Fogyatékkal élők Zala megyében

Az összeírást végző Központi Statisztikai Hivatal által publikált adatok szerint a fogyatékkal élők legtöbbje (a válaszok fele, összesen 6118 személy) mozgássérült volt, míg a második illetve harmadik szerzett vagy vele született fogyatékosság az országos helyzethez hasonlóan Zalában is a gyengén- valamint aliglátás (1861), illetve a nagyothallás (1650).

Az értelmi fogyatékosok (1335) aránya a fogyatékkal élőkön belül 11 százalék, de százból kilencen voltak a mentálisan sérültek (1126), és ugyanilyen arányt képviseltek a súlyos belszervi elváltozással élők (1260).

A statisztikusok rámutatnak: a halmozottan fogyatékosok aránya sem alacsony a teljes népességben, erre lehet következtetni abból, hogy a fogyatékkal élők létszáma a cenzus szerint ötödével alacsonyabb volt, mint a megjelölt fogyatékoké.

A különböző testi, lelki vagy mentális sérülések gyakorisága nemenként több esetben jelentős különbségeket mutatott, sorrendjükben is voltak eltérések, de a felsorolt hat, legsűrűbben előforduló típus férfiaknál és nőknél azonos. Ugyanakkor kiemelhető: a nők körében a mozgáskorlátozottság, illetve az alig- és gyengénlátás is jóval gyakoribb.

Az országos trendhez igazodva a férfiak körében majdnem négyszer akkora az autizmus, mint a gyengébb nem esetében.

A fogyatékkal élők ötöde 50-59 éves, 19 százalékuk korcsoportja a 60-69 esztendős, harmaduk pedig 70 éves vagy annál idősebb. Megfigyelhető, hogy a kor előrehaladtával folyamatosan nő a fogyatékosság aránya, a legjelentősebb aránybeli ugrás pedig az 50 éves kor elérésekor figyelhető meg. Gyermekkorban 1,3, 80 éves kor felett pedig 15 százalék a fogyatékosok aránya, miközben a legfiatalabbaknál az értelmi fogyatékosok hányada kiugróan magas: az összes fogyatékkal élő gyerek 34 százaléka ebbe a kategóriába tartozik. Megfigyelhető az is, hogy ifjú korban a mozgásszervi problémák jelenléte jóval alacsonyabb, a gyengénlátás viszont már a gyerekeknél is az egyik legnagyobb odafigyelést igénylő probléma. Gyakorisága korcsoportonként változik, 13 és 16 százalék között mozog.

Résztvevők a zalaegerszegi, fehér bot napi ünnepségen. Megyénkben több mint kétezer látásfogyatékos ember él Fotó: archív/Pezzetta Umberto

Saját bevallása szerint Zala megyében 48,5 ezer ember élt tartós betegséggel a népszámlálás pillanatában: 39 éves korig arányuk korcsoportonként 3 és 5 százalék között mozgott, majd a korral együtt jelentős mértékben növekedni kezdett. A tartós betegséggel élők 46 százalékát (ugyanez az arány a fogyatékosoknál csupán 15) nem akadályozta betegségük semmilyen tekintetben.

A legtöbb gondot az összeíráskor adott válaszok szerint a napi rendszeres tevékenység elvégzése, valamint a közlekedés okozza, a fogyatékkal élők mindkettőt válaszaik felében megjelölték. Az önellátás, a tanulás, a munkavállalás terén nagyjából egynegyedük szorult támaszra. A közösségi életben a fogyatékkal élők nagyobb hányada boldogult önállóan, itt a legtöbb gond (33 százalék) a siketek (a megyében 228-an élnek) esetében adódott.