Összefogtak olvasóink a nehéz sorsú állatokért

„Nem tudod megváltoztatni a világot, ha megmentesz egy állatot, de annak az állatnak megváltozik a világ." Közel egy hónapja ezzel a gondolattal indítottuk útjára adománygyűjtő akciónkat. Manó. Hope. Rezgő. Vöri. Remény. Pici Vaksi. Hópihe. Többek között ők azok, akiket az elmúlt hetekben a Zala Megyei Állatvédelmi Járőrszolgálat megmentett. Az éhezéstől. A rövid lánctól. A haláltól. Számukra már biztosan megváltozott a világ, s olvasóink jóvoltából még sok-sok kutya életében köszönt be a következő időszakban gyökeres változás.

Igaz Klaudia és kis védencei. Olvasóink adományainak hála, új fejezet kezdődik a járőrszolgálat által mentett kutyák életében. Fotó: Pezzetta Umberto

– Szerkesztőségünk úgy döntött, hogy idén olvasóink segítségével a megyei állatvédelmi járőrszolgálat munkáját támogatjuk. Az elmúlt hetekben egy intenzív kampány keretében bemutattuk missziójukat, megismertetve munkájuk szomorú és örömteli oldalát is. Mindez mélyen megérintette az embereket, ezt jelzi a közel egymillió forint adomány is – mondta kedden Zalaszentlőrincen, az összeg jelképes átadásakor Horváth Attila, a Zalai Hírlap szerkesztőségvezetője.

Adománygyűjtő akciónk hivatalos zárásáig, azaz hétfő délig 909 ezer 469 forint gyűlt össze, így ez került a táblára is. Az adakozás azonban nem állt le, kedd délben már 983 ezer 469 forintnál jártunk. A számlaszámra a hivatalos zárást követően beérkezett összegeket természetesen szintén továbbítjuk a Zala Megyei Állatvédelmi Járőrszolgálatnak.

– Hatalmas összefogás tanúi voltunk az elmúlt hetekben. Felhívásunk sokak szívéhez elért, hiszen ez a közel egymillió forint rengeteg ember segítő szándékát tükrözi. Ezt bizonyítja, hogy azok is hozzá akartak járulni a nemes célhoz, akik talán maguk is anyagi nehézségekkel küszködnek. Ezzel a szeretettel adjuk most át jelképesen az összeget – fogalmazott Horváth Attila.

– Mindenkinek nagyon köszönjük, aki csak egy picivel is hozzájárult ehhez a hatalmas adományhoz. Nekünk az 500 forint is éppolyan jólesik, és azért is ugyanolyan hálásak vagyunk, mint azoknak, akik nagyobb összeget tudtak erre a célra áldozni – mondta elérzékenyülve Igaz Klaudia, az Állatvédelmi Járőrszolgálat Zala Megyei Egyesületének elnöke. – Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy ennyi pénz összejön, még most is alig hisszük el. Ígérjük, nem okozunk csalódást támogatóinknak. Jó pár év alatt nagyon kemény munkával, hónapról hónapra, minden nehézséget túlélve jutottunk idáig. Minden, amink van, adományokból van. S most egy mérföldkőhöz értünk, hiszen talán egy kicsit megnyugodhatunk. Ez a kampány hatalmas segítség volt számunkra, több szempontból is.

A cikksorozat, tette hozzá Igaz Klaudia, megismertette a járőrszolgálatot és az önkéntesei által végzett munkát az emberekkel, amit az is bizonyít, hogy drasztikusan megnőtt az egy napra jutó telefonhívások száma. A vonal túlvégén pedig már nemcsak éhező, megkínzott, rövid láncon tartott, azaz megmentőjükre váró kutyákról értesítik az önkénteseket, hanem a zalaszentlőrinci telepen élő ebek örökbefogadásáról is érdeklődnek, ami korábban kevésbé volt jellemző. Az első nagy siker, amiről néhány hete be is számoltunk, Vöri örökbefogadása volt: Mázsa Attila lapunkban olvasott a járőrszolgálatról, s egyik cikkünk hatására kereste meg honlapjukat, ahol megakadt a szeme Vörin, aki azóta már a Mázsa család kedvencévé vált. S a nagybeteg kiskutya, Remény, aki kampányunk arca volt az elmúlt hetekben, szintén „gazdisodott", igaz, ő egyelőre ideiglenes befogadóhoz, ám nagyszerű helyre került.

– Január elején pedig valóra válik legnagyobb álmunk: beköltözünk Zalaegerszegre. Egy jótevőnk vásárolt egyesületünknek egy kétezer négyzetméteres telket a kanizsai út mellett, a költözést azonban ez az adomány teszi lehetővé, ugyanis muszáj körbekerítenünk és közművesítenünk a területet. Ez nagyon komoly összeg, minden fillérnek meglesz tehát a helye – szögezi le Klaudia, hozzátéve: két és fél éve tartják fenn a zalaszentlőrinci telepet, amely nem az övék, hanem egy vállalkozóé, aki befektetési céllal vásárolta meg a területet, de megengedte, hogy amíg nincs más megoldás, a kutyák ott maradjanak. – Ez hatalmas segítség volt számunkra, ám ide körülményes a kijutás, nem csak nekünk, a gazdijelölteknek is, így pedig nehéz otthont találni védenceinknek. Reméljük, az új helyen minden megváltozik. Kapacitásbővítésben nem gondolkodunk, hiszen egy városon belül nincs szükség két menhelyre. Egy saját telep viszont, amely ideiglenes otthonul szolgálhat mentettjeink számára, elengedhetetlen.

S ha már kedden örömhírvivőként ott jártunk a zalaszentlőrinci telepen, meglátogattuk Hópihét is. A sanyarú sorsú, hatéves, Pölöskefőről mentett kutyussal múlt héten ismerkedhettek meg olvasóink. A folyamatos éhezéstől megvakult állat, bár egész életében szenvedett, mégis képes bizalommal tekinteni a világra, s gondozói szíve szakad meg attól, hogy kénytelenek diétára ítélni, de ez most számára az életben maradás feltétele. A csontsovány kutya még mindig olyan rossz állapotban van, hogy ülni egyáltalán nem és menni is csak nehezen tud. A járőrszolgálat önkénteseinek karácsonyi kívánsága éppen azért az, hogy végre ő is boldog lehessen, talán először életében.

– Jó lenne találni valakit, aki legalább az ünnepek idejére befogadja Hópihét, és megengedi, hogy nála lábadozzon. Ezt kívántuk karácsonyra, s ha lehet hinni a babonának: ilyenkor egy kívánsága mindenkinek teljesül...