Beszélgetés Fekete György keszthelyi fegyvergyűjtővel

A tárlathoz ugyanis 19 korabeli dísz- és katonai fegyvert adott kölcsön, köztük huszárszablyákat, lovassági karabélyokat, puskákat, vérteket, kardokat. De hogyan is kezdődött?

- Gyerekkorában szinte minden kisfiú vonzódik a fegyverekhez, és lejátssza a maga kalandfilmekből ellesett fakardos csatáit. Így voltam vele én is - kezdni. - Emellett azonban egy konkrét élmény is segítette az elköteleződést, kaptam ugyanis édesapámtól egy 1861-es mintájú gyalogos tiszti szablyát és egy tőrt. Ez alapozta meg a gyűjteményt, s a vonzalmat a történelemhez.

Pedig édesapjában is csak civil vonzalom élt históriánk tűzben edzett rekvizítumai iránt, az egész család a nagyszülőkig visszamenőleg szállodákkal, vendéglátással foglalkozik. Fekete György maga is harminc évet töltött el a Danubius Rt. balatoni és hévízi gyógyszállóinak igazgatásával.

(Fotó: Katona Tibor)

Az ifjúkorban elvetett mag aztán az idő múltával terebélyes fává növekedett, a szenvedély egyre több figyelmet és anyagi áldozatot követelt hódolójától.

- A nyolcvanas években mások commodore számítógépekkel tértek haza külföldi útjaikról, én azonban fegyverekkel - idézi némi öniróniával. - Bármilyen hihetetlen, de abban az időben egy német, svájci vagy olasz börzén kedvezőbb árakon lehetett hozzájutni magyar, illetve osztrák fegyverekhez mint idehaza.

A rendszerváltást követően Magyarországon is lendületet vett az antik fegyverek kereskedelme, ennek köszönhetően újabb beszerzési források nyíltak meg előtte.

- Specializálódott-e valamelyik történelmi korra? - tudakoljuk.

- Tág határok közt gyűjtök, a teljes magyarországi hadtörténet és hadszíntér érdekel - feleli. - E vonulat adja a fő csapásirányt, ami kiegészül a történelmünkhöz szorosan köthető háborúk emlékeivel, tehát a török hadak és a monarchia seregeinek fegyverei sem hiányoznak a kollekciómból.

Mára az arzenál mintegy 150 darabosra kerekedett, nem csoda, hogy lakásuk szinte minden helyiségét múzeumi miliő lengi be.

- Milyen karbantartást igényelnek e tárgyak?

- A portalanításon túl időnként fegyverolajjal szükséges kezelni őket. A barátok, érdeklődők gyakorta kézbe veszik őket, s az ujjak zsíros, savas tapintása rozsdásodást indíthat el a kardok, szablyák pengéin, oda kell tehát erre figyelni.

Gyűjteménye legrégibb darabja egy honfoglalás kori magyar szablya, amit egy németországi árverésen szerzett meg. Ugyancsak szívének kedves különlegesség egy 16. századi huszár tárcsapajzs. Jellegzetes védőfegyver volt ez, ami az ekevas formájára emlékeztet. Ritkaságnak számít, ráadásul az övé meglepően jó állapotú.

Különösen becses fegyver az 1837-es tiszti szablya, aminek pengéje kész históriás könyv. E darab látható látható is a Göcseji Múzeum kiállításán. A pengébe a Forgács családra utaló feliratot véstek, az egyik oldalon: Vágd fiam Forgács vágd, tiéd leszen Gyimes és Gács, míg a másikon: Ezt parancsolja neked Elizabeth, Magyarország királynője olvasható.

- A Forgács család még az 1300-as évek végének trónviszályos időszakában szerezte nemesi birtokait, a pengébe maratott szöveg a felemelkedésükre utal - magyarázza.

Hogy mire is pontosan? Az egyik ős, Forgách Balázs 1386. február 7-én udvari összeesküvés keretében merényletet követett el a frissiben királlyá koronázott II. Károly ellen, aki pár nap múlva meg is halt. Tette ezt Nagy Lajos király özvegye, Erzsébet és Garai nádor biztatására. E politikai gyilkosság jutalmaként kapta a család birtokokat. A merényletet több korabeli forrás is leírta, s metszeten is megörökítették.

A múzeumi tárlaton láthatunk még gyűjteményéből bécsi légiós tiszti kardot, aranyozott nemesi díszkardot, ami a reformkor elegáns mementója. De lelkéhez közel állnak az egyszerű katonákat szolgáló fegyverek is.

- Egy fegyvergyűjtemény akkor érdekes, ha az ember egy-egy tárgy történelmi hátterét is feltárja, megismeri - utal szenvedélyének kultúrtörténeti vetületeire Fekete György. - Jómagam is gazdag irodalmat gyűjtöttem össze, s a hosszú téli estéken e könyveket böngészve néha még ma is új eredményekre, felismerésekre bukkanok.

Tavaly Keszthelyen a Balatoni Múzeumban kerültek közönség elé fegyverei, valamint nyár elején Ópusztaszeren, a nyeregszemle keretében.

- A Kárpát-medence, és távolabbi országok hagyományőrző csoportjai gyűltek ott össze, s felkértek egy kiállításra. A huszárság volt a fő téma, a napóleoni háborúktól a második világháborúig.

A hasonló felkéréseknek azóta tud inkább eleget tenni, hogy két éve nyugdíjba ment, s több lett a szabadideje.

- Azt vallom, egy gyűjtemény akkor értékes igazán, ha legalább időnként közkinccsé teszünk belőle valamit. Az emberek hadtörténeti ismeretei roppant hiányosak, de ha valami megfogható, konkrét tárgy is társul a történelmi tényekhez, mindjárt könnyebb felkelteni az érdeklődést. A mostani kiállítás témája az 184849-es szabadságharc, ami az újkori magyar hadtörténelem legdicsőségesebb fejezete. Olyan patetikus évek voltak ezek, amelyek a ma emberét is el kell hogy gondolkodtassák. Annak örülnék a legjobban, ha minél több diák megnézné ezt a kiállítást. S nem csak a fegyvereket, hiszen nagyon sok minden kiderül itt azokról is, akik a kardokat forgatták, a puskákat a vállukhoz emelték...