A gimnáziumokba jelentkezők írásbeli vizsgát tettek magyarból és matekból

A Zala Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályának tájékoztatása szerint a zalai négy-, hat és nyolcosztályos gimnáziumokba mintegy 1300 diák jelentkezett. A fiataloknak kötelezően írásbeli felvételi vizsgát kellett tenni, a magyar nyelvi feladatlap kitöltésére 45, míg a matematikai teszt megírására szintén 45 perc állt rendelkezésre.

Az idén fennállásának 250. évfordulóját ünneplő nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnáziumban nagy volt a nyüzsgés szombat délelőtt, a patinás intézményben közel 250 diák felvételizett.

– Külön is készültem a felvételire – mondta Takács Natasa, a kanizsai Hevesi-iskola végzős tanulója, aki nem véletlenül szeretne gimnáziumban továbbtanulni. – Ügyvéd szeretnék lenni, ennek első lépcsőfoka az érettségi megszerzése.

Horváth Gábor, a kanizsai Batthyány Lajos Gimnázium tanára éppen a gelsei Novák Attilának adja át a felvételi feladatlapot. A gimnáziumba jelentkező diákoknak kötelező volt a teszt. Fotó: Szakony Attila

Az írásbeli teszteket nem volt kötelező abban az intézményben megírni, ahová a diákok jelentkeztek.

– Budapesten szeretnék tanulni egy mechatronikai profilú gimnáziumban – árulta el Gyurkó Balázs, aki egy cseppet sem tűnt feszültnek. – A matematika miatt nem aggódok, magyar nyelv és irodalomból pedig átnéztem az eddig tanultakat. – Minden vágyam, hogy rakétamérnök legyek, ezért már most szeretnék szakirányú iskolába járni. Később úgyis Amerikába kell majd elvégeznem az egyetemet, ilyen képzés tudtommal ugyanis nincs idehaza.

A diákok többségét természetesen szüleik is elkísérték a nagy megmérettetésre, olykor bizony az anyukák, s apukák idegesebbek voltak, mint csemetéik.

– Nem tudom, ki izgul jobban, a fiam vagy én – jegyezte meg Novák Attiláné, aki az egyik osztály előtt várta gyermekét. – Attila, a fiam alapvetően Budapestre, egy zeneművészeti gimnáziumba szeretne járni, de a felviteli során a kanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnáziumot is megjelölte biztos, ami biztos alapon.

A diákoknak két tesztet kellett kitölteniük. A magyar nyelvi feladatlapokban zömében olyan kérdések szerepeltek, melyek a korábbi évfolyamokon tanultak alkalmazását kívánták meg, s elsősorban nem a nyelvtani ismeretanyagot mérték, hanem az anyanyelvi készségek színvonalát. A feladatok közt szövegalkotás is szerepelt, a diákoknak adott témáról, adott műfajban kerek, egész, lezárt szöveget kellett fogalmazniuk. Ezt követően került sor a matematika feladatlap kitöltésére, ahol a feladatmegoldás sikerességében a tantárgyi ismeretek mellett, fontos szerepet kapott a feladatmegoldó készség, a problémaérzékenység, a kreativitás, a logikai biztonság, a szabálykövetés, a koncentráló képesség, vagyis a figyelem összpontosítása.

– Azt hiszem, a jelentkezők aránya is azt bizonyítja, hogy szükség van a gimnáziumokra, ráadásul úgy gondolom: a korábban felröppent hírekkel ellentétben a kormányzatnak nem az a szándéka, hogy a szakképzést a gimnáziumi férőhelyek rovására erősítse – fogalmazott Balogh László, a nagykanizsa Batthyány Lajos Gimnázium igazgatója, aki hozzátette: a gyereklétszám drasztikus csökkenése miatt már így is kevesebb a gimnazista, mint néhány évtizeddel korábban.