Hírek

2017.05.09. 10:00

Kanizsa vára 3D-ben - A szállásmester rajza alapján

Nagykanizsa - A kanizsai identitás igen fontos eleme a 300 évvel ezelőtt lerombolt vár, melyről többféle kép kering a köztudatban. Most elkészült az erődítmény 3D rekonstrukciója, mely az alkotók szerint a ma fellelhető legpontosabb ábrázolás.

Horváth-Balogh Attila

Kanizsa várának építése a 13.-14. század fordulóján indult és soha nem készült el teljesen – 1703-ban pedig Lipót császár rendeletére lerombolták. A 3D rekonstrukció a vár 4 évszázados történetének 3 korszakából ragad meg pillanatképeket. Az ehhez szükséges ismeretanyag Méri István régészeti, dr. Vándor László történeti és dr. Kelenik József hadtörténeti kutatásaiból származik, de a munkához sok segítséget nyújtott Száraz Csilla, a nagykanizsai Thúry György Múzeum igazgatója, valamint Szőke Balázs művészettörténész is, aki a várkastély két korai korszakának elméleti rekonstrukcióját készítette.  A konkrét kivitelezést a pécsi Pazirik Informatikai Kft. végezte, a nagykanizsai önkormányzat tulajdonában lévő Netta-Pannonia Környezetvédelmi Kft. megrendelésére. Nincs ebben semmi furcsaság, ugyanis a cég Vár úti telephelye ma ott van, ahol egykoron az erődítmény állt. Másfél évvel ezelőtt a város múzeumával közösen egy önálló vártörténeti bemutatóhelyet is kialakítottak itt.

A várkastély a kor építészeti stílusát tükrözte

– Korszakos jelentőségű a vár, illetve Kanizsa történetének kutatása szempontjából, hogy elkészülhetett ez a 3D grafika – bocsátotta előre Horváth Balázs, az önkormányzati cég ügyvezetője. – Azt gondoljuk, különösen jól tudjuk majd használni például akkor, amikor a fiatalabb korosztályt, a gyerekeket próbáljuk bevonni Nagykanizsa történelmének megismerésébe.

Balogh András, a Pazirik Informatikai Kft. ügyvezetője lapunknak elmondta: már több magyarországi vár digitális rekonstrukciója került ki a kezeik alól, így többek között a szigetvári, az egri, a füzéri váré.

– Gyermekkorom óta foglalkoztatnak a várak és a történelmi jelentőségű épületek – bocsátotta előre Balogh András. – Ezért informatikai tanulmányaim kezdete óta érdekel, hogyan lehetne a ma már nem látható, föld alatt rejtőző romokat újra láthatóvá tenni – sajnos, ez Kanizsa esetében különösen igaz, hiszen mára semmi nem maradt a várból.

A kanizsai vár 3D rekonstrukciójának egyik képe. A külső falak fonott fűzvesszőből és sárból készültek

Az ügyvezető hozzátette: a gótikus stílusban épült várkastély két korszakát, az 1380-ast és az 1440-est, magának a várnak pedig az 1600-as állapotát rekonstruálták. Mint azt elárulta, körülbelül 1500 munkaórájukba telt a 3D grafika elkészítése.

– A rekonstrukciók rengeteg munkával készülnek és ebben nincs bent dr. Kelenik József, az Egri Dobó István Vármúzeum helyettes igazgatójának kutatása, aki 20 éve foglalkozik a vár történetével – mondta Balogh András.

– Valóban, 1988 óta kutatom a kanizsai vár történetét és ez mára szenvedélyes szerelemmé vált – hallottuk immár dr. Kelenik Józseftől. – Az együttműködés nagyon jó alkalom volt arra, hogy az ez idő alatt felhalmozott ismereteket meg tudjuk jeleníteni. Rendkívül bonyolult munkáról beszélünk, melynek kardinális kérdése a források összegyűjtése. Ezek lehetnek metszetek, ábrázolások, illetve ma már műhold-, légi-, illetve drónfelvételek, de a leghitelesebbeknek a korabeli, 16.-17. századi ábrákat és leírásokat tekintjük. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Kanizsáról ebből az időből közel 180-200 oldalnyi írott szöveg áll rendelkezésünkre a vár történetével kapcsolatban. A másik szerencsénk, hogy 1954-58-ban Méri István régész nagyon pontos ásatásokat végzett a vár területén, sok adatot tőle tudtunk meg. A várkastély pillérei, az ablakok, a torony, a torony formája a korabeli leírások, képek alapján készültek el. Továbbá 1600-ban járt Kanizsa váránál – a felmentésére érkezett császári sereggel – Leonard von Yell szállásmester, aki a sormási domb tetejéről nézve rajzolta meg a várat, így szemtanúként ő volt a legfontosabb a számunkra. Ahol pedig ilyen nem állt rendelkezésre, ott a korabeli tervezők, építők máshol fellelhető, de hasonló munkáit vettük alapul. Így rajzoltuk meg például a várkastély udvarán lévő víznyerő kutat, vagy a lőporraktárt.

Horváth Balázs szerint a grafikai megvalósítás korszakos jelentőségű

Dr. Kelenik József hozzátette: maga a rekonstruált vár úgy született meg, hogy egy eredeti, 1578-as építési jelentésre másolták rá az erődítmény digitális változatát.

– A kastély kőből épült, ellentétben a várral, ami csak föld és fa felhasználásával készült, ezért is volt olyan könnyű eltüntetni a föld színéről. A külső falakat fűzvessző fonattal erősítették meg, ez a népi építészetben a XX. század harmincas éveiig fellelhető – mondta.

Azt is jelezte: a kanizsai vár építésének körülményei azonban nem voltak felhőtlenek. A munkálatok az 1570-es évektől vettek nagy lendületet olasz tervezők elképzelései alapján, ám a vár a pénzhiány és az emiatt kirobbant politikai viták miatt soha nem épülhetett fel teljesen – ebben az állapotában ábrázolja a 3 D-rekonstrukció is. A várnak csak a két bástyája és az azokat összekötő fal, illetve az ezen belül található kastély készült el az 1600-ban bekövetkező török ostrom idejére (a kiépítetlen és leromlott várat mindössze 800 osztrák és magyar katona 43 napig tudta tartani), az objektum másik felét, előterét a hódítók fejezték be. Miután a törökök elfoglalták, az eredeti terveket megtartva, katonailag védhető állapotba hozták, s az így már sikerrel dacolt a keresztény haderő 1664-es ostromával.

Horváth Balázstól pedig azt is megtudtuk: a 3D rekonstrukció felhasználásával szeretnének kifestőt készíteni, puzzle-t, háromdimenziós nyomtatással makettet. Virtuális várlátogatásra is alkalmassá tennék a grafikai munkát, amit hamarosan a nagyközönség elé tárnak a Kanizsa-vár honlapján. Illetve a grafikák felhasználásával készült egy album, egyelőre korlátozott számban, de reményeik szerint lesz egy nagy példányszámú kiadás is.

Ezek is érdekelhetik