonsági erők közötti összecsapásokban Kairóban és az ország más városaiban az elmúlt napokban mintegy 20 személy vesztette életét, és több mint ezren sebesültek meg. Mindezzel összefüggésben az elnök sajnálkozását fejezte ki az "ártatlan áldozatok" miatt.
Mubarak három évtizedes uralma óta még soha nem voltak olyan méretű tiltakozó megmozdulások Egyiptomban, mint most.
   
Mubarak beszéde után Kairóban az éjszakai kijárási tilalom ellenére folytatódtak a tüntetések, és a tömeg továbbra is lemondását követelte - jelentette szemtanúkra hivatkozva a Reuters hírügynökség.
 A kijárási tilalom ellenére tüntetők százai valósággal megszállták a főváros központi terét, a Tahrír teret, és továbbra is Hoszni Mubarak lemondását követelték.
"Meg akarjuk változtatni a rendszert" - skandálták a tiltakozók a szemtanúk szerint. A hadsereg - amely korábban többször is kiszorította a tüntetőket a térről - ezúttal nem avatkozott be az eseményekbe. 

A Mubarak-beszédet értékelő első elemzésekből az tűnt ki, hogy az egyiptomi elnök által bejelentett óvatos engedmények aligha képesek a több napja tartó kormányellenes tüntetések megfékezésére.
Az értékelések többek között arra mutattak rá: noha Mubarak elnök bejelentette, hogy új kormányt nevez ki, a saját lemondását célzó követelésekről tudomást sem vett. Az elemzők szerint mindez kevés, és legalább arra lett volna szükség, hogy Mubarak konkrét politikai reformokat jelentsen be. Ennek kapcsán utaltak arra, hogy az államfő egyetlen szóval sem említette az elmúlt napokban foganatosított rendkívüli intézkedések feloldását, mint ahogy adós maradt annak bejelentésével is, hogy nem indul az év második felében esedékes elnökválasztáson.

A CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozó elemzők szerint a hadseregnek döntő szerepe lehet az egyiptomi belpolitika alakulásában. A hadsereg eddig lojális volt Mubarakhoz, de egyáltalán nem biztos, hogy a tüntetések folytatódása esetén is az államfő mellett és a nép ellen lép fel. Mindennek kapcsán az elemzők utaltak azokra az értesülésekre is, hogy a hadsereg egyáltalán nem egységes, több frakcióra bomlik, és ezek közül néhány kritikus az elnökkel szemben. Ebből kiindulva - akárcsak Tunéziában - a hadsereg magatartása a jövő szempontjából meghatározó lehet. Egyes nézetek szerint a hadsereg vezetőinek jelentős része ellenzi, hogy Mubarak elnök a hatalmat fiára, Gamal Mubarakra örökítse át. 
Az idézett elemzők utaltak arra is, hogy az Egyesült Államok kilátásba helyezte, megvonja az Egyiptomnak nyújtott katonai segélyt, amennyiben folytatódik a tüntetőkkel szembeni kemény fellépés, és az egyiptomi hatóságok nem tartják tiszteletben az alapvető szabadságjogokat. Ez pedig a hadseregnek aligha áll érdekében, különös tekintettel arra, hogy az amerikai segélyek jelentős részét kitevő katonai segély a hadsereg fő bevételi forrása.

Ezek is érdekelhetik