Dr. Veres András megyés püspök zalai vizitációjának tapasztalatairól

Zala területén három katolikus egyházmegye osztozik , az északi és nyugati rész tartozik a Szombathelyi Püspökséghez. Dr. Veres András püspök nemcsak az itt található települések hitéletéről, hanem az emberek mindennapi problémáiról és örömeiről is alaposan tájékozódott körútja során. Zalát már végigjárta, sőt, a vizitáció állomásaiból csupán a vasi megyeszékhely van hátra, azután a tapasztalatok értékelése következik.

- Talán az újságolvasók számára is ismeretes, hogy minden ötödik esztendőben a megyés püspöknek el kell mennie Rómába a szentatyához úgynevezett ad limina látogatásra. E találkozások alkalmával a szentatya beszélgetést folytat a püspökkel az általa fontosnak tartott kérdésekről. Nyilvánvalóan akkor hiteles egy ilyen beszámoló, ha a püspök közvetlen tapasztalatokkal rendelkezik az egyházmegye és az egyes plébániák életével kapcsolatban - ismertette a látogatássorozat előzményeit dr. Veres András. Lapunknak elmondta: a vizit során a paptestvérekkel, a hívekkel, illetve önkormányzati vezetőkkel, oktatási, nevelési és kulturális intézmények képviselőivel is beszélgetett. Általános tapasztalat, hogy a népesség elöregedésének és a falvak elnéptelenedésének problémája a hitéletben is közvetlenül érezteti hatását, az elmagányosodás kezelése pedig lélektanilag jelent óriási kihívást.

- Nagyon fontos megállapítás, hogy gyakorlatilag problémamentes a helyi önkormányzatok és a plébániák kapcsolata. Örömömre a legtöbb településen azzal a szemlélettel találkoztam, hogy a világi vezetők ugyanazokat az embereket szolgálják, mint a plébános, tehát a főbb céljaik is közösek. Ugyanakkor sok helyütt, ahol már nincs se iskola, se óvoda, se orvosi rendelő, szinte kizárólag a plébános erősíti a közösséghez tartozás érzését az emberekben. Sajnos, miután paphiánnyal is küzdünk, egyre kevesebbszer tud a plébános jelen lenni a kistelepüléseken, ezért van igen fontos szerepe a lelkipásztori kisegítőknek, akik világi személyekként járulnak hozzá az egyházközség életének szervezéséhez. E szakemberek képzése már öt éve zajlik az egyházmegyében - fejtette ki dr. Veres András.

Mint elmondta, a kistelepülések életére általánosságban jellemző negatív tendenciákon az egyházi szerepvállalás önmagában nem tud változtatni, de a közösségek erősítésére, az együvé tartozás megélésére, a bezárkózás feloldására a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítani. A vizitáció tapasztalatai alapján a konkrét teendőket is kijelöli a püspök, akinek az a szándéka, hogy 2017-re egyházmegyei szinódust hív össze a problémák megbeszélése és kezelése érdekében. Az is fontos cél, hogy a paptestvérekben és a világiakban minél inkább tudatosodjék: az egyház a hívő emberek közössége, és e közösséget bátran fel kell vállalni, tovább kell építeni. A tapasztalatok szerint egyébként a városokban jelenleg aktívabb a hitélet és erősebbek a közösségek.