Kopjafákat faragna, mindhalálig

Az erdélyi, dicsőszentmártoni születésű Sándor Dénes kopjafafaragó vall így magáról Bölöni Domokos: Vésővel a fa árnyékában című írásában. A most már hosszú ideje a nagykanizsai Látóhegyen, a Zengő utcában élő öregúr ezt a cikket nyomta a kezembe, amikor azt firtattam, hogy mit jelent neki a kopjafa. Azt mondta, ennél szebben nem tudná újból megfogalmazni az érzelmeit.

- A családban hagyomány a kopjafafaragás, nagybátyám, Sándor Mózes példakép a famíliában, feleségével együtt a maga faragta turulmadaras kopjafa alatt nyugszik a városfalvi temetőben - bocsátotta előre a 84 esztendős, nyugalmazott biológia-kémia szakos pedagógus. - Másik rokonom, Sándor János szentistváni tanító pedig szintén fafaragó lett, az ő „specialitása" a címerfaragás. Jómagam középiskolás koromtól faragok.

Zengő utcai otthonánál igazi "kopjafa-panoptikumot" alakított ki. A felső épületszint erkélyrészén díszesen faragott kopjafák sorakoznak, a ház mellett pedig hármashalom, rajta kettős kereszt és három újabb kopjafa, melyeken 4 zászlót lenget a szél - a történelmi Árpád-sávost, a Kossuth-címeres zászlót, valamint Erdély és hazánk mai lobogóját.

- Erdélyből települtem át a rendszerváltáskor és nagy szívfájdalmam Trianon. Wass Albert írta:  „Adjátok vissza a hegyeimet!" Hát én ezt úgy mondanám: Adjátok vissza az országomat! Erre az el nem múló fájdalmamra emlékeztet ez a kompozíció, amihez hasonló nincs Magyarországon, Erdélyben, de még az egész Kárpát-medencében sem! - folytatta.

Sándor Dénes a maga faragta kopjafákkal, melyek látóhegyi otthonát díszítik. Fotó: Szakony Attila

Sándor Dénes életében kétszáznál is több kopjafát készített már, büszkeségei egyike a felsőrácegrespusztai, melyet Sütő András biztatására faragott meg Illyés Gyula szülőháza helyén. Ahogy ő fogalmazott: a szeretet és kegyeletteljes tisztelet jeléül. Mint elmondta, az is melegséggel önti el szívét, hogy 1994 nyarán Király Csabával és Tóth Józseffel kifaraghatta az egykori székely hadosztály emlékművét Mátészalkára.

Dénes bácsi nem mellesleg nagy rajongója az irodalomnak, saját bevallása szerint körülbelül 150 verset tud fejből. Kedvence Áprily Lajos, rögvest el is szavalta két művét...

De kanyarodjunk vissza a kopjafákhoz. Vajon mit szimbolizálnak?

- Amikor drága katonáink elestek a csatamezőn, s eltemették őket, a sírjukra tűzték harcos kopjafájukat - magyarázta. - Innét ered a kopjafa síremlék-szerepe.

Sándor Dénes szerint azonban nem minden kopjafa - legalábbis a szó művészi értelmében - amit annak hívnak. Sőt, sok a giccs.

- Az a baj, hogy a mai fafaragók alig értenek a kopjafafaragáshoz, azt sem tudják, hogyan kell egy-egy motívumot kialakítani, vagy hogy melyik, mit jelent és milyen sorrendben lehet elhelyezni azokat a kopjafán - osztotta meg velünk tapasztalatát. - Én szégyellem például Orbán Balázs, a legnagyobb székelynek is hívott író, tudós és polihisztor kopjafáját, mely nem is méltó hozzá, hiszen a csúcsában egy tulipán áll. Viszont a nagy emberek, jeles személyiségek motívuma a csillag, legrosszabb esetben a gömb, de semmiképp sem a tulipán.

Sándor Dénes hozzátette, szomorú és a színvonal komoly felhígulásához vezetett az, hogy sem Romániában, sem Magyarországon nincsen olyan zsűri, mely értékelné, vagy ne adj' isten, kritizálná az elkészülő kopjafákat.

Ennek ellenére a fafaragó szeretné, ha a kopjafák újra reneszánszukat élnék, mint ahogy volt az a 80-as, 90-es években. Azt gondolja, méltó lenne, ha minél több településen állítanának kopjafát a közterületekre, terekre, parkokba.

- Bár már nem vagyok fiatal, de szeretnék még egy keveset dolgozni a fa árnyékában, vésővel a kézben, tudnék segíteni - fűzte hozzá végül. - Sándor Mózes nagybátyám egészen a haláláig faragott. Én is erre vágyom.