2013.01.25. 11:38
A kultúra lovagja a "horvátságból"
Murakeresztúr - Kovácsné Kővágó Anna, a Zrínyi Miklós Általános Művelődési Központ igazgatója 2006-ban kapta meg a Magyar Kultúra Lovagja elismerést a horvát-magyar együttműködést erősítő tevékenységéért. Azóta az adományozó, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány misszióját segíti a Felvidéktől Ukrajnáig. Úgy véli, ezért kaphatta meg most az Egyetemes Kultúra Lovagja címet is.
Ez nagyobb elismerés az előzőnél, lévén, hogy az alapítvány életre hívóihoz köthető és nem jelöléssel, hanem örökléssel kapható meg, a 12 alapító valamelyikének halálával. A murakeresztúri iskolaigazgató a 2012-ben elhunyt P. Baranyai Stefánia szobrász- és festőművésztől "örökölte" meg a címet.
- Hét évvel ezelőtt a Murakeresztúrért Közalapítvány jelölt a Magyar Kultúra Lovagja címre, talán mert a helyi közéletben és a hagyományaink ápolásában aktívan részt vettem már akkor is - mondta elöljáróban Kovácsné Kővágó Anna, aki tősgyökeres murakeresztúri, s pedagóguspályája kezdetétől a horvát ajkú településen tanít. Maga is horvát, s ebbéli minőségében, illetve a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökeként is fontosnak tartja, hogy az anyaország és a Mura-menti horvátság közt élő legyen a kapcsolat. - Egy-egy díj odaítélését követően a Falvak Kultúrájáért Alapítvány az újdonsült lovagokat igyekszik bevonni a munkába, ennek megfelelően azóta én is folyamatosan segítem az ő munkájukat, így nem hogy kevesebb, hanem több lett a teendőm. De nem bánom, ez a kötelesség kellemes.
Kovácsné Kővágó Anna (balról a 3.) és Margit Miric (mellette jobbra) baráti társaságban a gála után. A háttérben a murakeresztúri iskolásokból 2009-ben alakult Zrínyi Kadétok csapata, akik immár hagyományosan évről-évre meghívást kapnak a gálaestre. fotó: Horváth-Balogh Attila
A pedagógus többek közt így jutott el az ukrajnai Rahóra, ahova évről-évre visszajár. Itt, illetve a magyar határ és a Tatár-hágó közötti területen szórványban élő magyarok számára már számos tábort, konferenciát és más, az identitást erősítő programot szervezett az alapítvány, ezek megvalósításában vett részt rendszeresen Kovácsné Kővágó Anna.
- Örömmel térek vissza Kárpátaljára újra, meg újra, mert azt a fajta emberi tisztaságot, egyszerűséget találom ott, mint ami néhány évtizede még Murakeresztúr kollátszegi településrészét is jellemezte - magyarázta. - Emlékszem, egyszer én voltam a Mikulás és minden gyerek, aki eljött az ünnepségre, kapott csomagot, de senki sem bontotta fel. Ugye, ha a mi gyerekeink ilyet kapnak, pillanatok alatt csokipapírban úszik az osztály - ők viszont féltő szeretettel őrizték az ajándékot. Amikor megkérdeztem tőlük, hogy miért, azt mondták, hazaviszik megmutatni a családnak, mert csokimikulást még talán ők sem láttak.
Kovácsné Kővágó Anna (balról) egy másik, számára kedves kitüntetettel, Mészáros Ilonkával, az újvidéki Szerb-Magyar Kulturális Társaság elnökével. Fotó: Horváth-Balogh Attila
Az igazgatónő hozzáfűzte: a Budapesten múlt hét végén megrendezett díjkiosztó gála nagyon lélekmelengető volt, annak pedig külön örül, hogy egy kolléga, a draskoveci iskola igazgatója, a tótszerdahelyi születésű Margit Miric is az Egyetemes Kultúra Lovagja lett.
- Öt éve ismerjük egymást, Margit sokban segíti a Mura-menti horvátok életét, pályázatok készítésében is együttműködünk - jelezte. - Nagyon aktív és agilis, sokat tesz a határ menti kapcsolatok fejlődéséért - nem véletlen, hogy a Murakeresztúri Közművelődési Egyesület felterjesztette a címre.
S hogy mi várható Horvátország júliusi uniós taggá válása után? A Magyar és az Egyetemes Kultúra Lovagja azt mondta, a kulturális kapcsolatok már eddig is nagy intenzitással működtek, s reméli, ezt a "tempót" sikerül átültetni gazdasági területre úgy befektetések, mint a munkavállalás tekintetében.