Befejeződött a bagolai hulladéklerakó újabb bővítése

A város hulladékát még az 1970-es években kezdték el a bagolai városrész melletti területre szállítani. Az azóta eltelt mintegy 40 évben a helyszín ugyan nem változott, ám a hulladék lerakását, kezelését illetően hatalmas technológiai fejlődés történt.

A régi szemétlerakót – ami semmiféle környezetvédelmi előírásnak nem felelt meg, sőt olykor be is gyulladt– 2003-ban zárták be, s a tavalyi évben a végleges rekultivációra is sor került.

Szabó Norbert (jobbról) és Horváth Balázs éppen a bagolai hulladéklerakó újabb, ezúttal magassági bővítését mutatja Fotó: Szakony Attila

Egy évre rá, 2004 év elején a bezárt hulladéklerakó mellett viszont egy modern létesítmény kezdte meg működését.

– Az új hulladéklerakó már az uniós irányelveknek megfelelő műszaki védelemmel épült – emlékezett vissza Szabó Norbert, a lerakót üzemeltető társaság ügyvezetője. – A létesítmény műszaki védelme több rétegű szigetelő rendszerből, csurgalékvíz elvezető rendszerből, valamint monitoring rendszerből áll.

– A 2004-ben átadott hulladéklerakó első ütemében 320 ezer köbméteres kapacitással számoltak, ám időközben kiderült, hogy a tervezettnél hamarabb lesz szükség a bővítésre – hangsúlyozta Szabó Norbert. – A következő ütemre 2008-ban került sor, majd 2013-ban szintén növelni kellett a befogadó kapacitást.

A szakember szerint a most elkészült bővítésre azért volt szükség, mert enélkül maximum egy év múlva betelt volna a hulladéklerakó.

– November elején készült el a depónia további bővítése, ami tulajdonképpen egy magassági növelést jelent – mutatta a helyszínen a munkálatok eredményét Szabó Norbert, aki hozzátette: a legutóbbi beruházás során 7000 négyzetméter szigetelt felület került kialakításra, amellyel jelenleg a hulladéklerakó engedélyezett kapacitása 684 ezer köbméter. A beruházás közel 70 millió forintba került, melynek egy részét önerőből, másik felét hitelből finanszírozta a lerakót üzemeltető társaság.

Mint megtudtuk: a depónia gyakori bővítésére azért volt szükség, mert a korábbi időszakban évente akár 50 ezer tonna hulladék is bekerült a lerakóba.

– Ma már más a helyzet, az elmúlt 5 évben közel a felére csökkent a beszállított hulladék mennyisége – vette át a szót Horváth Balázs, a Pannonia cégcsoport vezetője, aki hangsúlyozta: a szelektív hulladékgyűjtés- és hasznosítás bevezetése, a palini városrész közelében kialakított inert – építési törmelék – kezelő, illetve a biohulladék gyűjtésének bevezetése eredményezte a kedvező fordulatot. – Ezzel együtt a bagolai hulladéklerakóban még mindig sok az újrahasznosítható hulladék. Pontosan ez utóbbi miatt gondolkodunk egy kisebb pet-palack feldolgozó üzem kialakításában is.

A bagolai hulladéklerakó egyébként teljesen biztonságos, a szeméttelep területéről semmiféle szennyeződés nem kerülhet ki a környezetbe. Ezt a szigetelő műszaki védelem, illetve a csurgalékvíz elvezető rendszer biztosítja. A rendkívül szennyezett csurgalékvizet egyébként meg is tisztítják, egy bérelt berendezésnek köszönhetően – ami a fordított ozmózis elvén működik. A két fokozatú szűrési folyamat eredménye a szennyeződésmentes víz, melyre egyébként rendkívül szigorú kibocsátási határértékek vonatkoznak.

Horváth Balázstól amúgy arra is választ kaptunk, hogy Magyarországon miért a hulladéklerakók bővítésében érdekeltek a tulajdonosok, nem pedig a szemétégetők építésében. Mint azt a szakember elmondta: egy modern hulladék égető erőműnek óriási költsége – 10-15 milliárd forint – lenne, ráadásul a költséghatékony működéshez akár 3-4 megye teljes kommunális hulladékát kellene beszállítani. A szemét ilyen fokú mozgatása ugyanakkor jelentős többletköltséget is jelentene. Mindezek mellett a lakossági szemlélet sem kedvez az égetők elterjedésének.

A fenti kis kitérő után kanyarodjunk vissza a bagolai létesítményhez, mely a legutóbbi bővítés eredményeként a következő 7-8 évre biztosítja a város és további 80 település hulladékának elhelyezését. Hogy mi lesz utána?

– Már elkészültek a megvalósítandó lerakó előzetes tervei – mondta Szabó Norbert, aki elárulta: a létesítmény további bővítéséhez a közelben lévő önkormányzati tulajdonú területeket is bevonták, illetve több telket is megvásárolt a város.