Gellénházán nyolc éve újra él a hagyomány

Pénteken délután a kultúrház klubtermében a Galagonya citerazenekar amúgy is hagyománytisztelő, népszokásokon cseperedő diákjai három szülő, Szőcs Tímea, Horváth Marianna, és Péter Helga, valamint a citerazenekar lelkes vezetője, Kulcsárné Csejtei Marianna segítségével újabb betlehemes falujárásban mesterkedtek.

– Tegnap este már húsz házhoz bekopogtattunk, és mindenhol nagy örömmel fogadtak bennünket – mesélte Csejtei Marianna, miközben pásztorok subáját, kenderkóc bajuszát, illetve angyalkák szárnyait igazgatta. – Ma három csoporttal kelünk útra, az egyik Petrikeresztúr házaiba indul. Biztos vagyok benne, ma sem csapják be az orrunk előtt az ajtót. Sőt, már várják is, hogy menjünk. Inkább az a bajunk, hogy nem jutunk el mindenhova.

Baki Szilvia fodrászatában sem csak tapsot arattak a gyerekek, finomságok is kerültek a tarisznyába. Fotó: Fincza Zsuzsa

A két angyal, Balatoni Zsófia és Szabó Kornélia, a négy kispásztor, Bakos Patrik, Elmond Richárd, Bátorfi Gergő és Benkő Dániel István, a két „öregpásztor": Iváncsevics Márk és Bedő Bálint. Eleinte együtt mendegélünk, aztán két csoportra oszlunk.

– Be szabad-e vinni a betlehemet? – zörgetünk be aztán Szabó Istvánné házának ajtaján.

– Gyertek csak angyalkáim! – mondja repeső örömmel a hangjában Ilonka néni. – Már vártalak benneteket!

A hagyományok szerint özönlünk be: először az angyalka a betlehemmel, aztán a pásztorok. „Kolbászos jó estét, gazda!", „a gazdasszony, terítse meg fehér abrosszal az asztalát!" – hangzik a köszöntésük. Végül betoppan a süket, öreg pásztor, aki, ha megéri „azt az áldott jó kukoricakapálást", éppen 365 éves lesz, s akinek mindenről a móka, a kolbász és az itóka jut az eszébe.

Ilonka néni mosolyogva nézi a jelenetet, a végén süteménnyel kínálja a hírvívőket, majd almát, szaloncukrot pakol a pásztorok tarisznyájába.

A betlehemezők családjának is jár a köszöntés, így Benkőékhez is bevisszük Jézuskát.

– Ez a szép, régi népszokás nálunk már évek óta az ünnep része. Örülünk, hogy megtisztelnek vele bennünket – így Benkő Istvánné.

Baki Szilvia fodrászüzletében népes publikum előtt adták elő a pásztorjátékot a gyerekek, s kaptak érte hatalmas tapsot, meg minden földi jót.

Kicsit odébb Kovács Ferencné, Marika azt mondta: az egész család zokon venné, ha elkerülnénk a házukat.

– Anyukám mindig sírt is örömében, amikor bekopogtattak hozzánk a Jézuskával – emlékezett gyerekkorára.

Itt is szorítunk helyet a pásztortarisznyában a sok ajándéknak, aztán búcsúzunk: Boldog karácsonyt!

A pásztorok éneke

„Elaludtunk az erdőben, csendes üzenet jött a fülünkbe./A madarak énekelnek, a vadak zengedeznek,/Hideg télben, meleg nyárban, Nosza Jónás fia, te is kelj föl,/Köpüljünk a Jézuskának tejecskét, vajacskát.../Sonka, kolbász, szalonna,Pásztoroknak jó volna, ha a gazda nyújtana,/Egy icce bor melléje,/Ha a gazda nyújtana, pásztoroknak lecsúszna."