Beleőszült a sok szenvedésbe

Hope nagytestű német juhász keverék. Még csak hat éves, de már őszül a szakálla. Nem csoda: sok jóban ezidáig nem volt része.

– Szentliszlóra indultunk két kutyáért, gazdájuk, egy idős bácsi ugyanis jelezte, hogy bár befogadta őket az utcáról, képtelen gondoskodni róluk. Hope-ra útközben, Tótszerdahelyen találtunk rá. Megdöbbentett a csont és bőr kutya látványa. Azonnal hívtuk a rendőröket, akik eljárást indítottak a tulajdonosok ellen – idézi fel Szupper Zoltán, a Zala Megyei Állatvédelmi Járőrszolgálat önkéntese. – Gazdái betegséggel magyarázták a kóros soványságot, ám kiderült: a kutya csak nyűg volt számukra, szerették volna elaltattatni, de nem volt rá pénzük. Ezt egyébként a törvény tiltja is. Súlyosbította a helyzetet, hogy az éheztetett, láncra kötött kutya vizet sem kapott, behúzódni pedig csak egy kutyaháznak nem nevezhető tákolmányba tudott, aminek nem volt alja, így szegény a sárban feküdt. De örült nekünk és végig nyugodt volt.

A csontsoványra fogyott Hope a sok szenvedés ellenére még mindig képes bízni az emberekben. Fotó: Katona Tibor

Hope eddigi „otthona" nem volt ismeretlen az állatvédők számára, nyáron a szomszédból hét kutyát vittek el, igaz, akkor a tulajdonosok kérésére.

– Hope-ot két szentliszlói társával együtt a Bogáncs Állatotthonba szállítottuk, zalaszentlőrinci telepünkön ugyanis teltház van, annyira sok mostanában a kidobott és rossz körülmények között tartott kutya – folytatja Szupper Zoltán.

A sokat szenvedett Hope-ot most próbálják felhizlalni. Az orvos szerint, bár kifejezetten rossz állapotban találtak rá, akkora az élni akarás benne, hogy sikerülni fog. Ha így lesz, akkor pedig remélhetőleg rátalál az igazi gazdi is, aki kárpótolva mindenért, szeretni fogja. Tulajdonosai ugyanis nem ragaszkodtak hozzá, sőt, örültek, hogy megszabadulnak tőle. Ez ilyenkor a jobbik eset, gyakran előfordul ugyanis, hogy az állatvédő testi épsége is veszélybe kerül egy-egy mentés során.

– Nem elég szeretni az állatokat, aki erre adja a fejét, az mind fanatikus. Állatot menteni lelkileg és fizikailag is nehéz, s anyagilag is megterhelő. Én bő egy éve vagyok önkéntes a járőrszolgálatnál, azóta minden szabadidőmet ez köti le. Egy menhelyi látogatás döbbentett rá, hogy ez az én utam. Hat kutyánk mindegyikét úgy fogadtuk örökbe, legutóbb egy 18 éves kutyát vittem haza, mert tudtam, hogy nincs más esélye az otthonra. Édesanyámmal közösen  gondoskodunk róluk.

Minden nehéz sorsú, elhagyatott, szenvedő kutyát azonban az állatvédők sem fogadhatnak örökbe, de megmentésükre törekedniük kell. Segítsük hát együtt adományainkkal a munkájukat, hogy ne a pénz legyen az akadály, ha egy állat élete a tét. Kérjük, felajánlásaikat a kiemelésben látható számlaszámra küldjék. Utaláskor a címzett a Pannon Lapok Társasága Kft. legyen, a közlemény pedig: adomány. Köszönjük, ha segítenek!