Botrány a bolgár állami otthonokban

A Bolgár Helsinki Bizottság jelentése szerint az állami otthonokban történt halálesetek legalább háromnegyede megelőzhető lett volna: így például az utóbbi tíz évben 31 gyerek lett az éhezés áldozata, míg 81 a kimerültségtől, kettő pedig erőszak miatt halt meg.
   
Tavaly a jogvédő bizottság beperelte a bolgár államot, amiért az nem volt hajlandó a gyermekotthonokban történt visszaélések kivizsgálására. A közvélemény nyomására Szófia végül belegyezett abba, hogy a jogvédő csoport által indított vizsgálatban az állami ügyészség részt vegyen.
   
Borisz Velcsev főügyész újságíróknak elmondta, hogy az ügyészség összesen 166, állami otthonban történt halálesetet fog kivizsgálni.
   
"Ezekben az esetekben elegendő bizonyíték áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy azt gyanítsuk, bűncselekménynek minősülő mulasztásokról van szó" - közölte Velcsev hétfőn.
   
A főügyész hozzátette: néhány gondozó gondatlanságból elkövetett emberöléssel, fizikai bántalmazással és szexuális visszaéléssel is vádolható úgy, hogy a gyerekek haláláról az esetek 80 százalékában nem is értesítették a hatóságokat.
   
A jogvédő csoport által ellenőrzött 26 otthon közül nyolcban a gyerekek oda voltak kötözve az ágyukhoz vagy a tolószékükhöz, több esetben pedig azt találták, hogy az ápolók a segítségre szorulóknak erős nyugtatókat adtak a könnyebb kezelhetőségük érdekében.
   
"Számos aggasztó dolgot fedtünk fel. Nem hiszem el, hogy 10 év alatt a társadalom legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő tagjai közül 238-nak kellett ilyen körülmények között meghalnia" - fakadt ki Velcsev, megígérve, hogy a felelősök meg fognak lakolni bűneikért.
   
Margarita Ilieva, a Bolgár Helsinki Bizottság vezetője elmondta: az áldozatok nem a testi fogyatékosságuk következményeként haltak meg, hanem olyan dolgok miatt, amelyeket senkinek sem szabadna megtapasztalni.
   
Két évtizeddel a kommunista rezsim bukása után Bulgáriában még mindig komoly problémát jelent a fogyatékkal élő gyermekek ellátása, akiket évekig csak tehernek tekintettek, s ezért inkább a külvilágtól elzárt állami intézetekbe raktak. Az emberjogi aktivisták szerint a délkelet-európai államban élő mintegy 1350 mozgássérült gyermeknek vajmi kevés esélye van arra, hogy valaha is önálló életet élhessen.