Új év - új fogadalmakkal

Előbb-utóbb minden ember életében eljön a pillanat, amikor úgy érzi, hogy valamin változtatnia kell. Vagy az életkörülményein, vagy saját magán. Ilyenkor új terveket sző, új célokat tűz ki maga elé. Az évforduló, születésnap és különösképpen az új év kezdete általában a nagy elhatározások ideje is.

– Összefüggéseiben kell tekinteni mindent, így a fogadalmakat is. Amikor az ember megfogalmaz magában valamit, akkor azt is át kell tekinteni, hogyan jutott idáig, mi előzte meg, mi váltotta ki az elhatározást, melyet a megélt szerep és a társadalmi viszonyok is meghatároznak – mondja Fa Ágnes pszichológus, pszichoterapeuta.

Év vége felé születik a legtöbb nagy elhatározás: a karácsony érzelmi hullámai és a szilveszteri felszabadultság közepette. A pszichológus tapasztalatai szerint a legtöbben a testi egészséggel kapcsolatos célokat vázolják fel, a leggyakoribb tervek között szerepel a cigaretta letevése, az egészséges életmód és táplálkozás átalakítása, a mozgásra való igény, vagy a fogyni vágyás. Sokszor a családdal kapcsolatos célok is megfogalmazódnak: többet törődünk a szeretteinkkel vagy kevesebb konfliktust idézünk elő, de gyakori az egyén saját változásának vágya is.

Nem mindegy azonban, hogy milyen terveket tűzünk ki magunk elé.

– A legfontosabb az egészséges célmeghatározás – emelte ki Fa Ágnes – Sokszor a célok vagy túl nagyok, vagy túl kicsik. Egyik sem szerencsés. Ha túl nagyra törő a terv, akkor belerokkanunk, ha túl jelentéktelen, akkor értelmét veszti. Az egészséges célmeghatározás középen van: figyelembe veszi az időt, a teret, a személyiséget és az egyén erőkapacitásait is. Nem érdemes hatalmas vágyakat megfogalmazni, apró lépéseket tegyünk – tanácsolja a pszichológus, példákat is említve.

– Például a gyerek, ahelyett, hogy azt mondaná: holnaptól jó, vagy éppen rendszerető leszek, fogadja azt meg, hogy ezen túl evés után mindig a mosogatóba teszi a tányért. A férfi, ahelyett, hogy kijelentené: mindig őszinte leszek, inkább törekedjen arra, hogy mindig mondja el, merre jár. A feleség, a „nem leszek olyan szigorú, számonkérő" kijelentés helyett olyan irányban próbáljon változtatni, hogy nem hívogatja a férjét munkaidőben, hogy merre jár, mit csinál. Az apróbb mozzanatokat, könnyebben meg tudjuk valósítani, hiszen ezek könnyen teljesíthető, de nap mint nap kitartóan teljesítendő feladatok – elemezte a pszichológus.

Az új viselkedést, az új szokásokat azonban nem könnyű kialakítani, ezért sokszor vannak visszaesések.

– A környezet ezekre reagál, de legtöbbször negatívan. A visszajelzések fontosak, ilyenkor aztán két dolog egyike szokott bekövetkezni: az ember vagy folytatja az erőfeszítéseket vagy visszakerül a meghatározást szülő, eredeti játszmáiba.

A pszichoterapeuta szerint ez utóbbi a gyakoribb.

– Sokszor könnyebb a megszokott helyzetben élni, a megszokott viselkedésmintát követni , ekkor következik be, hogy az újévi fogadalmat nem sikerül teljesíteni. Ahhoz, hogy sikeres legyen az elhatározás valóra váltása, a megfelelő célmeghatározás mellett az apró lépések megtétele és a folyamatosság a kulcsszó. Nem szerencsés, ha valaki hangosan tesz fogadalmat, mert akkor voltaképpen nem magának, hanem másnak teszi. Ezért én jobban szeretem, ha mindenki magának ígér, magával számol el: ez nélkülöz minden játszmát és az esetleges bűntudattal is magának kell megbirkózni az embernek – emelte ki Fa Ágnes. A szakember tanácsa szerint az is lényeges, hogy ne csak másokra, magunkra is figyeljünk.

– Fontos, hogy az ember odafigyeljen magára, önmaga érdekében tegyen, cselekedjen olyan dolgokat, melyek a maga javát szolgálják: fizikailag erősebb lesz, szellemileg frissebb, önértékelése pedig stabilabb. Ha mindig csak másokért tesz, akkor úgy érezheti, hogy nem is élt igazán. Ezek aztán végső soron a közösségi megítélést is befolyásolják. Határozzuk el, hogy minden nap egy órát magunkra fordítunk. Ez sokféleképpen megvalósítható: séta a parkban, mozgás, sportolás, vagy csak éppen relaxálás a fürdőkádban. A szemléletmódunkon is lehet változtatni: Az „én képtelen vagyok rá" kezdetű mondatok helyett a „meg tudom csinálni, képes vagyok rá" szemlélet kerüljön előtérbe. Ilyenkor is megakadhat az ember a céljai elérésében, de felkereshet szakembert, céljától függően: edzőt, táplálkozási tanácsadót, pszichológust, vagy közösségeket. Ezek mind segíthetik az embert a tervek megvalósításában.