2015.04.01. 13:05
A nagy csokitojás teszt! Megkóstoltuk: nálunk a nagy márkák nyerték az ízversenyt
Zalaegerszeg - Húsvét előtti csokikóstolásunkat két ismert márka nyerte, s az is kiderült, vannak tojások, amelyek íze fémes, vagy éppen úttörő korunkra emlékeztet.
A húsvét fontos kelléke a sonka és a tojás mellett a csokoládé is. A Nielsen piackutató adatai szerint tavaly majdnem 4 milliárd forintért, 940 tonna szezonális édességet vásároltak a magyarok a húsvéti időszakban, ami az egy évvel korábbihoz képest értékben 12, mennyiségben 3 százalékos növekedést jelentett, s a forgalom, a becslések szerint, idén tovább bővülhet.
Hogy mi volt előbb, a nyúl vagy a tojás, azt nem tudjuk, de Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének (MÉSZ) elnöke azt közölte, e két figura a húsvéti csokipiac slágere, s míg 2013-ban 39-39 százalékos volt a részesedésük, tavaly az édes tapsik átvették a vezetést, 41 százalékot kihasítva, míg az eladott tojások aránya nem változott.
Munkában a szigorú zsűri, balról jobbra Szabó Judit, Horváth A. Attila és Varga Lívia, szemben Péter B. Árpád. A képről – indokoltan – hiányzik a fotós, Katona Tibor, aki szintén kóstolt. Fotó: Katona Tibor
A szövetség közleménye azt is megemlíti, hogy a húsvéti időszakban a karácsonyit közel harmadával meghaladó mennyiségű csokoládéfigurát vásárolunk, így „ez a figurás csokoládék legnagyobb ünnepe". Amúgy a magyar – bármilyen meglepő is – nem számít édesszájú nemzetnek, mert míg például Svájcban 9 kiló csoki személyenként az éves fogyasztás, s az unió átlaga is 6,5, addig nálunk ez a szám mindössze 3,2 kilogramm. Viszont egyre igényesebbek vagyunk.
– A valódi csokoládéból készült figurák értékbeli részesedése 2006-ban még alig haladta meg az 50 százalékot, ma viszont már több mint 90 százalékos az arányuk – emelte ki az elnök. – A bevonómasszából készült figurák ezzel párhuzamosan jóformán eltűntek a kereskedelemből.
Azért vásárláskor érdemes alaposan áttanulmányozni a termékek címkéjét, figyelmeztetett Sánta Sándor. Akár nyúl, akár tojás, a fontos az, hogy valódi kakaómassza legyen benne. Ez étcsokoládénál legalább 35 százalék, tejcsokoládénál minimum 25 százalék kakaótartalmat jelent, a fehér csokoládé esetében pedig 20 százalék kakaóvaj és 14 százalék tejszárazanyag az előírás. Minden más esetben a termék nem nevezhető csokoládénak.
Ezek tehát a csokitények, de a lényeg az íz s az élmény, ami természetesen szubjektív kategória. Vállalva hát a személyes véleményt, megszerveztük a Zalai Hírlap nagy csokitojás-kóstoló tesztjét. A szabály az volt, hogy a részt vevő kollégák nem tudhatták, éppen milyen termékből falatoznak, vagyis eléjük már csomagolópapír nélkül, összetörve került az édesség. Az adott pontokat végül összeadtuk – s megettük a „maradékot" is.
A bevásárlást a beavatottak az egyik multinál ejtették meg, nyolc különböző csokitojást – köztük zacskósakat is – begyűjtve, a legolcsóbb 149, a legdrágább 629 forintba került, s örömmel tapasztaltuk, hogy akadt a polcokon diabetikus fajta is, ráadásul megfizethető áron, 298 forintért.
Aztán elkezdődött a mustra, az ízeket ásványvízzel választottuk el egymástól, hogy ne kavarodjanak. S amikor már a „szádban olvad(t), nem a kezedben", tollak sercegésétől volt hangos a helyiség. A papírra nemcsak pontok kerültek 1-től 5-ig, hanem – mert komolyan vettük a feladatot – sok esetben vélemény is.
Például ilyenek: „mérete alapján strucctojás"; „kicsit fémes utóíz"; „ez nem hazudik: gyümölcsös"; „gejl, émelyítő"; „rossz, és ragad a fogamhoz"; „íze emlékeztet úttörő korszakomra". Persze, ne gondolja senki, hogy a kóstolók elégedetlenek voltak, csak előjött a kritikai vénájuk...
Ítéltre várva. Nyolc fajta csokitojást kóstoltunk, mindig meg-megállva. Fotó: Katona Tibor
A tesztet kihasználtuk arra is, hogy megvizsgáljuk, vajon Sánta Sándor intelmei alapján a vásárló valóban tájékozódhat-e a címkékről. Nos: nem mindig. A legtöbb terméken (persze, a méretből adódóan talán érthető okokból) annyira aprók a betűk, hogy az szinte olvashatatlan. De mi leküzdöttük ezt a problémát, ám így sem jutottunk sokkal előrébb: a nyolcból mindössze négy tojás felirata tartalmazta teljesen egyértelműen a pontos kakaótartalmat, így hát ennyit a tudatos vásárlás segítéséről.
No és a lényeg: a Zalai Hírlap húsvéti csokitojás tesztjét a maximálisan adható húszból 19-19 pontot szerezve a Milka Alpesi színes tejkrémes tojás, illetve a Kinder mini eggs nyerte, vagyis két apró, zacskós kiszerelésű termék, a második helyen pedig, 17 ponttal, a Nesquik tej- és fehércsokoládé zárt. Az utolsó a diabetikus lett, amelynek mentségére szóljon, hogy a kollégák nem tudták, 34 százaléka fruktóz, s nyilván a húsvéti csokitojásban nem ezt az ízt keresték.
Kapcsolódó cikk:
