Nem játék, ez felelősség

A Zalai Hírlap ebben az évben társadalmi felelősségvállalási programjaként a kedvtelésből leggyakrabban tartott állatok, a kutyák és macskák helyzetével kíván foglalkozni.

Nincsenek kevesen. Zala megyében a veszettség elleni oltások alapján 33 ezer ebet tartanak nyilván. Ezt az adatot dr. Boncz Attila, megyei tiszti főállatorvos mondta el és hozzátette: ez a szám folyamatosan csökken. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy kevesebb az állat is, ugyanis sűrűn előfordul, hogy a gazdák nem viszik el oltatni a kutyájukat.

Ha belegondolunk ebbe a számba, akkor belátható, megyénkben majdnem mindenki érintett: ha másként nem, mert a környezetében tartanak kutyát, macskát.

Vajda-Kovács Krisztina és Pintér Tibor gondozók a megyeszékhelyi Bogáncs állatmenhely lakóival, Évek óta telt házzal működnek. Fotó: Katona Tibor

Az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóság megyei vezetője arról számolt be, hogy hetente kapnak bejelentést. Legtöbbször a lakosságtól, és az ügyészség is rendszeresen fordul hozzájuk, hogy járjanak el állatkínzással kapcsolatos ügyben. A főállatorvos úgy látja, legtöbbször abból támad konfliktus, hogy a kutya elszökik, kárt tesz a szomszédoknál. Ez azonban nem feltétlenül tartozik az ő hatáskörükbe, hiszen a birtokvédelmi vagy kártérítési eljárásban is fel lehet lépni a tulajdonos ellen és nem a tiszti-főállatorvos vezette hatóságtól várni az intézkedést. Bejelentéskor vizsgálják a tartás körülményeit is, hogy megfelelnek-e a jogszabályoknak. Az esetenkénti szökés általában nem jár szankcióval, ha egyébként a gazda a tőle elvárható módon tartja az ebet. Elmondta, az általuk vizsgált esetek felében az állatvédelmi és nem az állat-egészségügyi törvény alapján szabnak ki bírságot.

Hasonló tapasztalatokról számolt a zalaegerszegi közterület-felügyelet vezetője, Horváth Attila is. Többnyire a peremkerületekből kérik segítségüket majdnem minden héten a kóbor kutyák miatt.

– Veszélyeztetik a közlekedőket vagy épp kárt okoznak, ilyenkor szabálysértési eljárást indítunk, vagy tetten érés esetén helyszíni bírság is kiszabható a tulajdonosra – magyarázta Horváth Attila. Ennek összege 5-150 ezer forintig terjedhet. Hozzátette, nem cél a bírságolás, s mivel az adott környezetben általában ismerik a kóborló kutyák gazdáit, a figyelmeztetés többnyire elegendő. Évente 10-20 esetben azonban szabálysértési eljárásig jut az ügy főleg, ha a tulajdonos semmi hajlandóságot nem mutat az előírások betartására, nem érdekli merre jár, nem oltatja, nem chipelteti kutyáját.

Ezeket törvényen kívüli ebeket a nyilvántartások alapján azonnal ki lehetne szűrni, hiszen a jegyzőknek háromévente számba kellene venni a kutyákat, de ez csak az elmélet. Pedig minden szabály felsorolása nélkül kijelenthető: a felelős állattartás nem ördöngösség, „pusztán" a fajta szükségleteinek megfelelő ellátást kell biztosítani.

De ezt még a profiknál sincs mindig így. A bevezetőben említett kijelentést ugyanis Orbán Sándor, a Zala Megyei Kynológiai Egyesület vezetője tette, aki szerint alkalmassági vizsgához kellene kötni a kutya tartását minden esetben. Hozzátette, erre van példa más országokban, azaz megfelelő tanfolyam sikeres elvégzése után veheti magához a kutyát a leendő gazda. Ez esetben nem fordulhatna elő, hogy az állatot szélnek eresztik, mert ráuntak vagy nem bírnak vele. Ezt ugyan megnehezítette a kötelező chippel jelölés, de nem szüntette meg, Hazánkban jelenleg csak a nagy haszonállatok tartásánál várnak el szakmai felkészültséget, és ez vonatkozik a veszélyes, illetve egzotikus állatokra is. A kedvtelésből tartott egyedekre lényegében nincs ilyen előírás.

Az ebtenyészők megyei elnöke ugyanakkor kritikusan fogalmazott azokról a tagjaikról, akik csak a pénzt látják a kutya tenyésztésében, vagy inkább szaporításban.

– Hiába előírás, hogy nagy testű kutyának 10, a kicsinek 6 négyzetmétert kell biztosítaniuk. Ha szóváteszem, azzal vágnak vissza, hogy a menhelyeken sem jobbak az állapotok – osztotta meg tapasztalatát Orbán Sándor.

Hát igen, a menhely, ám sokszor ez jelenti az életben maradás egyetlen esélyét az út mellé kidobott kutya számára. A gyepmesteri telepekre kerülő kutya ugyanis a kötelező 15 napos megfigyelés után elvileg elaltatható, amennyiben nem jelentkezik érte senki.

Ez azonban nem gyakorlat, különösen a menhelyek igyekeznek erőn felül befogadni minden négylábút. Ráadásul nemcsak az úgynevezett működési körzetükből. A nagykanizsai és zalaegerszegi telep vezetői legfőbb gondjukként arról számoltak be, hogy a községekből is visznek hozzájuk kutyákat, macskákat, miközben csak a városok ellátása lenne a feladatuk. A civil szervezetek által működtetett befogadótelepekre évek óta amúgy is ki lehetne tenni a telt ház táblát. Pedig a maguk eszközeivel mindent megtesznek az áradat csökkentésére. Az évente 3-400 kutyát és 30-40 macskát befogadó nagykanizsai Élettér Állat- és Természetvédő Egyesület például eddig három akciót hirdetett meg az ivartalanítás érdekében, közölte Varga Károlyné, az egyesület elnöke. Az első esetben ingyen végezték el a beavatkozást, a későbbiekben pedig az önkormányzat, illetve német társszervezetük támogatásának köszönhetően kedvezményes díjat számítottak fel. Ennek eredményeként 300-nál több kutya és félezer macska szaporodásának vetettek gátat.

– Erre a beavatkozásra rendszeresen sort kellene keríteni, mert egy-két év kihagyás után is újra megszaporodik az állomány, különösen macskáknál – tette hozzá, az egyesület titkára, Maros Sándorné.

A fórum résztvevői, akik leggyakrabban és legtöbbet foglalkoznak a körülöttünk élő kedvencekkel (balról-jobbra): dr. Boncz Attila, Lang Ferenc, dr. Rumi Kriszta, Abai Erika, Varga Károlyné, Gróf Krisztián, Horváth Attila, Maros Sándorné és Orbán Sándor. Fotó: Katona Tibor

Sikerként számoltak be róla, hogy az önkormányzat ebadó kedvezménnyel ösztönözte az ebek chipelését. Emellett az ivartalanított, illetve a menhelyről örökbefogadott kutya után nem kell adózni.

Az ivartalanítás támogatásra országos akció is indult a menhelyek számára. Ezt az információt dr. Rumi Kriszta, a zalaegerszegi Bogáncs állatotthont és -menhelyet működtető egyesület vezetője osztotta meg velünk. E szerint az állatorvosi egyetemen ingyen elvégzik a beavatkozást.

– Kutatások azt mutatják, hogy az országban közel 100 ezer kutya kóborol, ezért jelentős a Szabad a gazda nevű akció – magyarázta.

Tegyük hozzá, zalai állatvédőknek a lehetőség nem segít, mert az utazás, a szállítás költsége összevethető a beavatkozáséval. Remélhetőleg majd kiterjesztik az akciót a vidéki állatorvosok bevonásával.

Egyébként a Bogáncsnál is másfél százat körüli a kutyák létszáma, a macskákat pedig nem is számolják, de utóbbiak esetében legalább a további szaporulattól nem kell félni, mert csak ivartalanítás után engedik őket szabadba, árulta el Abai Erika, az egyesület operatív titkára.

A szabadon élő macskapopuláció szabályozása viszont reménytelen. Befoghatatlanok, s mivel veszettség ellen nem kell oltani, így számuk sem sejthető. Csak a gazdáknál élő állatoknál lehet bízni a felelős tartásban, az ivartalanításban, aminek egyébként nincs egészségügyi kockázata. Erről már dr. Gombos László zalaegerszegi állatorvos beszélt.

– A nem kívánt szaporulat megelőzése mellett gyakran a kutya agresszivitásának csökkenését is remélik az ivartalanítástól, de ez csak a hat hónapnál fiatalabb egyednél hozhat eredményt – mondta. – Ennél idősebb állatnál már kialakulnak olyan magatartási problémák, amit így nem lehet módosítani. Több százezer eseten figyelték meg Amerikában, hogy legkésőbb fél éves korig sort kell keríteni a beavatkozásra a pozitív eredmény érdekében, mert így az ivarérés nem változtatja meg a viselkedést. E téren is az ember felelősségét kell hangsúlyozni, ugyanis alapvetően a fiatal korban ért hatások határozzák meg a kutyát. Szerencsére mind többen tudatosan választanak fajtát, keresnek minket, tanácsot kérnek. El tudjuk ilyenkor mondani, miért fontos a chipelés, az oltás, melyek az alapvető tartási, egészségügyi tudnivalók, mi a kutyaiskola jelentősége – sorolta.

Nem hallgatta el azt sem, sokan csak akkor fordulnak már orvoshoz oltásért, chipelésért, amikor az eb megszökött, esetleg megharapott valakit.

– Az pedig tévhit, hogy ivartalanítással meg kell várni az eb felnőtté válását, az ivarérettséget, sőt a szukák egy almot hozzanak le. Ezt a vélekedést egészségi szempontból semmi nem támasztja alá, csak a felesleges kutyák számát gyarapítják ezzel a szemlélettel – szögezte le Gombos László.

Ha az emberi tényező szóba került, nem kerülhető meg: bármit tegyen a kutya, annak mindig a gazda az oka és a felelőse. Ez kultúra, nevelés kérdése, amit nem lehet elég korán kezdeni. A Bogáncs aktivistái az Ady-iskolában láttak hozzá, hogy a gyerekeket beavassák a kutyatartás alapjaiba. A fogadtatás nagyon kedvező, de elismerik, aktivistáik korlátozott ideje nem teszi lehetővé a tömeges oktatást. Az Élettér pedig tíz éve szervez nyári tábort, ahová az ország minden részéből érkeznek ifjú állatvédők.

– Két turnust tartunk, mert többre nincs időnk, erőnk, pedig lenne rá igény. Az egy hét alatt a gyerekek a menhelyen foglalkozhatnak a kutyákkal, a gyakorlatot elméleti oktatás egészít ki és teszt zárja. Ők felelős állattartók lesznek – mondta Maros Sándorné.

Talán nincs messze az idő, amikor az iskolai oktatás, az alaptanterv részévé válnak majd a ház körüli kedvencek megfelelő tartásához szükséges ismeretek, fogalmazódott meg az igény. Igaz, ehhez meg kell teremteni annak a lehetőségét is, hogy kutya és gyerek találkozzon, mert ezt csak könyvből nem lehet elsajátítani. És nem csak a kutyák, macskák érdekében, mert egy társadalmat minősít, ahogy az állatokkal bánik.

– Az lenne az ideális, ha a befogadó család még a kutya érkezése előtt készülne fel a jövevényre – szögezte le Gróf Krisztián, a Zalai Kutyasuli egyik vezetője.

Ez a jövő, de az is örvendetes, hogy ha már kölyökkorban 3-6 hónapos kutyával keresik őket, így már a kutyaóvodai oktatáson megelőzhetők a későbbi hibák. Tanfolyamaikat jelenleg másfél százan látogatják. Gróf Krisztián úgy látja, a házőrzőnek, kerti tartozékként, négylábú riasztónak tartott kutyák gazdái nem sokat tesznek azért, hogy az állat nevelésével megismerkedjenek. A másik véglet, amikor szinte gyerekpótlékként kezelik a családban a kutyát, és csak akkor fordulnak hozzájuk, amikor a baj bekövetkezett: megszökött a kutya vagy agresszívvé vált. Innen sokkal nehezebb visszatéríteni a helyes útra a gazdát és kutyáját. Ha a foglalkozás kölyökkorban kezdődik, akkor rengeteg sikerélménnyel gazdagodhat mindkét fél, fogalmazta meg véleményét Gróf Krisztián.

Most kezdődő sorozatunkban ehhez is próbálunk segítséget nyújtani olvasóinknak.