A fiktív Quaestor-kötvényeseket is kártalanítják

A Beva igazgatósága az MNB kezdeményezésére úgy döntött: az alap kártalanítja azokat is, akik fiktív Quaestor-kötvényt vettek, vagyis olyan értékpapírt, amely mögött nem volt fedezet. Mint korábban megírtuk: a gyanú szerint a Quaestor Financial Hrurira Kft. mintegy 150 milliárd forint értékben dobott piacra olyan vállalati kötvényt, amelyre egyrészt nem volt engedélye, másrészt a visszafizetésre elegendő vagyona. A cég márciusban öncsődöt jelentett, s ezzel a Buda-Cash- és Hungária-botrány után újabb lavinát indított el a hazai befektetői piacon.

Az első értelmezések szerint a Beva hatmillió forintos garanciája a fiktív kötvényekre nem terjed ki, ám az MNB ezzel ellentétes állásfoglalást adott ki. Az alap ezért két független jogi szakértőtől kért véleményt, s ez alapján hozta meg a befektetők számára kedvező döntését. Vagyis, hogy jár a kártalanítás minden Quaestor-ügyfélnek.

A Beva lapunk kérdéseire írásban válaszolt. E szerint az igazgatóság döntése nem terjed ki a kártalanítás részleteire, tekintettel arra, hogy azokat a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolását követően lesz lehetőség tisztázni. Az igények bejelentése a felszámolás elrendelése után, és a Beva erre vonatkozó felhívását követően lesz aktuális.

Quaestor-károsultak demonstrációja a Quaestor Értékpapír Zrt. budapesti székháza előtt  MTI-fotó: Szigetváry Zsolt

A Befektető-védelmi Alap azt is közölte: jelenleg 13,1 milliárd forint kártalanításra kifizethető vagyonnal rendelkezik, de ha a szükséges összeg s itt nemcsak a Quaestorról, hanem a Buda-Cashről és a Hungáriáról is beszélhetünk meghaladja ezt, akkor a tagjainak rendkívüli befizetést írhat elő, amiből idén további 1,22 milliárd forint érkezhet. Ám ha még ez sem lenne elég, akkor a Beva kereskedelmi bankoktól hitelt vehet fel, amelyet állami készfizető kezesség biztosít, ám ezt is a tagoknak vagyis a befektetési szolgáltatóknak, köztük bankoknak is kell visszafizetniük az alapon keresztül.

Azt is kérdeztük a Beva illetékeseitől, hogy amennyiben a tagok plusz befizetésre kényszerülnek, annak lehet-e hatása a pénzügyi, befektetési piacra? Például drágulhatnak-e emiatt egyes szolgáltatások? Az alap leszögezte: Erre nincs a Bevának ráhatása, a Beva csak a kártalanítással kapcsolatos kérdésekre tud válaszolni .

Így azt a hírt sem kommentálta az alap, hogy a kormányzati tervek szerint a befektetési szektorban 100 ezer euró (30 millió forint) lehet a kártalanítás felső határa, a mostani 20 ezer euró (6 millió forint) helyett, mivel a Beva jogalkalmazó, így mindenkor a hatályos jogszabályok alapján látja el feladatait, így amint új jogszabály lesz, a Beva annak megfelelően fogja végezni a munkáját .

Dr. Farkas Péter, a Befektető-védelmi Alap ügyvezető igazgatója. A jogszabályok szerint járnak el

A 100 ezer eurós kormánypárti javaslat azonban a bankszektorban kiverte a biztosítékot. Mint Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára fogalmazott, nem látják a felelősségvállalási összeghatár megötszörözésének szakmai indokait.

- Egyetértünk abban, hogy a csalókon kattanjon a bilincs, azonban a csaló brókerek tetteiért nem tartozunk felelősséggel jelentette ki, hozzátéve: a különböző adóterhek és szabályozások miatt az elmaradó beruházások ma már több kárt okoznak az országnak, mint amennyi hasznot hoznak a belőlük származó bevételek.

Közben az egyik gazdasági szakportál kiszámolta, hogy a Beva igazgatóságának fiktív kötvényesekre vonatkozó döntése 113 milliárd forintos teherrel jár, a tegnap elfogadott Fidesz-javaslat pedig további 79 milliárd forint fizetnivalót ró a pénzügyi szektorra a következő 6-8 évben.

Ez utóbbi értelmében létrejön a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja, amely a Befektető-védelmi Alap kártalanításával együtt 30 millió forintig kárpótolja az ügyfeleket, vagyis eddig a határig mindenki visszakapja a pénzét. Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető korábbi közlése szerint mindössze 73 olyan ügyfél van, aki 30 millió forint feletti összegben fektetett be a Quaestorba.

Az összesen mintegy 32 ezer embert tőkeértéken, illetve kötvények esetében névértéken kártalanítják. Az alap az ehhez szükséges pénzt kötvénykibocsátással és hitelfelvétellel biztosítja, illetve a Beva a tagjaitól tehát a befektetési szolgáltatóktól , visszafizetési kötelezettséggel előleget igényelhet, amelyért cserébe a vállalkozások megkapnák a Quaestor felszámolásából keletkező vagyont.

A tegnap elfogadott törvény értelmében az ügyfeleknek május 6. és június 5. között kell kérelmezniük a kártalanítást, tértivevényes levélben vagy a kijelölt kormányablakoknál.

Közben a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége bejelentette: megítélése szerint alkotmányellenes a Quaestor-kötvény károsultjainak egyedi kártalanításáról szóló törvény, mert a döntés például a hasonló helyzetben lévő Buda-Cash-ügyfelekre nem vonatkozik, így ellentétes az egyenlőség elvével.