Fórum földről, bejelentésről

A Zalai Hírlap Az olvasó kérdez rovatának múlt hétfői vendége dr. Mészáros Levente, a Zala Megyei Kormányhivatal Földhivatalának vezetője volt. (A felmerült kérdések és válaszok összefoglalóját, az ígért szombat helyett a hóvihar okozta anyagtorlódás miatt közöljük csak ma.) Szünet nélkül érkeztek a telefonhívások a földhasználattal, az osztatlan közös tulajdonokkal kapcsolatban. A kérdésekből kitűnt, a hétköznapi szóhasználat s a jogszabályi meghatározás nem mindig esik egybe, ami félreértésekre adott alkalmat. Tehát a legfontosabb: a földhasználatot akkor is be kell jelenteni, ha az adott földrészletet (laikusra fordítva: egy helyrajzi számon szereplő teljes terület, aminek lehetnek alrészletei), ami lehet szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, gyep, nádas, fásított terület vagy épp halastó, senki sem műveli, használja.

Ugyanis többször azt vetették fel olvasóink, hogy a birtokukban lévő területtel senki sem foglalkozik, mert olyan kicsi vagy a fekvése miatt nem lehet, nem érdemes hasznosítani. A földtörvény viszont előírja, hogy a termőterületekről gondoskodni kell, tehát a jog szerint mindenképpen van használó. A bejelentést pedig annak a személynek vagy szervezetnek kell megtennie, aki a föld használója. Adott esetben ez az ingatlan tulajdonosának vagy a haszonélvezeti jog jogosultjának a kötelessége, amennyiben a használatot más külső személynek, szervezetnek nem engedte át. Abban az esetben, ha a földnek több használója van, akkor mindenkinek be kell jelenteni a saját földhasználatát.

Ügyfelek várakoznak a földhivatalban a megyeszékhelyen. A bejelentési kötelezettség hatására sokszorosára nőtt  a forgalom (Fotó: Pezzetta Umberto)

Ennyi bevezető után kezdjük talán a legkönnyebben megválaszolható és gyakran elhangzott felvetéssel, ami a belterületeket érintette. Tehát a településeken belül, a portáknál, a lakóházak körül művelt földeket nem kell bejelenteni.

- Ha viszont a belterületen egy hektárnál nagyobb az ingatlan és a művelési ág is szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, például szántó, akkor már be kell jelenteni a használatát, de ezt korábban is meg kellett tenni - magyarázta dr. Mészáros Levente.

A bevezetőnkben említett külterületi földeket Guitprecht Károly birtokolja, aki emellett testvérével magáénak tudhat 1000 négyzetméter zártkertet.

Nos, ezek esetében a fórum óta jelentős változás történt. A kormány támogatja a parlament mezőgazdasági bizottságának törvénymódosító indítványát. E szerint a földhasználati bejelentési kötelezettség nem terjed ki a zártkerti ingatlan tulajdonosára, ha azt maga a tulajdonos használja, vagyis a tulajdonosnak a saját földhasználatát nem kell bejelenteni. Az ettől eltérő használatnál azonban a bejelentési kötelezettség továbbra is megmarad. Aki tehát a zártkerti földrészletet haszonélvezeti jogánál fogva vagy a tulajdonossal, illetve a haszonélvezővel kötött megállapodás alapján használja, annak a használatot az általános szabályok szerint továbbra is be kell jelentenie.

A bevezetőben említettnél bonyolultabb helyzetet osztott meg velünk Proszonyák Gábor, aki sokadmagával külterületi osztatlan közös tulajdonban birtokos. Megkapná a tulajdonostársaktól haszonkölcsönbe az egész földrészletet, amit egyébként gazdálkodóként művel.

- A szabályok szerint, ilyen esetben a tulajdonostársaknak egymás között használati, megosztási megállapodást kell kötniük. Azaz, az elkészítendő megosztási vázrajzon láthatónak kell lennie, hogy ki, melyik részt használná természetben. Ez alapján lehet megkötni a földhasználati megállapodásokat - magyarázta.

- S mit tegyek, ha nem minden tulajdonostárs fogadja el a felosztást? Sokan az ország másik felében laknak, ennyi embert nem tudok végigjárni, ráadásul ez olyan költséggel járna, hogy annyit nem ér az egész. Így viszont nem tudom bejelenteni a földhasználatot. Aki ezt a szabályt hozta, az nincs tisztában a valósággal - fogadta a választ olvasónk.

- A jogszabály kínál azért megoldást, ha például elérhetetlen a tulajdonostárs. Ha megállapodás emiatt nem jön létre, akkor a helyben lakó és földrészletet használni kívánó tulajdonostárs jogosult dönteni. A pontos válasz csak a konkrét ügy ismeretében adható meg, ezért személyesen keressen fel, mert a föld használatát mindenképpen rendezni kell - ajánlotta fel segítségét a hivatalvezető.

Talpalatnyi föld miatt főhet a feje Antal Lászlónénak, akinek két gyermeke örökül kapott Oltárc külterületén 59 aranykorona értékű osztatlan közös tulajdonban 0,03 aranykoronányi részt.

- Művelhetetlen, megközelíthetetlen helyen fekszik, a többségi részt használó tulajdonostársnak hiába ajánlottuk fel megvételre, használatra, nem kell neki. Ezt jelentsük be? Erről használati vázrajzot se lehet készíteni, mert a térképen a vonal vastagabb nála. Ilyenkor mi a teendő? - kérdezte Antal Lászlóné.

- A jogszabály szerint pedig a használati megosztásról megállapodást kell kötni az összes tulajdonosnak, amihez mellékelendő a vázrajz is. Az irányító hatóságunkat megkeresem, hogy mi a teendő abban az esetben, ha ez műszakilag nem oldható meg - tett ígéretet dr. Mészáros Levente.

- Miért kell felesleges bejelentésre kötelezni az embereket? - vetette fel olvasónk. - Ha a földrészletre nincs bejelentett használó, akkor automatikusan a tulajdonost kell annak tekinteni. Annak az adatai pedig megtalálhatók a nyilvántartásban - foglalta össze sokak véleményét Antalné.

- Részben igaza van, de sokszor kiderült, hogy nem a tulajdonos a használó, ám az utóbbi ezt nem jelentette be. Rendezni kell például a felhagyott földek helyzetét is, hogy lehessen tudni, ki kötelezhető a hasznosításukra, amit viszont a földtörvény előír - vetette ellene a hivatalvezető.

- Kötelezni lehet majd minket, hogy ekkora területet használjunk, műveljünk? Hiszen az egyszeri odautazás többe kerül, mint amennyit az egész ér - kérdezte olvasónk.

- Ez úgy is rendezhető, ha a földrészletet eladják vagy felajánlják a Nemzeti Földalapnak - javasolta a hivatalvezető.

A megyei földhivatal vezetője, dr. Mészáros Levente leszögezte: - A használat bejelentése egyértelműen a földhasználó kötelessége (Fotó: Pezzetta Umberto)

Fazekas Ferencné sokadmagával a megyeszékhely határában birtokol osztatlan közös tulajdonú 5,5 hektár gyepből 137-ed részt. A teendőiről így tájékoztatta dr. Mészáros Levente: - Tessék a földhivatalt felkeresni és a földhasználati nyilvántartásban megnézni, van-e a földrészletnek bejelentett használója, mert elképzelhető, hogy már regisztrált. Ez esetben, ha a bejelentés az egész földrészletre vonatkozik, akkor bejelenteni nem kell, csak a tulajdonostársakkal közösen készítsék el a használati megállapodást, abban az esetben, ha a bejelentett használat megszűnik. Ha valamilyen okból már az egész földrészlet bejegyzett, akkor amíg valamelyik szerződés le nem jár, szerintem nem kell használati rendről szóló megállapodás, használati megosztási vázrajz - szólt a válasz.

Nem kellett a bejelentéssel foglalkozni annak a szalapai olvasónknak, aki a birtokában lévő szántót, illetve szőlőt bérbe adta. Ez esetben a használó, tehát a bérlő kötelessége bejelentés. Aki gondos akar lenni, kérdezze meg a bérlőt erről vagy megtudakolhatja a földhivatalban is, hogy megtörtént-e a regisztráció.

Nem kell bejelenteni a külterületi hegyi birtokok között húzódó, közös tulajdonban lévő utat sem, amennyiben ez így szerepel a földhivatali nyilvántartásban. Ez a válasz egy megyeszékhelyi olvasónk kérdésére hangzott el.

Elbirtoklással rendezni lehet és ajánlott is annak az öt testvérnek a birtokában lévő, osztatlan közös tulajdonú területnek a sorsát, amelyet kizárólag az egyik tulajdonostárs használ több évtizede. Ezt javasolta dr. Mészáros Levente annak az asszonynak, aki 1600 négyszögölt művel.

- Ez után a használat bejelentése egyértelműen a használó kötelessége. Viszont míg ez nem zajlik le, a többi tulajdonostárssal használati szerződést kell kötni, mégpedig április 30. előtt, hogy regisztrálható legyen a földhasználat. Az elbirtoklási eljárás ettől függetlenül elindítható - tanácsolta.

Végezetül: a bejelentéshez szükséges formanyomtatványok az interneten elérhetők a foldhivatal.hu oldal Nyomtatványok menüpontjánál. A kitöltéshez a tulajdoni lapon szereplő művelési ág figyelembevételével eldönthető, van-e bejelentési kötelezettség. A tulajdoni lap ingyen megtekinthető a földhivatalban, de csak az adott járási földhivatal illetékességi területébe tartozó. Az aláírt papírok, a személyi okmányok másolatával kiegészítve postán is beküldhetők a földhivatalba. Azok a földhasználók, akik január elsejéig már regisztráltak a nyilvántartásban, az adataikat ki kell hogy egészítsék március 30-ig. Magánszemélyeknek a személyi azonosítót és az állampolgárságot, szervezeteknek a statisztikai azonosítót kell pótlólag közölniük. Ha több helyen van kiegészítendő bejelentett földhasználat, akkor elegendő az egyik illetékes földhivatalhoz eljuttatni az összes területre vonatkozó bejelentést. A többieknek április 30-ig kell a föld használatát bejelenteniük.

A földhasználat bejelentéséről szóló törvényi előírás a hazánkban zajló jogalkotás mintapéldája. Valahol, valaki - leginkább politikus, mert szakember ilyet nem csinál - kitalál valamit valaminek a betarthatatlanul rövid határidejű megoldására. Ezt ellenvetés nélkül áteresztik a törvénygyáron, aztán meglepődnek, ha nem működik. Az olyan sokszor hivatkozott emberek pedig okkal háborognak. Felelős  nincs. Azért legalább egyszer egy illetékes, az ötletgazda kiállhatott volna a nép elé, hogy elismerje: ostobaságot csinált. Ez nálunk nem szokás. Először el kezdték értelmezni azt, amit megalkotni se lett volna szabad. Aztán megváltoztatták, de még mindig nem működött. Ekkor eltörölték. Egy részét, ami a legnagyobb felzúdulást váltotta ki. Pedig az egész szabályozásból legfeljebb annyinak van értelme: be kell jelenteni a föld használóját, ha az nem azonos a tulajdonossal.