A szociális temetésről

A napokban írtunk arról, hogy bevezetik a szociális temetést 2014 január elsejétől. A temetésre kötelezettek vagyoni helyzetüktől függetlenül igényt tarthatnak erre az ellátásra, amelynek a lényege, hogy ingyenesen (közpénzből) biztosítanak   számukra a temetéshez sírhelyet és kellékeket (koporsót vagy urnát és sírjelet). A temettető azonban csak akkor veheti igénybe mindezt, ha vállalja, hogy kiássa a sírt, megmosdatja és felöltözteti az elhunytat (amennyiben nem kórházban halt meg), gondoskodik a temetőn belüli szállításáról, a koporsó vagy urna földbe helyezéséről és a sír visszahantolásáról.

A temetők üzemeltetőinek feladata, hogy szociális parcellákat jelöljenek ki, kézi szerszámokat adjanak  a temetésben közreműködő hozzátartozónak, és ellenőrizzék, hogy  a temetés során  betartja-e a munkavédelmi és közegészségügyi előírásokat.

A morális szempontból sokat bírált szabályozáshoz az üzemeltetők régóta várták a részletszabályokat tisztázó kormányrendelet megszületését. Eddig ugyanis az sem volt teljesen világos, hogy minden temetőben ki kell-e alakítani  szociális parcellát vagy elég egy településen egy temetőben.  A kormányrendelet tisztázza, hogy minden köztemetőben  ki kell jelölni a parcellát, amelyben a sírhely első megváltása ingyenes az eltemettetőnek.

A szabályozás szerint szociális temetést a megkeresést követő öt napon belül lehet kérni az elhunyt utolsó lakhelye szerinti önkormányzatnál, A jogszabály azt is kimondja, hogy az önkormányzat gondoskodik a többi között a temetési helyről, a holttest szállításáról, esetleges hamvasztásáról. A dokumentum meghatározza az elhunyt hűtésének hatósági árát, továbbá megszabja a hamvasztási díj legmagasabb összegét.