Kis iskola nagy versenye

A lovászi általános iskola tavaly már szervezett egy hasonló versenyt, annak sikere ösztönözte az intézményt - elsősorban Csáki Lajos történelem-földrajz szakos tanárt -, hogy ismét felvállalja a verseny koordinálásával és lebonyolításával együtt járó nehézségeket.

- Szeptemberi felhívásunkra 26 nevezés érkezett - magyarázta Gráberné Rétyi Erzsébet, a három fős zsűri egyik tagja. - A csapatoknak először két írásbeli forduló feladataival kellett megbirkózniuk. Készítettek igényesen megrajzolt térképeket, írtak verset, továbbá egy végvári katona nevében levelet az életükről, valamint összefoglalót a reformációról is. A kreatív tevékenységek mellett a tanulók feladatsorokat oldottak még meg. A teljesítményük alapján a döntőre tíz csapatot hívtunk meg.

A nyertes csapat és szervezők: Cserti Anikó igazgató, Izsó Ferenc, Kedves Máté, Csáki Lajos (a verseny szervezője), Zanathy Barnabás, Csetényi Tamásné felkészítő tanár, Bucsy Benjamin, Zsapka Andrea (felkészítő tanár). Fotó: Gyuricza Ferenc

Cserti Anikó, az iskola igazgatója mindezt azzal egészítette ki: már első alkalommal meglepetéssel vették tudomásul, hogy a verseny iránt milyen élénk volt az érdeklődés, illetve milyen távoli településekről is érkeztek csapatok. Így volt ez az idén is, a Dunántúl szinte teljes területét lefedték a jelentkező iskolák, így a döntőben Zala, Győr-Moson-Sopron, Veszprém, valamint Komárom-Esztergom megyei intézmények diákjai szerepeltek.

A legjobb teljesítményt a balatonalmádi csapat, vagyis az Almádi Honvédők nyújtották, akik mindössze fél ponttal előzték meg a tatabányai Janicsárok négyesét. A harmadik helyen egy zalai csapat, a Borsfai Janicsárok végeztek.

A verseny végén a zsűri nemcsak a diákok teljesítményét és a felkészítő tanárok munkáját értékelte, de azt is kiemelték, hogy egy viszonylag kis létszámú intézmény ritkán vállal fel országos versenyt, ezért mindenképpen elismerés illeti a Buda Ernő Általános Iskola kollektíváját. Cserti Anikó ígéretet tett arra, hogy a hagyományt a jövőben is folytatni fogják.

A török világ, azaz a középkori Magyarország másfél évszázada eseményekben gazdag időszak volt. Az állandó harcok és csatározások mellett mecsetek, dzsámik, fürdők épültek, egy új kultúra rakta le gyökereit hazánkban. Ekkor ismerkedett meg az ország népessége a kávézás szertartásával, virágok nyíltak a kertekben, s nyelvünk is gazdagodott, számos jövevényszavunk származik ebből az időszakból. A török ellenes harcok az irodalomra is hatással voltak, versek, novellák, regények hálás témája a török-magyar viszony.