A szeretet parancsa szerint

Dr. Papp Lajos még az ünnep előtt tartott előadást, amelyen a karácsony jelentőségéről, üzenetéről is szólt, gondolatai ugyanakkor, melyeket megosztott a hallgatósággal, az év minden időszakában érvényesek, követendők lehetnek.

A szívsebész professzor szerint a mai kor embere nem érzi át az ünnepek, az élet igazi jelentőségét, mert elszakadt a hittől és a régi világtól. A régi naptárról szólt, őseink ez alapján élték mindennapjaikat.

– December az álom hava volt. Ha ezen elgondolkoznánk, akkor nem rohannánk, hanem elmélyülnénk, mint ahogy eleink tették – említette, majd azt javasolta, hogy figyeljük a természetet, mint egykor, s tanuljunk őseinktől!

- A régi világban az emberek a naphoz igazították az életüket: napkeltekor keltek, napnyugtakor feküdtek. Nyáron hosszúak a napok, sokat dolgoztak. Télen megpihentek. Ma már nincsen meg az életnek ez a ritmusa - hangzott el az előadáson.

A professzor az egészségről, a gyógyulásról is megosztotta gondolatait.

Dr. Papp Lajos: Hallják meg a szívet, a csendet
Fotó: Keszey Ágnes

- Nem csak testből áll az ember. A test, a lélek, a szellem egysége olyan, mint egy háromlábú szék. Ha az egyik láb kitörik, a szék felborul. A mai kor embere nincsen egyensúlyban, megbetegszik a lélek. A lélek betegségeit a hit segítségével lehet gyógyítani. A lélek gyógyulása a test gyógyulását is segíti. A gyógyításban megtapasztaltam, hogy aki hisz Istenben, az sokkal gyorsabban gyógyul. De csak akkor fordulunk Istenhez, amikor baj van, amikor jól megy a sorunk, akkor nem foglalkozunk vele? Ám soha nem késő. Nincs olyan betegség, amiből ne lehetne javulni - emelte ki dr. Papp Lajos.

Csak az lesz Tied, amit odaadtál,/Csak az, mi minden kincsnél többet ér:/A tett, a szó, mit szeretetből adtál,/Veled marad, s örökre elkísér... - olvasta fel Túróczy Zoltán Tanács című versének záró sorait az előadó.

- Nem figyelünk egymásra, de magunkra sem - folytatta. - A béke a csenddel kezdődik, de nem halljuk a csendet. A zajban nem halljuk a lélek szavát, nem ismerjük fel, hogy a másiknak mire van szüksége. Hogy sokszor egy másik embernek az is sokat segít, ha meglátogatjuk, ha meghallgatjuk, ha átöleljük.

Dr. Papp Lajos arról is beszélt, hogy több infarktuson esett át.

- Kevesen tudnak a világon többet nálam a keringésről, a szívről. De akkor miért kellett megvárnom öt infarktust? Régóta vágyakoztam Istenhez, hogy fogadjon magához. Ötször pofozott vissza a földi életbe. Már tudom, hogy miért, hogy mi a dolgom. Engem a Teremtő azért küldött a földre, hogy gyógyítgassam az embereket, pallérozzam az elméjüket - vallott Papp Lajos professzor, aki az előadás után a Zalai Hírlap kérdéseire is válaszolt.

- Csendesedjünk el - kérte. Ezt a mindennapokban apró lépésekkel lehet megtenni, nem egyik pillanatról a másikra. Ha valaki sokáig sötétben van, és hirtelen a fényre kerül, becsukja a szemét, visszamenekül a sötétbe. Nagyon hosszú és tartós munkával, és szeretettel lehet célt érni. Nem bántani kell az embereket, hanem megértetni velük ezt, felkelteni az igényt. Az előadás végén kértem, hogy ne tapsoljanak. Beleborzongtak a csendbe. Ezután talán egy kicsivel előbb kapcsolják ki a tévét, egy kicsivel előbb fekszenek le, egy kicsit talán javítanak a sorsukon.

- Miért nem ébred rá a mai kor embere, hogy a zűrzavaros világban elveszhet, vagy elveszett gyökerek és kapaszkodók nélkül?

- Mert nem hagyjuk őket ráébredni. Mert dolgoznak, pénzt kell keresni, sietnek. Alkalmat kell adni, hogy az ember tudjon megállni, ha ünnep közeleg, tudjon ráhangolódni. Ha ezt észreveszi, lehet, hogy elmegy a templomba, lehet, hogy a családjával. a gyerekeivel tölti az időt. A lehetőségeket kell megteremteni, nem ostorral kényszeríteni a jóra. Csendben, szeretettel, békességgel kell erre rávezetni az embereket.

- A szeretetre is ráirányította a figyelmet.

- A Tízparancsolat helyett egyetlen parancsot kell megismerni: a szeretet parancsát. Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat aki tehát önmagát nem szereti, nehezen szerethet mást. Vissza kell zökkenteni a kizökkent időt. Hallgassák meg a másikat, hallják meg a szívet, a csendet, szeressék egymást kérte a professzor.