Egyre több a zombi - A Google sem tudja mindenre a helyes választ

Amióta világ a világ, azóta a technológiai fejlődés pozitív hatásaival egyesek nem csupán élnek, hanem vissza is élnek. A számítástechnika és az internet pont az a terület, ahol naponta új megoldások jelennek meg, ugyanakkor egy átlagos felhasználónak fogalma sincs arról, hogy kik, mikor és hogyan fordíthatják ellene ezeket a technológiákat vagy akár saját számítógépüket.

– Sokan nem is gondolják, hogy számítógépeik egy láthatatlan hadsereg közkatonái, a felelőtlen tartalomletöltések, az ezen fájlokban elrejtett programok eredményeként a kiberterroristák sok ezer, tízezer számítógép felett is képesek átvenni az irányítást, például egy terheléses támadás végrehajtásához – említette Nagy Zoltán András, a Pécsi Tudományegyetem oktatója, akinek egyik kutatási területe a kiberbűnözés. – A friss felmérések szerint Magyarország az egyik leginkább fertőzött terület, Budapesten háromszor annyi védtelen, zombivá változtatható számítógép működik, mint Moszkvában. Éppen ezért fontos, hogy a számítógépeinket jó vírusirtó és kémprogram-kereső szoftverekkel lássuk el.

– Azaz a mai világban már ugyanúgy kell vigyázni a számítógépeinkre, mint bármely vagyontárgyunkra, kerül amibe kerül – vonta le konklúzióként Nagy Zoltán András.

Na de mennyibe is kerül a megfelelő védelem? Kevesebbe, mint azt sokan gondolják, havonta egy pizza áráért már jogtiszta, folyamatosan frissülő szoftvert kaphatunk.

– Egy vírusirtó programra már évi 5-20 ezer forint között elő lehet fizetni, ráadásul az ár olcsóbb lesz, ha a következő évben meghosszabbítjuk a szerződést – ezt már Goór Gábor nagykanizsai informatikus mondta, akinek tapasztalatai szerint a számítógéppel rendelkezők fele semmilyen adatvédelmről nem gondoskodik. – Az internet világában ez a legnagyobb felelőtlenség, vannak ugyanis, akik egy pillanat alatt el tudják lopni a gépeinken tárolt adatokat, jelszavakat, akár banki hozzáféréseket is. Soha nem tudhatjuk, hogy egy film vagy zene letöltésekor, milyen kémprogram telepíti magát a gépünkre. Vannak például olyan programok, melyek azt figyelik, hogy a megtámadott számítógépen mikor, milyen billentyű kerül leütésre, így könnyedén megszerezhetők a jelszavaink. De olyan esettel is találkoztam, amikor valakinek lekódolták a gépén lévő összes dokumentumot, családi fényképeket, videókat, majd váltságdíj fejében az illető visszakaphatta az emlékeit.

Goór Gábor  informatikus azt javasolja: időnként mentsük le adatainkat egy külső merevlemezre

Agyafúrt ötletekből tehát nincs hiány. A szakértők azt tanácsolják, hogy a megfelelő szoftveres védelem mellett, a kételkedés is segíthet megóvni adatainkat. Volt, akit például egy kamu vírusirtó programmal vertek át. Az illető letöltötte a programot, de védelem helyett, vírusokat kapott, amit aztán egy szép kis summáért ugyanazok töröltek a gépről, akik korábban a vírust telepítették.

De, hogy mi a legegyszerűbb módja adataink, emlékeink megőrzésének? A szakemberek azt tanácsolják nem elég önmagában a számítógép védelme, hiszen a gyors technológiai fejlődés miatt egy vírusirtó program és egy tűzfal is kijátszható. A legjobb tehát, ha adatainkat időről-időre külső adathordozóra mentjük.

Egyébiránt a felmérések és kutatások szerint nem csak a számítógépek védelmében vagyunk elmaradva, hanem az úgynevezett információs műveltség terén is komoly hiányosságaink akadnak.

– Ez egy 21. századi kompetencia, ami tulajdonképpen az információszerzési szokásainkról szól – hangsúlyozta Egervári Dóra, a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója, aki a közelmúltban ezt a területet vizsgálta. – Sajnos a tapasztalatok szerint az emberek zöme nehezen jut hiteles, megbízható információhoz az interneten, ennek pedig az az oka, hogy a keresés alkalmával a legtöbben megelégednek a Google első két találatával, holott ezek a weboldalak a lehető legritkábban tartalmazzák azokat a releváns találatokat, amikre szükségünk lenne. Ha például szeretnénk tisztán látni a menekültválság témakörében, akkor nem elégséges csak egy híroldalról információt szereznünk, sokkal szélesebb és árnyaltabb képet kapunk, ha nagyobb, illetve mélyebb merítést végzünk. Ugyanakkor arra is fel kellene készíteni a fiatalokat, hogy ne higgyenek el mindent, amit az interneten olvasnak.

Egervári Dóra szerint ez a fajta kompetencia is tanulható, ám az iskolákban – tisztelet a kivételnek – erre alig-alig fektetnek hangsúlyt. Pedig a tankönyveken kívüli információszerzés szinte minden tantárgy esetében üdvözítő lenne. A legnagyobb probléma az, hogy sok esetben maguk a tanárok sincsenek birtokában eme tudásnak, mármint annak, mit és hogyan kellene keresni az interneten egy adott témakör kapcsán.

Kivételek persze akadnak, ilyen például a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium (BLG), ahol a lehetőségekhez képest megpróbálják rávezetni a fiatalokat arra, hogy ne higgyenek el mindent, amit az interneten látnak, olvasnak.

– A általános és középiskolai informatika oktatás leginkább a számítógépes írástudásról szól, magyarán arról, hogy a gyerek készségszinten tudja kezelni az alapvető programokat – mondta némi kritikával Erdősné Németh Ágnes, a BLG szaktanára, aki szerint egyfajta számítógépes gondolkodásra is meg kellene tanítani a gyerekeket. – A fiatalok használják a különböző eszközöket, sőt egy sor munkafolyamatot is képesek elvégezni a gépeken, ám igazán nem értik, hogy mi történik a háttérben. És persze az is fontos, hogy az interneten található hatalmas információhalmazból nagy biztonsággal ki tudják választani azt, ami hiteles. Ezekre is vannak feladatok, a tanórákon például többször is gyakoroljuk, hogyan kell keresni az interneten, így a diákok megtanulják, hogy egy forrás sosem elegendő, a kívánt tudást több oldalról kell beszerezni, megerősíteni.

Erdősné Németh Ágnes, a Batthyány Lajos Gimnázium informatika tanára az internettel való ismerkedés keretében sok minden más mellett, a kételkedésre is megtanítja diákjait, így többek között Zsohár Fannit (jobbról) és Varga Kata Lucát is Fotó: Szakony Attila

Erdősné Németh Ágnes tanárnő egyébként a kételkedést is hamar elülteti diákjai agyában. Az órákon ugyanis weblapkészítést is tanulnak a gyerekek, így maguk is tapasztalhatják, hogy manapság milyen könnyű hitelesnek látszó, de közben félrevezető információkkal elárasztani a világhálót.

– Mindezek ellenére is naponta találkozunk olyan esetekkel, amikor a diákok olvasnak valamit az interneten és annak köze mincs a valósághoz, az igazsághoz vagy a történelmi tényekhez – árulta el a kanizsai tanárnő.