Uniós támogatást ígértek a csalók

A vádirat szerint a három férfi a zalai megyeszékhelyen élelmiszer és dohány boltokat üzemeltető házaspárt csapott be.

A boltjukba 2012-től rendszeresen bejárt Sz. Aurél, és beszélgetett a házaspárral a különféle üzleti és befektetési lehetőségekről, vissza nem térítendő támogatásokról, hazai és európai uniós pályázatokról, amikből a közvetítésével a vállalkozók pénzhez juthatnának. Társalgások alkalmával Sz. Aurél felmérte ismerősei anyagi helyzetét, hogy évente 100 150 millió forintot meghaladó bevételre tesznek szert, ennek ellenére a vállalkozás többször pénzügyi nehézségekkel küzdött. A férfi által felvetett lehetőségek közül a 2014 áprilisában megkötött Széchenyi-kártya konstrukcióhoz kapcsolódó hitelszerződésen kívül nem valósult meg semmi, sem a boltokat üzemeltető cégként, sem egyéni vállalkozóként nem jutottak hozzá uniós vagy más támogatásokhoz.

Sz. Aurél ismerősei anyagi helyzetére alapozva elhatározta, hogy pénzt szerez tőlük. Tervébe beavatta fiát, Sz. Bálintot és ismerősüket, L. Jánost. Utóbbi szerepe az volt, hogy Kovács Géza álnéven játssza el a befolyásos, európai uniós támogatásokat elintézni tudó, politikusokkal jó kapcsolatot ápoló személyt.

Ezt követően Sz. Aurél szólt vállalkozó ismerősének, hogy menjen el egy hévízi szállodába, mert ott találkozhat azzal, aki elintézi neki a régóta várt uniós támogatásokat. A találkozóra a vállalkozót elkísérte Sz. Bálint, aki  a történet szerint egy alapítványt  képviselt és szintén kap támogatást ezen a személyén keresztül.

A 2015 decemberében létrejött találkozón L. János Kovács Gézaként bemutatkozva takarékszövetkezeti elnöknek nevezte magát. Az állította, hogy egy volt zalaegerszegi országgyűlési, valamint egy európai parlamenti képviselő barátja, és segítségükkel szerez  120 ezer eurós,  70 százalékban vissza nem térítendő, valamint 30 ezer eurós támogatást.

Ezek  megszerzésének feltétele volt, hogy kétmillió forintot kell fizetni, ami az ő jutaléka. A házaspár belement az alkuba  és férj pár nappal később átadta a pénzt. Sz. Bálint arra ügyelt,  hogy a vállalkozó  Kovács Gézával csak  az ő közvetítésével, illetve jelenlétében tudjon beszélni. A következő pár hónapban további támogatási lehetőségekkel álltak elő a csalók.  Egyebek mellett azt mondták, hogy a trafikot  üzemeltető egyéni vállalkozás is kaphat támogatást, ennek az ára szintén 2 millió forint.

A pénzt a vállalkozó két részletben - egy budaörsi áruház melletti parkolóban és a ferihegyi reptér WC-jében adta át -  Kovács Gézának.  A kifizetések késlekedését a migránsválsággal magyarázták,  amit azonban át lehet hidalni, de ez 15 ezer euróba kerül. Ezt a a vállalkozó  Ljubljanában egy parkolóban adta át Kovács Gézának.

Bár pénzt ezután sem látott, mégis hitt a házaspár a csalóknak, akik azt is felvetették, hogy el lehetne intézni egy 200 ezer eurós támogatást, aminek az ára 30 ezer euró. Némi hezitálás után mindenüket pénzzé tették, eladták autójukat, ékszereiket és kölcsönt kértek, hogy összeszedjék a 9 millió forintot meghaladó összeget, amit szintén Ljubljanában vett át Kovács Géza. A remélt, de nem létező támogatások végül több mint 18 millió forintjába került a rászedett házaspárnak.

A megyei főügyészség sajtószóvivője, dr. Pirger Csaba közölte, hogy a három férfi ellen folytatólagosan és társai technikákat egy csalás bűntette miatt emelt vádat az egerszegi járási és nyomozó ügyészség.