A magyar vállalkozásokat sújtja jobban a közműadó

Mint az közismert, a január elsejétől hatályos, a közművezetékek adójáról szóló törvény alapján a közművek tulajdonosait a közterületen húzódó vezetékeik (víz- és szennyvízvezetékek, villamosvezetékek, földgázcsövek, távközlési kábelek) után tételes adó terheli. A hírközlési cégeket leszámítva  esetükben az adó progresszív, hálózathossztól függő  évente és méterenként 125 forint az új teher mértéke.

Az ebből keletkező bevétel a központi költségvetésbe folyik be. Bár a közműadó összegszerűen a nagyobb szolgáltatóknál jelentkezik magasabb mértékben, nem az ő létüket veszélyezteti, hanem éppen hogy a magyar tulajdonú, kisebb méretű vállalkozásokét, hiszen versenyhátrányt okoz számukra. Itt van például a nagykanizsai székhelyű Magyar Gázszolgáltató (MAGÁZ) Kft., mely működtet olyan hálózatszakaszokat, ahol nem keletkezik akkora bevétel, mint amekkora a kivetett adó összege.

Pál Jenő, a MAGÁZ Kft. szerelője szivárgást keres a liszói gázfogadóállomáson (Fotó: Szakony Attila)

- A közművezetékek adójáról szóló törvény abszolút értelemben és a többi, elosztói engedéllyel bíró céghez képest is aránytalanul nagy terhet ró a MAGÁZ Kft.-re - bocsátotta előre Posztós Endre ügyvezető igazgató.

- Cégünk 34 ezer, az ország nehéz helyzetű, ritkán lakott térségeiben élő felhasználó ellátásáról gondoskodik. A Magyar Fejlesztési Bank által 2001-ben alapított társaság küldetése az volt, hogy ezen elmaradott térségekben élők is hozzájuthassanak megfelelő közműellátáshoz, esélyt kapva ezzel a gazdasági felzárkózásra. A többi gázszolgáltatóhoz képest a MAGÁZ esetében komolyan befolyásolja a működést, hogy éppen e térségek felhasználói jövedelmi viszonyaiknál fogva és lakóhelyük elhelyezkedése miatt sem képesek olyan gázfogyasztási intenzitást elérni, mint mondjuk a budapestiek. Következésképpen, ezeken a területeken a bevételünk is kevesebb, így fordulhat elő, hogy az elvonás, azaz a közműadó összege például Öreglak és Lenti térségében olyan nagy, hogy az az árbevételből egyszerűen nem fedezhető.

Sőt, Nagykanizsa és Pókaszepetk környékén még a működtetésre sem képződik elegendő fedezet.Posztós Endre jelezte: az adó a MAGÁZ esetében az árbevétel 19,3 százalékos elvonását jelenti, holott a többi gázcéget figyelembe véve az arányos elvonás átlaga 6,2 százalék lenne. A vállalat illetékesei szerint ez azért történhetett meg, mert a törvényalkotók valószínűleg csak a nagy gázcégek teherviselő képességét mérlegelték.

- Véleményünk szerint így alakulhatott ki az a tarthatatlan helyzet, hogy az egyetlen magyar tulajdonú, 245 település ellátását végző gázszolgáltató, a MAGÁZ Kft.-t önhibáján kívül pénzügyileg ellehetetleníti a közműadó - szögezte le az ügyvezető igazgató.

- Van azonban más is, ami még hátrányosan érint minket. Ez pedig a rezsidíjak 10 százalékos mérséklése, ami további 12 százalékkal csökkentette az árbevételünket. Ez, illetve az új adó összesen 31,3 százalékos elvonást jelent társaságunknak átlagosan. Sajnos, mindezek miatt hiába működött tavaly a legjobb hatékonysággal a MAGÁZ, ekkora elvonást képtelen önmaga kigazdálkodni.Posztós Endre hozzátette: a legrosszabbra, ami történhet, egyelőre nem gondolnak, a megoldást az árhatóságtól várják. Ha pedig nincs mód rendkívüli ármegállapításra (mely révén az ár lefedhetné a költségeket), módosítani kell a közműadóról szóló törvényt, s az egyes társaságok teherviselő képességét figyelembe véve differenciálni az adóterhet.Kíváncsiak lettünk volna a legnagyobb hazai szolgáltató, az E.ON Hungária álláspontjára is a témában, ám tőlük azt a választ kaptuk megkeresésünkre, hogy ezúttal nem szeretnének élni a megszólalás lehetőségével.A legnagyobb kábelszolgáltató, az UPC Magyarország kommunikációs igazgatójától, Szűcs Lászlótól viszont azt sikerült megtudnunk: habár a közműadó számukra is milliárdos nagyságrendű terhet jelent az idén, az a szolgáltatást nem fogja majd befolyásolni.

A UPC szakemberei, Molnár Ferenc és Herbai János az optikai hálózatot ellenőrzik az egyik elosztó szekrényben

- Sem szolgáltatásaink színvonalát, sem szolgáltatási területeinket nem befolyásolhatják az új adók, mint ahogy a korábbi években a távközlési különadónak sem volt ilyen következménye - hangsúlyozta.

- A megnövekedett adóterheket nem a szolgáltatások színvonala, vagy a szolgáltatási területek csökkentésével igyekszünk kigazdálkodni, hanem belső folyamataink ésszerűsítésével és más takarékossági megoldásokkal.A hírközlési szektorban is a kicsi, magyar tulajdonú vállalkozások járnak rosszabbul. Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke elmondta: a közműadó okozta gazdasági ellehetetlenülés miatt több, mint 170 településen, 28 ezer család számára szűnhet meg a kábelszolgáltatás. Ugyanis sok kis szolgáltatónak még a korábban említett progresszív adózás is elviselhetetlen terhet jelent.A szekszárdi székhelyű, Zalában 53 településen szolgáltató kábeltársaság, a Tarr Kft. ügyvezető igazgatója, Tarr János a több évtized álhatatos munkájával felépített családi vállalkozásuk versenyképességét látja veszélyben.

- Árbevételünk majd' 10 százalékát, nagyságrendileg 400 millió forint körüli összeget visz el a közműadó - árulta el.

- Eddig évente átlagosan egymilliárd forintot tudtunk fejlesztésekre fordítani, de most ennek a felét be kell fizetnünk. Sajnos, nagyjaink azt nem fogták fel, hogy a multiknak így is jut fejlesztésre, ám a miénkhez hasonló méretű magyar vállalkozásoknak nem, s ezért éppen mi kerülünk versenyhátrányba a nagyokkal szemben. Nógrádban, Borsodban már van olyan kis szolgáltató is, amelyik lebontotta a hálózatát. Hogy miért? Mi is szolgáltatunk olyan településen, ahol a bevétel 70 százalékát elfizetjük adóba. Kérdem én, maga mit tenne egy ilyen hálózatszakasszal? Több versenytársnak egyszerűen nincs már más lehetősége, mert a lakosságra nem lehet áthárítani az újabb terhet.A szakember hozzátette: ráadásul a közműadó nem is platformsemleges, mert például a műholdas szolgáltatókat nem érinti...

Érdekes a helyzet a víz- és csatornamű vállalatok esetében. Igaz, hogy az állam átvállalta a települések adósságait, ám a vízvezeték- és szennyvízcsatorna-hálózatok után vélhetően tetemes összeget kell majd befizetni a központi költségvetésbe a sok helyen önkormányzatok tulajdonában lévő szolgáltatóknak. Részleteket azonban sem a zalaegerszegi Zalavíz, sem a nagykanizsai Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Zrt.-nél nem sikerült megtudnunk. Megkeresésünkre a cégek vezetői azt mondták: még várnak a közműadóval kapcsolatos hatástanulmányokra és az arra épített egységes állásfoglalásra. Fotó: Szakony Attila Pál Jenő, a MAGÁZ Kft. szerelője szivárgást keres a liszói gázfogadóállomáson A UPC szakemberei, Molnár Ferenc és Herbai János az optikai hálózatot ellenőrzik az egyik elosztó szekrényben.