Az ellenzék dolga a kétkedés - Csepreghy Nándor azt mondja, a kormány betartja, amit a városoknak ígért

- Budapestről érkezett?

- Igen.

- És mennyi idő alatt?

- Ezt nem szívesem árulom el, mert Pintér miniszter úrnak hivatalból kötelessége lenne eljárni De komolyra fordítva a szót: ha befejeződnek azok a programok, amelyekről tavasszal miniszterelnök úr és polgármester úr megállapodott, akkor ez az út már szabályosan közlekedve is megtehető lesz szűk két óra alatt. S túl azon, hogy így rövidebb idő alatt lehet majd elérni a zalai megyeszékhelyről Budapestet, a beruházás gazdaságfejlesztő erővel is bír, hatására még több értékteremtő munkahely jöhet létre.

Csepreghy Nándor: - Számítunk arra, hogy zsarolással, megvesztegetéssel befolyásolni akarják a kormány álláspontját Fotó: Pezzetta Umberto

- A megyében Zalaegerszeggel és Nagykanizsával kötött a kormány megállapodást a Modern Városok Program keretében, de ellenzéki oldalon azt mondják, ez egy régi televíziós vetélkedőt idéz, vagyis: a fele sem igaz

- Ismerem az ellenzéki műfajt, 2002 és 2010 között magam is műveltem. Az ellenzék akkor működik jól, ha mindent meg tud kérdőjelezni, amit a kormány tesz. Ám ezek a számok, ígéretek nem légből kapottak, hiszen a 2017-es költségvetésben 152 milliárd, a 2016-os büdzsé módosításában pedig 52 milliárd forint áll rendelkezésre a Modern Városok Program fejlesztéseire. A teljes ciklusban pedig több mint ezermilliárd forint jut erre a célra. Folyamatosak az egyeztetések a településekkel, Zalaegerszeggel és Nagykanizsával is, hogy a tervekből mielőbb valóság legyen. Az ellenzékiektől azt kérem, továbbra is kételkedjenek, s ha a polgárok azt látják, a kormány betartja, amit ígért, akkor annál kisebb esélyük lesz arra, hogy visszaszerezzék a kormányzóképességet, ami, lássuk be, a 2002 és 2010 közötti időszakot tekintve, az országnak csak a javára szolgálhat.

- Mateklecke: a 23 az 21?! Azaz az ellenzéki Szeged és Salgótarján véletlenül kimarad?

- Természetesen egyik sem marad ki, hiszen a kabinet számára nem az a fontos, hogy egy települést kormánypárti vagy ellenzéki polgármester vezet: maga a város nem lehet ellenzékben. Ha a választók így döntöttek, azt a kormány tiszteletben tartja, s azokkal működik együtt, akiket a település vezetésével megbíztak. Sem Szeged, sem Salgótarján, sem Békéscsaba polgárai nincsenek ellenzékben, mert ha az elmúlt évek fejlesztési forrásait nézzük, Szeged volt például az egyik legsikeresebben pályázó város, annak ellenére, hogy egy MSZP-s polgármester irányítja, aki, tegyük hozzá, az ország egyik legsikeresebb városvezetője.

- Hogy a kormányszlogent idézzem, mit üzenhet Magyarország Brüsszelnek kvótaügyben a népszavazáson?

- Van egy nagy vita az EU-n belül, amely arról szól, hogy az unió jövője - az Egyesült Államok mintájára - egy felolvadó, a nemzetállami kereteket lebontó olvasztótégely-vízió, vagy inkább az erős nemzetállamok szövetségére alapozott együttműködés. Előbbi nem veszi figyelembe a nyelvi, kulturális, történelmi különbségeket, például az egykori vasfüggöny Kelet-Európában máig érezhető társadalmi hatásait. Így egy ekkora kontinens országai nem adhatnak egy kérdésre azonos válaszokat, például a kényszerbetelepítésről.

- A javaslat támogatói, kiötlői egységként kezelik Európát. Ez már majdnem falanszter

- Más dimenzió, ha az emberek Európa keleti és délkeleti részén szemtől szemben találkoznak ezzel a nyomással, és más Németországban, vagy a skandináv államokban, ahol demográfiai problémákat akarnak ezzel az eszközzel megoldani. Az Európai Unió számtalan olyan törekvéssel, kezdeményezéssel állt elő, amelyre nincs jogalapja. A kötelező betelepítési kvóta olyan beavatkozás egy ország szuverén működésébe, amelyre sem a magyar állampolgárok, sem más tagállam lakói nem adtak felhatalmazást az európai közösségnek. A legújabb javaslat, amely arról szól, hogy váltságdíjjal ki lehet kerülni a kötelező betelepítési kvótát, azt igazolja, az Európai Bizottság (EB) az európai megállapodásokat megszegve próbálja Magyarországra - és más tagállamokra is - ráerőltetni ezt a megoldást. Az pedig végképp nonszensz, hogy az EU, mint valami marhacsordát, beárazza az embereket, és azt mondja, egy gazdasági bevándorló 75 millió forintot ér, míg egy magyar állampolgár egymilliót sem, hiszen ennyi pénz jut egy-egy magyarra az uniós fejlesztési forrásokból.

- Nem lesz ebből baj? Az EU már korábban is fenyegette forrásmegvonással Magyarországot.

- Nem lett belőle semmi, mert nem volt annak sem jogalapja. Ám nem gondoljuk, hogy az EB nem próbálkozik, de megvannak azok az európai fórumok, ahová Magyarország jogsértés esetén fordulhat. Számítunk arra, hogy zsarolással, megvesztegetéssel és más eszközökkel befolyásolni akarják a kormány álláspontját. De ez nem pénzügyi kérdés. A magyar emberek a népszavazáson eldöntik, hogy mit gondolnak, elfogadják-e a kényszerbetelepítést, a magyar kormánynak pedig ez alapján kell cselekednie, s nem a brüsszeli fenyegetések hatására.