Batthyány-Strattmann nyomdokán

A kegyhelyként ismert Homokkomárom ugyanis valamikor Batthyány-birtok volt (gróf Batthyány Lajos, Magyarország nádora és Kanizsa ura 1744-ben királyi adományként kapta meg a települést és környékét), csakúgy, mint Körmend és a horvátországi Ludbreg. Ráadásul a homokkomáromi kegytemplom - melynek építése 1722-ben kezdődött el - 1938-as külső-belső nagyfelújítása Boldog Batthyány-Strattmann Lászlónak, a település akkori kegyurának nevéhez fűződik, akinek egyik csontrelikviáját a templom mellett található Nyolc Boldogság Közösség róla elnevezett kápolnájában őrzik. Nyilvánvalóan kár lenne ezt az adottságot nem kihasználni.

- A Boldog Batthyány-Strattman László-zarándokúttal kapcsolatos elképzelés nagyon kezdetleges fázisban van, de néhány egyeztetésre máris sor került az ügyben - hangsúlyozta a Homokkomáromot oldallagosan ellátó újudvari helyettes esperes-plébános, Szűcs Imre. - Jeleztem az ötletet dr. Veres András szombathelyi megyéspüspöknek, hiszen ő Körmend révén érintett, míg Ludbreg vonatkozásában a varasdi püspök - mindketten pozitívan fogadták a kezdeményezést.

Szűcs Imre plébános a Nyolc Boldogság Katolikus Közösség Boldog Batthyány-Strattmann Lászlóról elnevezett kápolnájában. Fotó: Szakony Attila

Batthyány-Strattmann Lászlót 2003-ban avatta boldoggá a Szentatya. A szegények orvosa 1870-ben látta meg a napvilágot és egész életében jelszava - "Hűséggel és szeretettel" - szerint élt, fő céljának a szegények krisztusi szeretettel való gyógyítását tekintette. Az előbb általános orvosi, majd sebészi és szemész képesítést szerző doktor kedvességének, tudásának híre hamar messzire jutott. Még elhunyt nagybátyjától örökül kapott körmendi kastélyának egyik szárnyában is kórházat alakított ki. Gyakran hangoztatta, hogy ő csak a beavatkozást végzi, a gyógyulás Isten ajándéka. Betegei a sok jóért, amit tőle kaptak, már életében szentnek tartották. Az öregkorral és a betegséggel járó szenvedést is krisztusi alázattal tűrte, mígnem 1931. január 22-én (épp a héten ünnepeltük emléknapját) Bécsben örökre lehunyta szemét.

A relikviát, mely csontjának egy szilánkját őrzi, Tibola Imre, volt szombathelyi nagyprépost hozta Homokkomáromba Szűcs Imre közbenjárására.

- A boldoggá avatás után kerestem meg a nagyprépost urat a kéréssel, pontosan azért, mert Homokkomárom Batthyány-Strattmann László birtoka volt - magyarázta Szűcs Imre. - Sokszor megfordult itt, s az évek folyamán ez a tény méltatlanul feledésbe merült. A kérés nyitott fülekre talált, s ezt a csontereklyét kaptuk ajándékba. Sokáig a kegytemplomban őriztük, de amikor elkészült a Nyolc Boldogság Katolikus Közösség kápolnája - mely éppen a boldoggá avatás tiszteletére Batthyány-Strattmann László titulusra lett megáldva -, áthoztuk ide.

A csontereklye. Fotó: Szakony Attila

A plébános hozzátette: a zarándokút fontos állomása lenne lelki-hitéleti szempontból a ma már Horvátországhoz tartozó Ludbreg is, ahol szent vér csoda történt. (A legenda szerint egyszer a Szent Kereszt-kápolnában, nem mellesleg a Batthyány-család palotájában miséző pap kétségbe vonta, hogy a kenyér és bor valóban Krisztus testévé és vérévé változik, mire a kehelyből emberi vér folyt ki.)

Vargovics Józsefné, a nagykanizsai horvát nemzetiségi önkormányzat elnöke szerint már csak azért is van létjogosultsága egy határon átnyúló zarándokútnak, mert Horvátország júliusi uniós taggá válásával lényegében eltűnik a határ, s nem lesz, ami elválasszon minket, magyarokat horvát testvéreinktől. S ha már a két nép közti együttműködés gazdasági vonalon bizonyosan szélesedik majd, miért ne történhetne meg ez a hitélet vonatkozásában is? No és azt is fontos megemlíteni (mint összekötő kapcsot), hogy a nagykanizsai horvátok immár 10. éve július 13-án hagyományosan horvát szentmisét rendeznek Homokkomáromban.

- Azt gondolom, a zarándokút létrehozása nem csak a magyarok, hanem a Dél-Zalában, a Mura mentén és az anyaországban élő horvátok hitéletének erősítése szempontjából is fontos momentum lenne _ szögezte le, hozzátéve, a kanizsai horvátok már Marija Bistricára, vagy éppen Ludbregbe is szerveztek zarándokutat, ezek a kegyhelyek tehát nem ismeretlenek előttük. _ Nem utolsó sorban, a fiatalok számára is rávilágíthatnánk általa arra, hogy mennyire fontosak a közös gyökerek, ami a Batthyány-család történetéből is kitapintható.

A szegények orvosa

Vargovics Józsefné jelezte: szívesen részt vesznek a zarándokút megvalósításában akár szervezéssel, akár pályázatírással.
Dr. Veres András szombathelyi megyéspüspök (az egyházmegye az eisenstadti püspökséggel együtt részt vett Batthyány-Strattmann László boldoggá avatási eljárásban) megkeresésünkre elmondta: az ötletnek nagyon megörült, hiszen az egyházmegye boldogjáról van szó.

- Nyilvánvaló, hogy erkölcsi kötelességünk Boldog Batthyány-Strattmann László tiszteletét erősíteni - jelentette ki a püspök atya. - Hiszen olyan boldogról, szentről van szó, aki a ma embere számára is példakép lehet. Korban sincs tőlünk messze, másrészt pedig mindannak, amit ő átélt Trianon előtt és után, a mai napig van hatása a magyar társadalomra. Ezért óriási dolog lenne, ha minél többen megismerhetnék az ő személyiségét, életművét, illetve rajta keresztül azt a kort. És nem utolsó sorban: életszentsége talán a ma élők közül is sokakat megindítana